Csütörtökön tartja első ülését Washingtonban a Donald Trump által alapított Béketanács. Az alakuló ülésen várhatóan nagyrészt a gázai háború utáni rendezésről lesz szó. Nicușor Dan államfő hosszas gondolkodás után úgy döntött, megfigyelői státuszban részt vesz a washingtoni ülésen. Barabás T. János külpolitikai elemző szerint a román diplomáciai egyensúlykeresés fő célja az EU-s hivatalos külpolitikával való összhang megtartása, de egyben nyitás az amerikai kormányzat felé.

A Donald Trump az általa létrehozott Béketanács első ülését február 19-én tartják a washingtoni Béke Intézetben. Az amerikai elnök szerint a testület hatása jóval túlmutat majd a gázai békén, és bizonyos kérdésekben „az ENSZ-szel összehangoltan működik majd”. Trump kedden, hivatali repülőgépének fedélzetén újságírók előtt kifejtette, hogy az ENSZ „nem él a benne rejlő hatalmas lehetőségekkel”. A Béketanács hatásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ENSZ részéről „lehet, hogy kicsit gyűlölnek majd bennünket”, Hozzátette: „a világ néhány nagyszerű vezetője” is tagja a nemzetközi testületnek.

Eddig harminc ország csatlakozott hivatalosan a tanácshoz, köztük Szaúd-Arábia, Törökország, Argentína. Az EU-tagok közül eddig csak Magyarország és Bulgária fogadta el a felkérést, előbbi Donald Trump külön meghívására alapító tagként. Elutasító volt Horvátország, Finnország, Franciaország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország. Belgiumot, Dániát, Észtországot és Lettországot meg sem hívták. Nem lesz tagja a Béketanácsnak XIV. Leó pápa, az egyházfő nem fogadta el Trump meghívását.

Izrael néhány történelmi ellenségének jelenléte miatt csak az utolsó pillanatban csatlakozott a Béketanácshoz. A  washingtoni ülés résztvevőinek listája azonban még véglegesítés alatt áll. Románia megfigyelőként lesz jelen, akárcsak Olaszország, Görörgország és Ciprus. A megfigyelői státuszt a Béketanács alapszabálya nem tartalmazza, de olyan megoldásként jelent meg, amely lehetővé teszi a formális akadályok vagy politikai kellemetlenségek áthidalását. Az Európai Bizottság is jelen lesz, a testületet a mediterrán térségért felelős biztos képviseli. 

Kapcsolódó

Románia külpolitikailag fokozatosan elmagányosodott 

Románia hosszú időn keresztül az erőközpontok elvárásainak kritikátlan teljesítésére nevelte magát, így hitelesen tudta előadni az önkéntes altruista szerepét.

Helykeresés Nicușor Dan román-amerikai kapcsolatok Oana Țoiu Béketanács

A Béketanács a bírálatok célpontjává vált, sokan Trump „személyes mini-ENSZ-ének” tartják. A tagállamokat a jelenlegi amerikai elnök hívja meg, s azok, akik azonnal egymilliárd dollárral járulnak hozzá a működéshez – eddig csak az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek ígérte ezt meg – állandó helyet kapnak, míg a többiek három évig ingyen maradhatnak, jelenlétük meghosszabbítása pedig Trump belátásától függ.

Megoldást hozhat-e a gázai helyzetre a csütörtöki ülés? - kérdeztük Barabás T. János külpolitikai szakértőt. Mint elmondta, Gáza helyzetére háromezer éve, a kánaánita törzsek városháborúi óta nincsen megoldás, inkább csak a békésebb periódusok váltják a konfliktusos időket. „Most várhatóan békésebb évek jönnek, mert a Gázát vezető Hamász szervezet patrónusa, Irán válságban van. A Béketanács kezdeményezni fogja egy átmeneti kormány létrehozását, a demilitarizációt, addig is a tanács felügyeli az övezet igazgatását. Nemzetközi biztonsági erők felállítását is tervezik, amely átveszi az izraeli hadseregtől az ellenőrzést. Fontosak lesznek a helyi választások, amelyektől távol tartják a Hamászt. Ha mindez megvalósul, akkor ez az egész közép-keleti társágre kedvezően fog hatni” – fogalmazott Barabás T. János. 

