Bíró József művészettörténész erdélyi műemlékekről az 1930-40-es években írt tanulmányaira ma is hivatkozik a szakma, művészeti tevékenységét azonban kevesebben ismerik. A nemrég Kolozsvárra került hagyatékában megőrződött festményeiből és grafikáiból szerdán nyílt kiállítás a Művészeti Múzeumban.

A nagyváradi születésű Bíró József már hét évesen Thorma János festőművésznél, a nagybányai művésztelep egyik alapítójánál tanult, később a budapesti Képzőművészeti Főiskolán egy másik nagybányai alapító, Réti István tanítványa volt. „Figyelemreméltó művész lehetett volna, ha nem ragadta volna el a tudomány” – idézi Csók István festőművész véleményét a kiállításhoz írt, a Szabadság napilapban közölt szövegében Lőwy Dániel vegyészmérnök, helytörténész, hozzátéve, hogy Bíró éppen művészeti képzettsége és tehetsége miatt lett jelentős művészettörténésszé.

Tudósként többek között szülővárosa, Nagyvárad barokk örökségével, a kolozsvári Szent Mihály-templommal és számos erdélyi kastéllyal foglalkozott. Még látta és leírta például a bonchidai Bánffy-kastély berendezését, mielőtt az elpusztult volna a második világháborúban. Pályájának és életének a magyarországi zsidóüldözés vetett véget: bár édesapjával együtt mentesítést kapott a zsidóellenes törvények hatálya alól, Budapesten végül elfogták és 1945. január 6-án a Dunába lőtték mindkettejüket.

A hagyaték a készülő zsidó kulturális központban kap helyet

Lőwy Dánielnek fontos szerepe van abban, hogy a Bíró-hagyaték Kolozsvárra, az itteni zsidó hitközség Horea úti, hamarosan megnyíló művelődési központjába kerül, ahol kutatható lesz. A hagyaték – benne 51 kis méretű festménnyel, grafikával, vázlattal, könyvekkel, jegyzetfüzetekkel, fényképgyűjteménnyel, személyes iratokkal és levelezéssel – Bíró József unokaöccsénél, Adam Biro írónál, kiadóigazgatónál volt Franciaországban. Adam Biro Budapesten két kiállítást szervezett már Bíró József alkotásaiból, majd úgy döntött, hogy a hagyatékot Erdélyben, Nagyváradon vagy Kolozsváron helyezi el. Lőwy Dániel nagyváradi zsidók történetéről szóló monográfiája megjelenése után kapott levelet az örököstől ez ügyben, és hat év alatt sikerült megállapodnia vele a hagyaték végső helyéről, illetve Oscar Pfefferman erdélyi kötődésű építészmérnök támogatásának köszönhetően sikerült megoldani a költséges szállítást is.

A kolozsvári Bánffy-palota emeleti termeiben július 4-ig látogatható kiállítás egyrészt ízelítő az ígéretes tehetségű, többféle stílust kipróbáló Bíró József alkotómunkájából karikatúrákkal, városképekkel, zsánerképekkel és érzékeny portrékkal, másrészt felmutatja Bíró József régi és új kiadású könyveit, a hagyatékában megmaradt dokumentumokat – köztük egy zsidótörvények alóli mentességet biztosító „kivételezettségi igazolvánnyal” –, és fényképekkel.

Bíró József életében elismert, ám később elfeledett alkotói életműve – a budapesti Nemzeti Galériában őrzött festménye és a párizsi Musée d’Art et d’Histoire du Judaïsme kiállítótermeiben látható két festménye kivételével –, valamint az erdélyi művészettörténet és a helyi zsidóság története szempontjából értékes hagyatéka várhatóan még 2021 folyamán elérhetővé válik a Kolozsvári Zsidó Hitközség kulturális központjában, amennyiben itt sikerül befejezni a 2018 őszén elkezdett felújítási munkálatokat.