Barokk zenével és Igor Sztravinszkij Tavaszi áldozatával ünnepli a Kolozsvári Magyar Opera a tánc világnapját.

A Kolozsvári Magyar Opera balettkara a Fonte di Gioia együttessel koprodukcióban április 28-án, csütörtökön 19 órától Hét tükör című táncelőadását mutatja be. Ezt követi Igor Sztravinszkij Tavaszi áldozata, az opera balett- és zenekarának előadásában. Az előadások rendező-koreográfusa Jakab Melinda, vezényel Jankó Zsolt, olvasható a szervezők közleményében.

A Hét tükör című előadást 17-18. századi német, francia, olasz zeneszerzők műveiből válogatták össze a Fonte di Gioia együttes tagjai. Műsoron lesznek áriák, hangszeres darabok, amelyek szemelvények nagyobb terjedelmű művekből (operákból, gyűjteményekből), de önálló hangszeres darabok is (Folia, Monica). „Műsorunk összeállításánál az a cél vezérelt, hogy műfaji változatosságával a lehető legkontrasztosabb, érzelmileg sokszínű hatást érjünk el. A szóló, tutti darabok, áriák lehetőséget nyújtanak a táncművészeknek arra, hogy a mozgásművészet nyelvén a lehető legszélesebb zenei eszköztárral rendelkezhessenek. Ugyanakkor zenei válogatásunkban hét tükröt, hét különböző emberi jellemtípust, állapotot is felmutatunk, mert a zene is hasonlatos a tükörhöz: hallhatóvá, érzékelhetővé teszi azt, ami belülről, csendben nem mindig felismerhető” – olvasható a közleményben.

A táncelőadásban részletek hangzanak el Georg Friedrich Händel, Andrea Falconiero, Georg Philipp Telemann, François Couperin és Jean-Philippe Rameau műveiből, közreműködik Gebe-Fügi Renáta (szoprán), Dénes Anna (hegedű), Dénes Csongor (hegedű), Király Erzsébet (brácsa), Csata István (viola da gamba), Amalia Erdős (csembaló), Antonia Indrei, Oana Siminic, Ana Shevchenko, Camelia Rațiu, Viorica Bogoi, Barabás Júlia, Popa Andreea, Terebesy Ioana Cristina táncművészek, Ledenják Andrea jelmeztervező, Venczel Attila díszlettervező.

Igor Sztravinszkij mindenki másnál ékesebben példázza a 20. századi komolyzene stiláris sokféleségét. Első nagyszabású műve, az 1910-es Tűzmadár (L’oiseau de feu) egzotikus töménységű utóromantikus mű, amely sokat merít Sztravinszkij tanára, Rimszkij-Korszakov zenéjéből. Három évvel később kolosszális zenekari darabjával, a Tavaszi áldozat (Le Sacre du Printemps) című balettel már sokkolja a közönséget. Újszerű ritmusrendszere által a Tavaszi áldozatban a zene minden egyes alkotóeleme önálló életre kel. A balett azon az ősi mítoszon alapul, amelyben pogány áldozat által a törzs vénei és bölcsei fölajánlanak egy szüzet a tavasz istenének. A szűznek halálba kell táncolnia magát ahhoz, hogy fölébressze a földet. A kiválasztott tánca halállal végződik, amely során a lány kimerülten összerogy, mozdulatlanná dermed, hogy aztán újra életre keljen és újra eltáncolja áldozati táncát. A Tavaszi áldozatban soha nem jön el a tavasz, szünet nélkül tart a halál felé vezető szertartás.

A táncelőadásban a Lányt Bogoi Viorica, a Fiú Gribincea Augustin alakítja, a Vének szerepében Rusu P. Gabriela, Cîmpean Rareș, a Tavasz istene szerepében Mon Antonio látható, fellép továbbá: Antonia Indrei, Andreea Popa, Ioana Cristina Terebesy, Barabás Júlia, Oana Siminic, Camelia Rațiu, Delia Göllner, Ana Shevchenko, Kovács Mária m.v., Florin Ianc, Vlad Sebastian, Sergiu Hosu, Alin Rîpă, Kálmán Róbert, Alex Dobre. Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera zenekara, vezényel Jankó Zsolt.

A koreográfus asszisztense mindkét táncelőadásban Rusu P. Gabriela, a rendező-koreográfus Jakab Melinda.

Az előadásra jegyek kaphatóak online az eventbook.ro oldalon, valamint az intézmény jegypénztáránál hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között, és előadások előtt két órával.