Erdélyi rekordok születtek a járvány alatt fellendült műtárgypiacon

A műkereskedelem azon kevés üzletágak egyike, amelyek fellendültek a koronavírus-járvány alatt. A kolozsvári Quadro Galéria nemrég zárult nyári aukcióján újabb szerzői rekord született: 11 ezer euróért kelt el Nagy Albert erdélyi festőművész 1962-es Tél című munkája, amely egy évtizede legfeljebb a harmadát érte volna.

Erdély egyetlen aukciós háza, a Quadro Galéria épp 2020 tavaszán, a karanténidőszak kezdetén zárta addigi legsikeresebb online aukcióját, egy évvel később pedig minden addiginál magasabb áron, a kikiáltási ár háromszorosáért, 36 ezer euróért adta el Fülöp Antal Andor Margit húgom című festményét, valamint 12 ezer euróért Mattis Teutsch János egy művét, amely az utóbbi évtized legmagasabb összegért eladott akvarellje lett. A nyári időszaknak megfelelően kisebb érdeklődés övezte a Quadro júliusi aukcióját, ahol ezzel együtt több mint száz mű gazdát cserélt, minden eddiginél többet, 11 ezer eurót fizettek egy Nagy Albert műért, és például 6 ezer euróért kelt el Dimitrie Cabadaiev egy munkája.Nagy Albert: Tél (1962), olaj, vászon | fotó: Quadro

Generációváltás történt a gyűjtők körében

Az aukciós ház igazgatója, Székely Sebestyén György művészettörténész szerint az online vásárlások általában fellendültek a karantén alatt, a Quadro pedig már korábban is online bonyolította évi 2-3 árverését, így ki tudta elégíteni a megnövekedett keresletet. Az újonnan érkezett vásárlók nagy része nem nagybefektető, hanem olyan jó jövedelemmel rendelkező 30-40 év körüli fiatal, aki művészeti igénnyel rendelkezik, és „szeretné jó dolgokba fektetni a pénzét”, véli a szakértő, aki hozzátette, az aukciók 2008-as indulásakor még a középkorú réteg volt a fő célközönségük, és az ő kulturális igényeik határozták meg a galéria mozgásterét is.

Székely Sebestyén György elárulta, kellemesen meglepte, hogy a fiatalabbak érdeklődnek a modern művészet iránt, hiszen „a 30-40 évesektől az ember elvárná, hogy a saját generációjuk művészete felé forduljanak, amely jobban kifejezi a kort, amelyben élünk”. A művészettörténész feltételezése szerint ez a generáció ugyanazért vásárol például Mohy Sándor (1902-2001) csendéletet, amiért az autentikus, népi életmódot keresi, vagy vidéki kúriákhoz megy kirándulni: szolid értéket keres. A festmény témája nem kortárs, viszont az igény az értékre annál inkább „kortárs feeling”, fogalmazott a galériaigazgató.

A bukarestiek magyar, a budapestiek román művészetet vásárolnak

Mint megtudtuk, az online aukcióknak köszönhetően a Quadro vásárlóközönsége nem csak erdélyi. A karantén hozadéka volt az is, hogy jelentősen megnőtt a magyarországi vásárlók száma, akik az igazgató szerint a karantén miatt szoktak hozzá az online vásárlásokhoz.

Az aukciós ház klienseinek jelentős része ugyanakkor bukaresti, ami „alapvetően arról szól, hogy ott sok a pénz, amit a román piacon elég kevés helyen lehet elkölteni művészetre, és elég kevés a megbízható hely” – mondta el Székely Sebestyén György. „Az egyetlen aukciós háznál, amit nagyon komolyan vesznek, az Artmarknál sokan nem tudnak labdába rúgni, mert nagyok az árak, és abból a pénzből, amiből ők tudnak vásárolni, nálunk nagyon jó minőségű és megbízható, eredeti műtárgyakat lehet venni” – tette hozzá.

A galériaigazgató tapasztalatai szerint a bukarestiek kiemelten érdeklődnek a magyar alkotók iránt, a tavaszi aukción például egy bukaresti gyűjtő székely kaput, székely tájat ábrázoló munkákat, vagy székely művészek alkotásait vásárolta, indoklása szerint azért, mert ezek tetszettek neki: „jó alkotások, jó áron”. Az erdélyi román modernek iránt viszont inkább magyarok érdeklődnek. A kolozsvári és általában, az erdélyi román vásárlók az Artmark által kanonizált román művészek iránt érdeklődnek, ezek között pedig az olyan erdélyi modernek, mint Aurel Ciupe vagy Ion Vlasiu nem szerepel. A nyári aukción szereplő Vlasiu-alkotásokat például budapesti gyűjtő vásárolta meg.

„Az erdélyi románság számára nem vagyunk annyira kanonizálóak, mint Bukarest, ezért kicsit üresbe esnek sajnos nagyon jó erdélyi műalkotások, mert Bukarest nem karolja fel őket, ezért a kolozsváriak se veszik meg” – magyarázta Székely Sebestyén György, aki szerint a nemzetközi gyűjtők sokkal autonómabbak, nem az aukciós trendeknek, hanem a saját ízlésüknek megfelelően vásárolnak. A kolozsvári árverések iránt, mint megtudtuk, amerikai, németországi, izraeli vevők is érdeklődnek, motivációjuk a romániai, erdélyi művek vásárlására pedig vélhetően a nagyon jó ár-érték arány.

A magángyűjtők mellett múzeumok is rendszeres ügyfelei a kolozsvári aukciós háznak. Az erdélyi művészetben – a nagybányaiakat leszámítva – a legnagyobb árnövekedést elért művet, Fülöp Antal Andor Margit húgom című művét például a Maros Megyei Múzeum vásárolta meg 36 ezer euróért. Visszatérő vásárló a Csíki Székely Múzeum is, de van néhány olyan intézmény is, amelynek jelentősége és mérete ellenére nincs kerete új művek vásárlására, ilyen a bukaresti Román Nemzeti Művészeti Múzeum vagy a Kolozsvári Művészeti Múzeum.Fülöp Antal Andor: Margit húgom (1939), olaj, vászon | fotó: Quadro

Váratlanul került elő a rekorder Nagy Albert-mű, épp az életmű-kiállítás előtt

A sikeres aukciók lappangó művek előbukkanását hozzák magukkal. Váratlanul került elő Nagy Albert Tél című munkája is, amelyre egyáltalán nem számítottak a szakértők, és a nyári aukciónak ez is lett a legnagyobb áron, 11 000 euróért eladott munkája. „Nagy Albert-éhség van, mert kevés munkája van magángyűjteményben, és általában nagyon vigyáznak rájuk, ezek generációs gyűjtemények részei” – mutatott rá Székely Sebestyén György. ATél egyébként Gáll Ernő szociológus és filozófus, a Korunk folyóirat egykori főszerkesztőjének hagyatékában volt, új tulajdonosa pedig kolozsvári magángyűjtő.

Az 1970-ben, Kolozsváron elhunyt Nagy Albert életművét hamarosan közelebbről is megismerhetik az érdeklődők, a Kolozsvári Művészeti Múzeum és a Quadro Galéria ugyanis a romániai közgyűjteményekben és az elérhető magángyűjteményekben fellelhető összes, több mint száz munkáját bemutatják. A retrospektív első része jövő héten nyílik a Kolozsvári Művészeti Múzeumban, második, „elemző”, több rajzot, dokumentumot, szöveget is bemutató része pedig augusztusban, a Kolozsvári Magyar Napok alatt a Quadro Galériában.

(Címlapfotó: Quadro/Facebook)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?