A romániai modern képzőművészet meghatározó, de ennek ellenére kevéssé ismert alakját, Nagy Albertet (1902–1970) mutatja be retrospektív kiállításán két kolozsvári művészeti intézmény. A kiállítás első része Kolozsvári Művészeti Múzeumban látogatható, a második rész pedig  augusztus 19-én, csütörtökön, 18 órától nyílik Quadro Galériában.

A Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett tárlatnyitón felszólal dr. Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója és a kiállítás kurátorai, Boros Judit és Székely Sebestyén művészettörténészek.

Nagy Albert (1902–1970) a romániai modern képzőművészet egyik meghatározó alakja, életműve ennek ellenére meglehetősen ismeretlennek számít. A két helyszínen megrendezett tárlat a művész halálának ötvenedik évfordulója alkalmából, számos intézmény és magángyűjtő erőfeszítését egybefogva valósult meg. A több mint száz festményt és négy szobrászati alkotást felvonultató kiállítás mind a szakértők, mind pedig a nagyközönség számára egyaránt premier, hiszen ennyi munkáját még a festő életében sem állították ki egyszerre. A kiállítás létrejöttét a Magyar Unitárius Egyház, számos romániai múzeum, illetve hazai, magyarországi és németországi gyűjtők tették lehetővé.

A Kolozsvári Művészeti Múzeumban látogatható, az életművet fordított időrendi sorrendben bemutató kiállítást egészíti ki a Quadro Galériában nyíló tárlat. Itt, Nagy Albert művészetének kutatói, Boros Judit és Székely Sebestyén egyidejűleg szólaltatják meg és helyezik párbeszédbe a művész festményeit, rajzait és írásait. Ezt a kurátori koncepciót több tényező teszi  indokolttá, illetve szükségessé. Nagy Albert azon művészek közé tartozott, akik nem képeket festettek, hanem művészetük által valóságot teremtettek. A művészetnek ilyenszerű megközelítését elméleti írásokban és levelekben is alátámasztotta. A kiállításon bemutatott szövegrészletek, a Rózsikaédes (1945) című terjedelmes levél kívételével, mindeddig publikálatlanok. Ezek elsősorban a László Gyulához írt levelezésből származnak (amely a Quadro Archívum tulajdona). Emellett, az összes szövegrészlet első alkalommal lesz elérhető román és angol nyelven egyaránt. Az életművön belül fontos szerepet töltenek be a művész rajzai is. Noha a festőt gyakran elmarasztalták vélt rajzi hiányosságai miatt, alkotási folyamatában a rajz kiemelt szerepet töltött be. A csupán néhány vonalból álló rajzait összpontosítási gyakorlatként foghatjuk fel, amelyekben a művész egy-egy embertípus, érzelem vagy cselekvés lényegét kívánta megragadni olyan intenzitással, hogy az már az élet érzetét keltse a végső festményen. Ez az elmélyülés alapvető vonása Nagy Albert realista, emberközpontú művészetének. Természetesen, az írásokból és rajzokból kiinduló gondolati szálak mind a kiállított festményekben futnak össze, amelyek az életmű egy-egy sajátosságára mutatnak rá. A kiállítást további dokumentumok egészítik ki a Quadro Archívum gyűjteményéből.

Kapcsolódó

A művészettörténészeknek is újdonság lesz a Kolozsváron nyíló Nagy Albert-retrospektív

Az eddigi legnagyobb Nagy Albert (1902–1970) retrospektív kiállítást rendezik meg a Kolozsvári Művészeti Múzeum emeleti dísztermeiben. A festőművész, akinek Tél című munkája nemrég rekordáron cserélt gazdát a Quadro Galériában, meghatározó alakja a romániai modern művészetnek, életművét mégsem ismerik széles körben.

képzőművészet művészettörténet Kolozsvári Művészeti Múzeum Quadro Galéria Nagy Albert

„Nagy Albert egyedülálló életműve egy páratlanul öntudatos, átgondolt festői magatartás eredményeként jött létre. Megértéséhez nem csak azt kell látnunk, milyen példák, előképek inspirálták gondolkodását, hanem azt is, sőt, főleg azt, hogy mit utasított el. Bár realista festőnek nevezte magát, realizmusértelemzésébe nem fért bele a szokványos (akadémizusba oltott naturalista) séma. Miközben a valódi naturalizmust, ha akarta, magas szinten alkalmazta. De főleg, és talán ez az ami igazán elválasztja festészetét kortársaiétól, nyoma sincs benne a kubizmusnak, vagy a részben abból sarjadó konstruktivizmusnak, így soha nem művelte az erdélyi festőkre annyira jellemző kubizáló stilizálást. Hogy miből indult ki, amikor teljesen egyéni festői nyelvezetét kidolgozta, azt hosszú volna itt felsorolni” – fogalmazott Boros Judit.

„Nagy Albert festészete csodával határos módon született meg. Ő azon művészek közül való volt, akik ellenséges környezetben, csökönyös öntörvényűséggel bontakoztatják ki világukat és nem pazarolják el figyelmüket az elfogadás keresésére. Egyedülálló realizmusa abból ered, hogy az életet testközelből szemlélte. Szeretettel és átérzéssel, szókimondóan figyelte meg a MA emberének változását az IDŐ nyomása alatt” – mondta el Székely Sebestyén.

A Kolozsvári Művészeti Múzeumban a kiállítás szeptember 12-ig, a Quadro Galériában november 12-ig tekinthető meg. Augusztus 20-án, 15 órától Székely Sebestyén tárlatvezetést tart mindkét helyszínen, találkozóhely: a Kolozsvári Művészeti Múzeum.

(Címlapon: Nagy Albert: Ariadné, Vizuális Művészetek Múzeuma, Galac)