A Törökországot sújtó, az utóbbi évszázad egyik legsúlyosabb feöldrengésének tartott múlt hétfői természeti katasztrófa által okozott károk mértéke az előzetes becslések alapján eléri a 84,1 milliárd dollárt, derült ki egy török üzletemberekből álló szervezet jelentéséből, míg egy ankarai kormánytisztviselő több mint 50 milliárd dollárra becsülte a költségeket – írja a Reuters, amelyet az Agerpres idéz. A halálos áldozatok száma Törökországban és Szíriában eközben meghaladta a 35 ezret. 

A február 6-án Törökországot és Szíriát sújtó heves földrengés halálos áldozatainak száma a legfrissebb hivatalos jelentések szerint hétfő reggel 35 225-re emelkedett. A 7,8-as erősségű rengés 31 643 ember halálát okozta Törökország déli részén – közölte hétfőn a Katasztrófa- és Vészhelyzet-kezelő Hatóság (AFAD).

A Török Vállalkozások Szövetsége által a minap közzétett jelentése szerint a károk költségei 84,1 milliárd dollárt tesznek ki, ebből 70,8 milliárd dollár a több ezer összedőlt vagy súlyosan károsodott otthon helyreállítása, 10,2 milliárd dollár a kiesett nemzeti jövedelem és 2,9 milliárd dollár veszteség a kiesett munkanapok miatt. A jelentés becslése szerint a fő költségeket az otthonok, az elektromos vezetékek és az infrastruktúra újjáépítése, valamint a hajléktalanná vált több százezer ember rövid, közép- és hosszú távú szállásigényének kielégítése fogja jelenteni.

Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, hogy az állam egy éven belül befejezi az otthonok újjáépítését, és az ankarai kormány olyan programot készít elő, amely lehetővé teszi, hogy az ország „újra a saját lábára álljon”.

A múlt heti földrengés által sújtott 10 törökországi tartományban mintegy 13,4 millió ember él, ami Törökország lakosságának 15 százaléka, és ez a 10 tartomány adja Törökország bruttó hazai termékének közel 10%-át.

Vasárnap Mahmoud Mohieldin, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója úgy becsülte, hogy a február 6-ai földrengés hatása a török GDP-re valószínűleg nem lesz hasonló az 1999-es földrengés által okozott hatáshoz, amely az ország északnyugati ipari központját sújtotta. Mohieldin hozzátette, hogy a következő hónapokban érezhető kezdeti hatások után az újjáépítésbe történő állami és magánberuházások a jövőben fellendíthetik Törökország GDP-jét.

Közgazdászok és török tisztviselők azonban egyaránt úgy becsülik, hogy a földrengés akár két százalékpontot csökkent Törökország idei gazdasági növekedéséből. A földrengés előtt az ankarai kormány 5,5%-os gazdasági növekedést prognosztizált az idei évre, a 2022-es 5%-os növekedés után.

Törökországban egyébként nyáron elnök- és parlamenti választásokat tartanak, és elemzők szerint ez lesz Erdogan legnagyobb kihívása a hatalmon töltött két évtized alatt. A földrengés által sújtott 10 tartományban három hónapos szükségállapotot hirdettek ki, és a török központi bank elhalasztotta egyes hitelek kifizetését. A török államkincstár a maga részéről július végéig vis maior helyzetet hirdetett, és elhalasztotta az érintett régió adófizetését.