Románia a Biden féle Amerikára vár? - Az elemző szerint Bukarest elhibázott jelzéseket ad Washingtonnak
Románia azt a benyomást kelti, hogy a régi amerikai stratégiát részesíti előnyben, márpedig ha ez nem változik meg, éppen akkor csökken minimálisra a kapcsolat a legfontosabb stratégiai partner Egyesült Államokkal, amikor Washington felülvizsgálja és kiigazítja az elköteleződését a keleti szárnyon - fogalmazott a Gândul portálon közölt írásában Ștefan Popescu külpolitikai elemző.
A párizsi Sorbonne egyetemen nemzetközi kapcsolatokból doktorált szakértő szerint azok, akik jelenleg kézben tartják Románia külpolitikáját és diplomáciáját, abban reménykednek, hogy Donald Trump elnöksége csupán egy kényelmetlen zárójel, amely három és fél év múlva lezárul, s ismét előtérbe kerül a Demokrata Párt „megnyugtató” diplomáciája.
Szerinte ez a felfogás a többé-kevésbé kimért hivatalos gesztusokból, de leginkább egy olyan narratívából derül ki, amely túlnyomórészt ellenséges az Egyesült Államok 47. elnökével szemben. Popescu felemlegeti azt a francia kezdeményezésre történt szeptember 12-i ENSZ-szavazást, amely Izrael és Palesztina kapcsán a kétállami megoldásáról szólt, de a Donald Trump féle adminisztráció által képviselt állásponttól való diszkrét elhatárolódást is jelezte. Románia támogatólag voksolt, holott – az elemző szerint – a tartózkodás lett volna a megfelelő hozzáállás.
Popescu a Trump–Vance adminisztrációtól, s ezáltal Washingtontól való román eltávolodás jeleként értelmezi, hogy Charlie Kirk meggyilkolása nem váltott ki semmilyen hivatalos elítélő közleményt Bukarestben, miközben más államok (köztük Franciaország is, amely elnöki és külügyminisztériumi szinten egyaránt nyilatkozatot adott ki) ezt megtették. „Súlyosbító körülményként bizonyos közszereplők még azt is kijelentették, hogy maga az áldozat volt a felelős a haláláért, az általa képviselt eszmék miatt” – tette hozzá a korábban külügyi államtitkárként is tevékenykedő elemző.
Kapcsolódó
Ștefan Popescu szerint az a tény, hogy a román diplomácia „baltizálódik”, eltávolítja Romániát attól a néha óvatos, tárgyalásokat előnyben részesítő vonaltól, amelyet a Trump-adminisztráció a háború ukrajnai kiterjedésének megelőzése érdekében képvisel. „Ez a május 18. után felvett magatartás Romániát inkább az úgynevezett tettre készek koalíciójához közelíti, semmint az amerikai stratégiai partner mellé” – írja a szakértő.
Azt is kiemeli, hogy az elnöki hivatal szervezeti felépítéséből eltűnt az Egyesült Államokkal való kapcsolatokért felelős elnöki tanácsadó pozíció. Ana Birchall, aki szilárd kapcsolatokat ápolt a republikánus adminisztráció különböző képviselőivel, június 30. után nem kapott újabb kinevezést. “Ez a döntés egy bizonyos – téves – irányvonalat jelez azzal kapcsolatban, hogy egyes európai hatalmak képesek lennének ellensúlyozni vagy akár helyettesíteni az amerikai elköteleződést” – fogalmaz a szakértő.
Bizonytalan lépések Trump árnyékában
Popescu úgy látja Románia „bizonytalan léptekkel halad Donald Trump árnyékában, miközben egy olyan elnökség visszatéréséről álmodik, amely a Biden-féle irányvonalat követi, és amely az ő szemében helyreállítaná a dolgok természetes rendjét”. Szerinte azt, hogy ez a helyzet miként hat ki Romániára, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájának közlésekor fog kiderülni.
A kétoldalú viszony azután fagyott be, hogy J.D. Vance alelnök tavaly ősszel a müncheni biztonságpolitikai konferencián negatív példaként említett Romániát, amikor arról beszélt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága visszaszorulóban van Európában. Az amerikai vezető politikus február végén ismét bírálta Bukarestet a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás miatt. Mint fogalmazott, a barátság a közös értékeken alapul, nem azonos az értékrendünk, ha eltörölsz egy választást, mert nem tetszik az eredmény. Washington pár nappal az elnökválasztás második fordulója előtt úgy döntött, leveszi Romániát a vízummentességre jogosult országok listájáról.
Ștefan Popescu egy korábbi interjúját az amerikai helyzetről itt láthatják:
CSAK SAJÁT