Báthory Emlékév 2021 Szilágysomlyón: hidat építenek múlt és jelen között

Az előző évekhez hasonlóan az idén is megemlékeztek Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király születésnapjáról, mintegy ,,hidat építve ezáltal múlt és jelen között” – mondta Kovács Zoltán Zsolt, a Báthory István Alapítvány elnöke a 29. alkalommal megszervezett szilágysomlyói Báthory Napokon.

Tavaly decemberben a budapesti Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány közösen hirdette meg a Báthory Emlékév 2021 eseménysorozatot a hagyományos lengyel–magyar barátság és a közép-európai együttműködés jegyében. Ez az emlékév kiváló lehetőséget teremt az utókor számára arra, hogy Báthory István örökségét ápolja és minél szélesebb körben megismertesse a nagyvilággal.

Egy hónapig látogatható kiállítást nyitottak

A háromnapos programsorozat hangsúlypontjai is ennek megfelelően szerveződtek: tűzzománc formában megjelenített újabb Báthory-címerek kiállítását tekinthették meg az érdeklődők, amely egy hónapig lesz nyitva az EMKE–Magyar Házban, az alkotásokat Makrai Zsuzsa készítette.

Szombat délelőtt pedagóguskonferenciát tartottak A Báthoryak, Erdély története és a magyar nyelvű oktatás kezdetei címmel, kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők, a fejedelemről írt köteteket mutattak be, mindeközben gyermekeknek szóló kézműves foglalkozások zajlottak. Kozma (Sinzinger) M. Barbara ferences nővér tiszteletére emléktáblát avattak, majd átadták a Szilágysági Magyarok díszokleveleket.

E díjjal 1999-től évente emléket állítanak minden Szilágyságban élő vagy onnan elszármazott magyarnak, aki a szakmájában, közéleti munkájával, emberi magatartásával jelentősebb érdemeket szerzett, és tenni tudott a szülőföldért is, így járulva hozzá a szilágysági táj hírnevének öregbítéséhez. Az idén e neves díjat Széman Péter tiszteletbeli elnök, Széman Rózsa a helyi EMKE elnöke, a Játékkuckó 22 éven keresztüli irányítója és Lakó Éva volt főmuzeológus vehette át, postumus díjban részesült Mitruly Miklós folklorista, egyetemi oktató. A napot kulturális műsor zárta A mi Báthorynk címmel, a Szilágysomlyói Játékakadémia amatőr színjátszó csoportja Báthory Emlékévhez kapcsolódó rendhagyó történelmi előadását mutatta be.Szentmisét tartottak a katolikus templomban | Fotók: Kulcsár Mária

Vasárnap délelőtt a Báthoryak által építtetett római katolikus templomban ünnepi szentmisét celebrált dr. Kovács F. Zsolt püspökségi irodaigazgató, és igét hirdetett Sándor András szilágysomlyói református lelkipásztor.

Dr. Kovács F. Zsolt ünnepi beszédében Winston Churchill egykori brit miniszterelnököt idézte: „minél messzebbre nézel hátra, annál messzebbre látsz előre”. Minél inkább vissza tud egy nép, egy közösség tekinteni a történelmére, a múltjára, kultúrájára, annál hosszabb távú jövőképet alkothat magának. Ha visszatekintünk az 1550-as évekre, akkor méltán gondolhatunk hosszú távra is – emelte ki.

„Mi vagyunk a hiteles tanúi ennek, hűséges, hiteles őrzői a felbecsülhetetlen értékű örökségnek” – tette hozzá. Mint mondta, ő is itt született Szilágysomlyón, a városban, amelyből mindig különös varázslat sugárzott, amelyet sárkányról és feneketlen tóról szóló legendák öveznek. A történelem viharos századait kiállva ma is áll a somlyói vár, és emelt fővel magasodik a Magura-oldalon mint Isten mindent látó szeme, a szilágysomlyói templom. Az alkotások az utókorban élnek – fogalmazta meg –, a Szilágyságban kevés olyan épített örökség található, mint a szilágysomlyói vár és templomegyüttes, ezért, amikor az arra járók feltekintenek a Magura csúcsára vagy sétálnak a Kraszna-parton, emlékezzenek arra, hogy ugyanezen az útvonalon sétáltak a Báthoryak is, a templom falai között a Báthory család hallgatta Isten igéjét.

Sándor András tiszteletes elmondta, az emberek keresik az utat, az élet útját. A magyar nemzet is keresi azt az utat, amelyen érdemes járni, amelyen boldog lehet az ember, amelyiknek célja és értelme van.

Domborművet avattak

Az ünnepi szentmise után leleplezték Báthory István képmásának domborművét és egyik címerét, a tavaly létrehozott emlékfalon az EMKE – Magyar Ház udvarán, majd az ünnepi beszédek után az egyházi és világi elöljárók, testvértelepülések, egyesületek, alapítványok, intézmények vezetői elhelyezték az emlékezés koszorúit. A címer és az arckép a kolozsvári kötődésű, de kézdivásárhelyivé vált neves szobrász, Vetró András alkotása, a domborművek öntését Kolozsváron valósították meg, Venczel Attila festő, szobrász segítségével.

