Folyamatosan csökken annak a reménye, hogy túlélőket találnak Törökországban és Szíriában. Szakértők szerint több tényezőtől függ, meddig maradhat életben valaki a romok alatt. Abban egyetértenek, hogy  elegendő levegő, s valamennyi folyadék esetén akár napokat is át lehet vészelni egy földrengés által romba döntött épület törmelékei között.

Sok múlik az áldozat általános egészségi állapotán, hogy szenvedett-e valamilyen sérülést, a környezetén és végső soron a szerencséjén. A Magyar Nemzet cikke szerint a kutató-mentő csapatok a legtöbb bajbajutottat általában az első 24–48 órában mentik ki, ezt követően vészesen fogynak az esélyek.

Az ENSZ gyakorlata értelmében, miután egy nap leforgása alatt egyetlen túlélőt sem találtak, még négy-öt napig próbálkoznak, s csak ezután fújják le a kutatást. A rekorder vélhetően Evans Monsigrace, akire a 2010-es haiti földrengések utáni 28. napon találtak rá. Elmondása alapján egy összeomlott piac alatt rekedt, így élelme és vize is volt bőven. A 2013-as bangladesi földrengés után 17 nappal bukkantak rá egy nőre, Reshmára. Ő szárított ételhez és vízhez is jutott.

A Metropolnak Dr. Simani Silva magyar belgyógyász beszélt az emberi szervezet legkritikusabb pontjairól, az áldozatok túlélési esélyeiről. „Mivel testünk 60 százaléka víz, ennek hiánya és pótlása fontosabb, mint az élelmiszeré, amely nélkül hosszabb ideig túlélünk, hiszen szervezetünknek vannak tartalékai. Ilyen a belső glucose, illetve a ketontestek alakulata, melyek energiaforrást jelentenek. Ennek köszönhetően kibírunk akár 30–35 napot is idegrendszeri károsodás nélkül, a vég ilyenkor általánosságban 45–60 nap után következik be. Szervezetünk folyadékigénye viszont teljesen más. A sejteknek nagyobb szüksége van a víz pótlására. Enélkül csak 4–5 nap a túlélési esély, így akit a romok alatt, csak a 4. vagy 5. napon találnak meg, az addigra vélhetően kiszárad, összezsugorodnak a sejtjei, az elektrolit háztartása felborul és így beállhat a halál” – mondta a budapesti lap kérdésére a belgyógyász.

Hozzátette: a romok alatt lévők esetében ez mind változhat, az ember szervezetétől függ, hogy hogyan. „Számít a kor, hogy vannak-e betegségei. Minél idősebb és több betegsége van egy törmelékek közé szorult mozdulatlan embernek – például cukorbetegség –, annál rövidebb a túlélés esélye. Az is nagyban gyengítheti a túlélést, ha a földrengés során kisebb vagy nagyobb sérülést szenvedett az illető. Vérveszteség esetén a túlélés még a 24 órát sem éri el. Befolyásolhatja az is, hogy milyen az időjárás. Ha a földrengés nyáron történik 40 Celsius-fokos melegben, a túlélés keskenyebb skálát mutat. Természetesen a fagyos idő is rossz, most ez utóbbival néznek szembe az áldozatok Törökországban és Szíriában” – magyarázta az orvos. Mint mondta, a folyadékhiány, a véráramlás és vérnyomáscsökkenés, szervkárosodás, szervelégtelenség mind fatális végkimenetelt eredményez, ezért nagyon fontos, hogy minél hamarabb kimentsenek mindenkit a romok alól.