Románia és Lengyelország azt tervezi, hogy a NATO keleti szárnyának tagjait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) csoportjába meghívják a skandináv országokat is a májusi csúcstalálkozón – jelentette be a lengyel elnök, miután román hivatali partnerével egyeztetett.

A lengyel Karol Nawrocki csütörtökön Varsóban tárgyalt Nicușor Dannal, két nappal azután, hogy mindkét nemzet megünnepelte az éves lengyel-román szolidaritás napját. A lengyel elnök elmondta, hogy a megbeszélések középpontjában a NATO-ügyek, a gazdaság- és vámpolitika, valamint az Egyesült Államokkal való együttműködés állt, beleértve az amerikai erők jelenlétét mindkét országban. Hozzátette, hogy az olyan regionális együttműködési formátumok, mint a Három Tenger Kezdeményezés és a B9, továbbra is kulcsfontosságúak mindkét állam számára. 

„Örülök, hogy ma Dan elnök úr partner ebben a munkában. Arra fogunk törekedni, hogy a májusi bukaresti csúcstalálkozón hivatalos meghívót küldjünk a skandináv országoknak, hogy váljanak a Bukaresti Kilencek részévé” – mondta Nawrocki.  „Lengyelország elnökeként tárgyalásokat folytatok a skandináv államokkal a B9 kibővítéséről B12-re vagy B11-re, hogy lezárjuk a felelősség függőleges vonalát a NATO keleti szárnya mentén, és biztosítsuk, hogy az északi országoktól Lengyelországon át Romániáig mindenki befolyással lehessen a szövetségen belüli biztonsági kérdésekre” – tette hozzá.

A Bukaresti Kilencek a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő kilenc közép- és kelet-európai tagállam politikai és biztonságpolitikai együttműködési fóruma. A csoportot 2015-ben hívta életre Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnök, közvetlen válaszként Oroszország 2014-es agresszív lépéseire, különösen a Krím-félsziget jogellenes annektálására és a kelet-ukrajnai beavatkozásra.

Kapcsolódó

Nicuşor Dan : A transzatlanti együttműködés hozza a legtöbb előnyt Romániának

A jelenlegi gazdaságdiplomáciai helyzetben az országok egy része hozzájárul a világ egy részének stabilizálásához, jelentette ki Nicuşor Dan államelnök csütörtökön, a Béketanács ülésén való részvételét követően Washingtonban tartott sajtótájékoztatóján.

Béketanács diplomácia Nicușor Dan Donald Trump

A tagországok – Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia – közös jellemzője, hogy korábban a szovjet érdekszférához vagy magához a Szovjetunióhoz tartoztak, ma pedig mindannyian az Európai Unió és a NATO tagjai. A csoportosulás elsődleges célja, hogy a tagállamok összehangolják álláspontjukat a NATO-n belül, és közösen lépjenek fel a régió biztonságát érintő kérdésekben. A B9 fórumként szolgál a védelmi képességek megerősítéséhez, az energiabiztonság megvitatásához és a transzatlanti kapcsolatok elmélyítéséhez. Az együttműködés révén ezek az országok hatékonyabban tudják képviselni sajátos biztonsági igényeiket – például a katonai jelenlét fokozását a keleti határokon – a szövetség nagyobb és távolabbi tagállamai felé.

A 2022-ben kezdődött orosz–ukrán háború újabb mérföldkövet jelentett a B9 életében, felerősítve a csoport súlyát és jelentőségét. A találkozók (amelyeken gyakran részt vesz a NATO főtitkára vagy az amerikai elnök is) központi témája azóta az Ukrajnának nyújtott támogatás és a kollektív védelem megerősítése. Bár a csoport egysége az utóbbi időben kihívásokkal küzd – különösen Magyarország különutas politikája és az Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatok vétózása miatt –, a B9 továbbra is a NATO keleti peremvidékének legfontosabb „érdekérvényesítő klubja”.

„Észak-déli biztonsági tengely”

Románia számára a skandináv államok csatlakozása a Bukaresti Kilencekhez nem csupán egy diplomáciai bővítést, hanem egy alapvető geopolitikai szintlépést jelentene. Bukarest elsődleges célja egy olyan egységes, „észak-déli biztonsági tengely” létrehozása, amely az Arktiszi régiótól a Balti-tengeren és Lengyelországon át egészen a Fekete-tengerig ér. Ez a „függőleges felelősségi vonal” azért kulcsfontosságú a román diplomácia számára, mert segít összekapcsolni a földrajzilag távol eső, de azonos fenyegetettséggel (Oroszország) szembenéző régiókat, ezzel megakadályozva, hogy a NATO figyelme és erőforrásai kizárólag az északi vagy a déli szárnyra összpontosuljanak. A skandináv partnerek bevonásával Románia hatékonyabban tudná érvényesíteni a Fekete-tenger stratégiai jelentőségét a szövetségen belül, elkerülve az elszigetelődést.

A katonai-stratégiai előnyök mellett a bővítés jelentős technológiai és gazdasági modernizációs lehetőséget is hordoz Románia számára. A skandináv országok – különösen Svédország és Finnország – világszínvonalú hadiiparral, légvédelmi rendszerekkel és kiberbiztonsági tapasztalatokkal rendelkeznek. A B9-csoport kibővítése (akár B12-re) közvetlen csatornát nyitna a közös védelmi ipari fejlesztések, dróntechnológiák és a hírszerzésben. Az elnök és a román kormány reményei szerint, a bővítés Bukarest politikai súlyát is növelné a NATO és az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban.

Az elmúlt években a B9 egységét néha meggyengítették a belső nézeteltérések, különösen Magyarország „különutas” politikája miatt. A stabil és elkötelezett skandináv demokráciák bevonása egy olyan „kemény magot” hozna létre a szövetség keleti szárnyán, amely egységesebb fellépést biztosítana az orosz hibrid fenyegetésekkel és dezinformációval szemben. Bukarest így nemcsak a Fekete-tengeri régió őre, hanem egy széleskörű, északtól délig tartó demokratikus védelmi koalíció egyik legfontosabb pillére lehetne.