„Az emlékfalat már a tervezés időszakában úgy képzeltük el, hogy idővel helyet kapjanak rajta a Báthory-domborművek, ez egyértelműen észrevehető, mivel a helyük eleve ki volt hagyva. Ugyanakkor nagy örömömre szolgál, hogy a tervet sikerült ilyen hamar, szűk egy év alatt megvalósítanunk” – emelte ki Széman Péter, a Báthory István Alapítvány alapítója, tiszteletbeli elnök.

Az emlékfalon kapott helyet az alkotás

A leleplezés előtt Okos Márton, a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke ismertette Erdélyi lengyel emlékhelyek, történetek című kötetét, ezt követően a Báthory István Alapítvány elnöke, Kovács Zoltán köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, sokféle festői táj van a világon, de azt a festői tájat a legnehezebb szó nélkül hagyni, amelyhez küzdelmeinkkel kapcsolódunk, ahol örökké reménykedünk, ahol sokszor csalatkozunk, de ahol újrakezdünk mindent, ahol születtünk. Azáltal, hogy a város magyar ajkú lakossága az őseitől örökölt kultúrát, világlátást tovább viszi, hagyományozza, azt bizonyítja, hogy erős gyökerekkel és jövőbetekintő hittel képes megmaradásra, itthon, a szülőföldön.

Dr. Simon István Előd konzul, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviselője elmondta, büszke lehet a szilágysomlyói magyar közösség a város híres szülöttjére, aki nyomott hagyott a történelemben, és túlnőtt önmagán.

Elsők között is az elsők voltak

Szilágyi Róbert-István a megyei tanács alelnöke, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke kiemelte, egyik legfontosabb közösségmegtartó értékünk, hogy megemlékezünk történelmi nagyjainkról, azokra, akik tettükkel és cselekedeteikkel bevésték nevüket a történelemkönyvbe. Emlékezni kell a fejedelemre, aki nemcsak közösséget és hazát épített, hanem megőrizte a keresztény szellemiség értékeit, továbbvitte, és nekünk is ez ma a feladatunk: a keresztény értékeket meg kell tartanunk, továbbvinnünk, ahogy azt őseink is tették.

„Ez nekünk kötelességünk, hiszen ha a kereszténységünket, a hitünket és magyarságunkat megőrizzük, akkor minden alapfeltétele megvan annak, hogy az elkövetkezendő generáció, azok, akik utánunk jönnek, gyermekeink, unokáink ugyanabban a szellemiségben nevelkedjenek, ugyanazokat az értékeket vigyék tovább. Szilágysomlyón, a Szilágyságban, Erdélyben, csak akkor tudunk megmaradni, hogyha hagyományainkat, anyanyelvünket és hitünket ápoljuk nap mint nap. Egy egészséges társadalomnak az alapeleme, alappillére a család, ezen keresztül tudjuk magyar közösségeinket tovább vinni” – fogalmazott.

Lerótták tiszteletüket

Beszédében megköszönte Széman Péter tiszteletbeli elnöknek és feleségének, hogy 29 éven keresztül ápolták a Báthory fejedelem emlékét Szilágysomlyón, bátorították a közösséget, a szilágysomlyóiakat. Arra kérte őket, hogy továbbra is folytassák a munkát, támogassák a szilágyságiakat, és az új generációt.

„Számvetést végezve az alapítvány szemszögéből, nincs miért szégyenkezzünk. Nagyon sok mindenben voltunk elsők a megyében, sőt még a kistérségben is. Elsőknek szerveztünk települési magyar napokat, ha ezeket akkor még nem is lehetett így hívni. Elsőként állítottunk emléktáblát, köztéri szobrot, adtunk ki könyvet, rendeztünk tudományos programokat, amelyek keretében először találkozott a román és magyar egészségügyi miniszter. És mivel az idén domborműveket helyezünk el, ha csak az emléktáblákat nézem, akkor is sokat cselekedtünk. Volt olyan – gondolok a római katolikus templom falára kerülő emléktáblákra, amelyeket aránylag „könnyen” engedélyezett a hatalom, de volt olyan is, mint például a Mártonfi doktorról megemlékező tábla, vagy a Báthory-szobor, amelyet csak nagyon nehezen, hosszú harc után lehetett köztéren elhelyezni. És valljuk be őszintén, a mai napig is nagyon nehéz a magyar múltat megjeleníteni a köztereken. Épp ezért határozta el a kuratórium az emlékfal létrehozását, ahová mindenféle hatalmi engedély nélkül helyezhetjük el emlékjeleinket, amelyekből – csak a táblákat nézve – már 11 van” – emelte ki Széman Péter, aki az új vezetőségnek azt kívánta, hogy az elkövetkező 30 év alatt legalább ugyanennyi emlékjelet tudjanak állítani, dokumentálva ezzel Szilágysomlyó gazdag történelmi múltját.

Kapcsolódók

Kimaradt?