Huszonöt éve mutatták be először a kincses város magyar operájában a János vitézt, Kacsóh Pongrác huszadik század elején íródott daljátékát, amelyet most új koncepció szerint, különleges szereposztással állítottak színpadra - mondta el a Kolozsvári Magyar Opera vezetősége szerda délelőtt tartott sajtótájékoztatóján.

Kosztin Áron igazgatóhelyettes, Szabó Emese rendező és Kulcsár Szabolcs karmester hangsúlyozta, az elmúlt évek egyik sarokköve lesz a szombat este hat órakor bemutatott előadás, amelyet elsősorban gyermekeknek és családoknak szánnak. Fontosnak tartják, hogy a gyermekek tudjanak János vitézről, a magyar zenés színházi hagyomány kiemelkedő alakjáról, ezért nem is adtak más címet az előadásnak. Fő célkitűzésük egy olyan élményt nyújtani a nézőknek, amely a magas színházi teljesítményen alapszik, ebből kifolyólag nem kívánják leegyszerűsíteni a cselekményt. Úgy gondolják, magas szintre kell tenni a mércét, hogy a gyermekek onnan kezdhessék esztétikai értékeiket fejleszteni, mert ezáltal a későbbiekben jobban megértik majd a komplexebb műveket is.

Apáról fiúra szállt János vitéz szerepe

A legtöbb meglepetés a szerepelosztások során halmozódott: mint kiderült, a régi feldolgozások mesterei együtt jelennek meg a színpadon az új koncepció előadóival.

Ugyanakkor történtek cserék is az évek során: amint azt a főszereplőtől, Szabó Leventétől megtudtuk, először játssza János vitéz karakterét, méghozzá az édesapja nyomdokaiba lépve. Hangsúlyozta, hogy nem szeretné másolni az édesapját, éppen ezért nem beszélgettek komolyabban a szerepről.

A gonosz mostoha szerepe pedig anyáról fiúra

Ugyanez mondható el a gonosz mostoháról, Madarász Lórántról is, aki „az anyja tűsarkú cipőibe lépett, míg Szabó Levente az apja nyomdokaiba”, ugyanis az évekkel ezelőtti megjelenítésekben a színész édesanyjáé volt a szerep. A gonosz mostoha félelmetes jelenetet ígér, amelyet azzal magyarázott, hogy férfiként keményebb, gonoszabb, mint egy nő, így maga a jelenet is erőteljesebb, ugyanakkor azt is elárulta, nagy kihívás számára egy női szerepbe illeszkedni. A francia király továbbra is Ádám János maradt, aki az eddigi előadásokat is végigkísérte szerepével. Meglátása szerint addig kell eljátszani valamit, amíg a közönségnek tetszik, és ha jön egy új gondolkodásmód, a jó fordulatokat megtartva, változtatni kell a koncepción.

A francia királykisasszonyt két szereplő jeleníti meg: az első szereposztásban Pataki Enikő, aki már több előadáson keresztül is játszotta ezt a szerepet, a másodikban pedig Gebe Fügi Renáta, hegedűművész, aki először lép színpadra, maga mögött hagyva az opera zenekarát. Iluskát az első szereposztásban Barabás Zsuzsa alakítja, a másodikban pedig Iluskát és János Vitézt egy valós házaspár váltja fel.

A szerepekhez kapcsolódó meglepetések mellett még egy különlegessége van a János Vitéznek: csupán öt hétnyi kemény munka rejtőzik a teljes előadás mögött, amely a huszonegyedik század és a régi magyar világ vízióit egyaránt magában hordozza, váratlan és csodálatos fordulatokkal.

Az előadást vasárnap este is játsszák.