A Kolozsvári Magyar Opera társulata március 31-én, csütörtökön 18:30-tól mutatja be Georges Bizet Carmen című operáját, négy felvonásban, Szabó Emese rendezésében.

„A Carmen az önazonos, szabad nő ódája. Nagyon sokféleképpen tudunk mi, nők, «szépek», «végzetesek» lenni. Ízlésnek, érzékenységnek és esztétikai minőségnek talán semmilyen beleszólása nincs abban, ha a közízlés, vagy valami kérészéletű divat határozza meg, hogy milyen is a nő, ha «szép». Carmen pedig csakis az a nő lehet, aki képes ezt a rendkívül összetett, óriási zenei szerepet kifogástalanul előadni” – idézi a rendezőt az opera közleménye.

Az első verista, azaz a valós életből merítkező operának tekintett Carmen, a sevillai cigánylány tragikus szerelmi története Prosper Mérimée 1845-ben megjelentetett regénye alapján íródott, Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettójára. Az 1875-ös bemutató után nem lelkesedett érte a közönség, felrótták a szerzőnek, hogy „jól nevelt előkelőségek és dicső hősök helyett csempészeket, cigánylányokat és közkatonákat mozgat színpadán, méghozzá erkölcstelen és botrányos történet keretében” – írja Till Géza (Opera, Zeneműkiadó, Budapest, 1985).

Bizet már nem érte meg, hogy műve értékeit felismerjék: „reális környezetrajza, gondosan árnyalt lélekábrázolása, mindennapos, de éppen ezért nagyon is valóságos érzelmek hullámzása és kendőzetlen szenvedélyek összeütközése: egyszóval mindaz, ami valaha megbuktatta, az avatja a művet ma az operairodalom egyik legértékesebb és legnépszerűbb darabjává” – folytatódik az operakalauz leírása. 

„A mezzoszoprán diadala: számomra ez Georges Bizet 1875-ben született operája. Már 1984-ben, ötödik osztályos koromban ez volt. Ott ültünk péntek délután az akkor még drapp kordbársonnyal behúzott székekben és bámultuk, hogy repül Carmen fekete kontya mellől a rózsa Don Josénak. Michaela sír, Escamillo vonul és Mercedes este nálunk nevet, a nappaliban. Ő is mezzoszoprán. Nevetése tiszta Habanera, hiába nem ő énekli a színpadon. A színpadon dúl a vadromantika, nem sokat értünk. Michaela sír, Carmen kegyetlen, Don José szerencsétlen. És, mint minden rendes operában, a végén mindenki sír. Mi is” - írja László Noémi költő a műről az opera Facebook-oldalán is közzétett szövegében.

A kolozsvári előadás címszerepében Veress Orsolya énekművész lép fel, Don José-t Pataki Adorján, Escamillot szerepében Sándor Csaba debütál. Vezényel Horváth József. A második, április 2-i előadás karmestere Jankó Zsolt. 

További szereposztás: Michaela - Egyed Apollónia, Zuniga - Szilágyi János, Remendado - Bardon Tony, Dancairo - Kincses Márk (debüt), Frasquita - Covacinschi Yolanda, Mercedes, cigánylány - Balázs Borbála, Morales, szakaszvezető - Sándor Árpád, Manuelita - Viorica Bogoi,· Lillas Pastia - Mányoki László. Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara, valamint Kolozsvár Magyar Gyermekkórusa (Fábián Apolka és Kálló Krisztián vezetésével).

A díszletterv Dobre-Kóthay Judit, a jelmezterv Ledenják Andrea munkája, a koreográfus Jakab Melinda, a videóért Török Ádám felel. A karigazgató Kulcsár Szabolcs, a hangversenymester Barabás Sándor, Ferenczi Endre, a korrepetitor Incze G. Katalin, Horváth Zoltán és Nagy Gergő, súgó Kondrát Bea és Kostyák Júlia, ügyelő Lőrincz Lili és Lőrincz Norbert.

Az előadásra jegyek kaphatóak online az eventbook.ro oldalon, valamint az intézmény jegypénztáránál hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között, és előadások előtt két órával.