Három tanácsadója kíséri el az elnököt

Nicușor Dan államfő hosszas gondolkodás után úgy döntött, megfigyelői státuszban részt vesz a washingtoni ülésen. Az elnököt három tanácsadója kíséri el, a Hotnews szerint Marius Lazurca nemzetbiztonsági és külpolitikai, Radu Burnete gazdasági, szociálpolitikai, valamint Vlad Ionescu stratégiai partnerségekért felelős tanáscadó is tagja a küldöttségnek. Dan a közszolgálati rádió műsorában a megfigyelői státusszal kapcsolatban elmondta: „ennek a szervezetnek az alapszabálya olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek ellentmondanak azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek, amelyeket Románia vállalt”. 

A megfigyelői státusz azt jelenti, hogy az elnök nem mond hivatalos beszédet a tárgyalóasztalnál. Nicușor Dan ugyanakkor úgy véli, jelenléte elengedhetetlen a 2024-es választási válság után felmerült kételyek eloszlatásához. Szerinte a látogatás segít „diplomáciailag és az állampolgárok felé is tisztázni, mi Románia és az Egyesült Államok valódi kapcsolata”, egy olyan időszakban, amikor a román-amerikai viszonyt sokan „befagyottnak” tartják. 

Barabás T. János szerint a megfigyelői státusz lehetővé teszi a diplomáciai jelenlétet a tárgyalásokon a tagság egymilliárd dolláros költségének elkerülésével és a brit, francia, és német szövetségesek elidegenítése nélkül. „Utóbbiak Trump növekvő befolyása és az ENSZ mellőzése miatt aggódnak. Vagyis azt régi világrendet védik, amikor még fontos befolyásuk volt. Európai szövetségeseinek tett gesztust a román kormányzat, amikor a teljes jogú tagsága feltételévé tette a Béketanács alapszabályzatának megváltoztatását, a vezetői jogkörök megnyirbálását. Nicusor Dan ebben az olasz példát követte” – tette hozzá a szakértő. 

Barabás T. János szerint a román diplomáciai egyensúlykeresés fő célja az EU-s hivatalos külpolitikával való összhang megtartása, de egyben nyitás az amerikai kormányzat felé. „Románia gazdaságának szinten tartása az uniós pénzügyi támogatásától függ, Bukarest nem kockáztathatják ennek elvesztését még részlegesen sem. Ugyanakkor Románia biztonsága, az IT szektorának fejlődése elsősorban az USA-tól függ” – mondta a Maszolnak a külpolitikai szakértő. Úgy látja, Marco Rubio amerikai külügyminiszter Európa irányába tett békülékeny müncheni felszólalása reményt adhat egy ilyen lavírozás sikerességéhez. 

Kapcsolódó

Nicușor Dan: Románia megfigyelőként lesz jelen a Trump által alapított Béketanács ülésén

Románia – Nicușor Dan államfő képviseletében – megfigyelői minőségben vesz részt Donald Trump amerikai elnök által létrehozott Béketanács első ülésén.

Washington béketerv Nicușor Dan Donald Trump tárgyalások megfigyelők Béketanács

„Ugyanakkor vannak mélyebb folyamatok, amelyeknek nehezen tudunk mi, kis EU-s tagállamok megfelelni. A nemzetközi politika egyre inkább tranzakcionista lesz, vagyis az ideológiákkal indokolt döntések helyett a kétoldalú üzleti-politikai megegyezések kerülnek előtérbe, ennek megfelelően csökken a nemzetközi szervezetek szerepe. Ez a folyamat nem kedvez hosszútávon az európai hatalmaknak, mert utóbbiaknak nincs politikai-gazdasági stratégiájuk, és például energiaválságban is vannak, miközben Washingtonban a Gáza melletti tengeri talapzat gázkitermeléséről is szó lesz, nem nyilvánosan” – mondta Barabás T. János.   

Ștefan Popescu külpolitikai elemző szerint a román elnök, illetve akik befolyással bírnak rá, arra a következtetésre jutottak, hogy a Washingtonból, a Béketanács első magas szintű üléséről való távolmaradás kockázatot jelent bármilyen kísérletre, amely a Fehér Házzal folytatott párbeszéd újbóli elindítására irányul. A szakértő úgy látja, az olasz kormány döntése, miszerint Georgia Meloni miniszterelnök megfigyelői státuszban vesz részt a Béketanács ülésén, nagyban megkönnyítette a bukaresti mérlegelést.