A törökországi és szíriai hétfői földrengések halálos áldozatainak száma szerdán kora délutánra meghaladta a 11 700-at, és a számuk idővel csak egyre nő. A jelentések szerint csak Törökországban 6000 épület omlott össze, és a romok alatt rekedt sérültek túlélési esélyei óráról órára csökkennek. A kereső- és mentőcsapatok versenyt futnak az idővel. Eközben szerdán délben újabb földrengés történt Törökországban.

Törökországban több mint 13 millió ember érintett kelet-nyugati irányban 450 km, észak-déli irányban pedig 300 km hosszúságú területen. A hatóságok 10 tartományban három hónapra katasztrófahelyzetet hirdettek. A fedél nélkül maradt embereket antalyai szállodákban helyezik el. A természeti katasztrófa sújtotta térségben az emberek a tél átvészeléséért is küzdenek. Számukra humanitárius sátrakat állítottak fel. Az embereknek csak annyijuk maradt, amit éppen magukon viseltek a földrengés idején, és azt mondják, hogy két nap óta először ettek.

A téli időjárás és a földrengésben megrongálódott utak csak tovább nehezítik az adományok eljuttatását.

Szerda délben újabb 4,5-es erősségű földrengés volt érezhető Törökországban.

Mint ismert, hétfő reggel 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökország déli és középső részét, illetve Szíria északnyugati sarkát. Az amerikai földtani intézet (USGS) adatai szerint ez volt 2021 nyara óta a legerősebb mért földmozgás, amelyet további, erős utórengések követtek.

A természeti katasztrófában több mint 11 ezer épület rongálódott meg vagy dőlt össze. Az áldozatok mentését és túlélését nehezíti az időjárás is, ugyanis a térségben jelentősen lehűlt a levegő és havazott is.

A hétfői földmozgást érezni lehetett Libanonban, Izraelben, a Gázai övezetben és Cipruson is.

Recep Tayyip Erdogan török elnök keddi televíziós beszédében három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett a hétfői földrengések sújtotta 10 dél- és délkelet-törökországi tartományban. A rendkívüli állapot feljogosítja az államfőt és az általa vezetett kormányzatot, hogy a parlament nélkül hozzon intézkedéseket. A három hónapos időtartam azt jelenti, hogy a rendkívüli állapot nem sokkal a köztársaságielnök- és parlamenti választás tervezett időpontja, május 14-e előtt ér véget, amennyiben nem hosszabbítják meg.

Miután Törökország aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, 19 tagállam – Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Málta, Németország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország –, valamint Albánia és Montenegró az uniós katasztrófaelhárítási koordinációs központtal és a török hatóságokkal együttműködve mentőcsapatokat állított fel és indított el a katasztrófa sújtotta térségbe.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint mintegy 23 millió embert érinthetnek a földrengések következményei. „A térképek azt mutatják, hogy 23 millió ember van potenciálisan veszélyben, közülük körülbelül 5 millióan kifejezetten veszélyeztetettek” – mondta Adelheid Marschang, a WHO képviselője a szervezet igazgatótanácsának rendes ülésén. „A Egészségügyi Világszervezet tisztában van Törökország erős reagálóképességével, és úgy véli, hogy a legfőbb kielégítetlen szükségletek Szíriában jelentkezhetnek közvetlenül és középtávon egyaránt” – tette hozzá.

„Jelenleg versenyfutás folyik az idővel. Minden egyes perc, minden egyes óra elteltével csökken az esélye annak, hogy élve találjuk meg a túlélőket” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „különösen aggódik” azokért a területekért, amelyekről még nincs információjuk.

„A szeizmikus utórengések, a súlyos téli körülmények, az utak, az áramellátás, a kommunikáció és más infrastruktúrák károsodása továbbra is akadályozza a hozzáférést és más keresési és mentési műveleteket” – hangsúlyozta a WHO igazgatója.