Az erőforrások a nagy átcsoportosítások és a külföldi segítség ellenére is korlátozottak, a társadalom ugyanakkor fantasztikus szolidaritásról tesz tanúbizonyságot a földrengés sújtotta Törökországban – egyebek mellett erről is beszélt a Maszolnak Egeresi Zoltán, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, aki éppen Ankarában tartózkodik. A Törökországot jól ismerő szakértő azt is elmondta, hogy az építkezések szigorúbb szabályozása, illetve az érvényben lévő követelmények megfelelő alkalmazása esetén kisebb lett volna az áldozatok száma.

Mivel a földrengés érintette régió rendkívül kiterjedt – nagyjából egy Magyarország nagyságú területről van szó, a lakossága pedig 13-14 milliónyi –, nagyon nehéz helyzetben vannak a hatóságok, ezért is kérte a külföld segítségét a török állam – számolt be a Törökország-szakértő. Mint elmondta, sajtóhírek szerint jelenleg több mint 113 ezer ember vesz részt a mentési munkálatokban, külföldről is mintegy hatezren érkeztek.

„A török média folyamatosan tájékoztat, a kormány szemlátomást igyekszik uralni a helyzetet, az államfő is kint van a terepen. Nyilvánvalóan ebben a helyzetben nem lehet tökéletes munkálatokat végezni, az erőforrások a nagy átcsoportosítás és a külföldi segítség ellenére is korlátozottak” – fogalmazott érdeklődésünkre az egyetemi kutató.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Meghaladta a húszezret a katasztrófa halálos áldozatainak száma

Meghaladta a húszezret a török-szíriai katasztrófa halálos áldozatainak száma.

török-szíriai földrengés természeti katasztrófa földrengés Törökország Szíria

Egeresi Zoltán arról is beszélt, hogy az emberek kölcsönösen segítőkészek, az egész társadalom fantasztikus szolidaritásról tett tanúbizonyságot. „A földrengés által nem érintett megyékben is megindult a szervezkedés, adományok gyűjtése, önkéntesek küldése, számos nagyon szép, szívmelengető példáját látni a segítségnyújtásnak. Folyamatosan jönnek a bejelentések az elhunyt, eltűnt kollégákról, diákokról, rokonokról. Ez, amit most a törökországiak megélnek, egy nemzeti sokk” – mondta a külügyi szakértő. Hozzátette: őt személyesen megérintették a személyes kapcsolatok. „Több ismerősöm is az érintett régióban lakik, az ő sorsukat követem, ők túlélték a földrengést. Megrendítők a beszámolók arról, hogy sokan az első egy-két napon segítség, fűtés, élelmiszer nélkül, a folyadékbevitelt hóból megoldva maradtak életben” – mondta Egeresi Zoltán.

A török fővárosban tartózkodó kutató arról is tájékoztatott, hogy sok olyan település van, ahova nem érkeztek meg a mentőcsapatok, vagy kis létszámú mentőegység érkezett. Úgy látja, a jelenleginél is nagyobb anyagi és emberi segítségre van szükség, már csak a pusztítás mértéke és kiterjedtsége miatt is. „Egyelőre több mint 110 ezer sátrat állítottak fel, küldik az élelmiszert, gyógyszert, takarókat stb. Az újjáépítés nagyon sokba fog kerülni, helyenként egész városrészeket kell újra felépíteni” – fogalmazott.

Szemet hunytak az építkezési szabályok megkerülése felett

Miután Romániában a külföldi földrengések kapcsán rendre előkerül az építkezések minőségének kérdése, arról kérdeztük a törökországi állapotokkal tisztában lévő kutatót, hogy Gaziantepben, a katasztrófa sújtotta övezetekben mennyire volt szerepe a halálos áldozatok magas számában a rossz minőségű, esetleg a megfelelő engedélyek hiányában épült tömbházaknak?

„Ez egy visszatérő kérdés a török közvéleményben. Nemcsak Gaziantepben, hanem a másik kilenc érintett megyében is ugyanazok a problémák. Erről majd pontos vizsgálat alapján lehet valóban helytállót mondani. De sokan kárhoztatják a nem megfelelő ellenőrzést, az állami, a törvényi szigor elmaradását, a nem megfelelő kivitelezést, a kivitelezők nyereségvágyát, és a sort még lehetne folytatni. Vélhetően egy szigorúbb szabályozás és annak megfelelő alkalmazása esetén kevesebb lett volna az áldozat” – ismertette a helyzetet Egeresi.

Bár a Törökországot megrázó földrengések erősek voltak – 7,8-es és 7,6-es magnitudójúak –, sok szakértő szerint az épületek minőségével is súlyos gondok voltak. David Alexander, a londoni University College vészhelyzetek kezelésével foglalkozó professzora a BBC-nek arról beszélt, hogy a több ezer összedőlt épület közül alig volt olyan, amelyik megfelelt a földrengésekkel számoló építési előírásoknak. Az összedőlt épületek egy része újonnan épült.

Az építőiparban tapasztalható szabálytalanságokra a török újságírók is felhívták a figyelmet. Törökországban a korábbi katasztrófák után, legutóbb 2018-ban szigorították az építkezési szabályokat. Csakhogy az új építésekre vonatkozó építési szabványokat alig tartják be – tette hozzá Alexander. Külön gondot jelent, hogy az ankarai kormányok időnként „építési amnesztiát” ajánlottak fel, törvényesítve a meglévő szabványok betartása nélkül emelt épületeket. Celal Sengor török geológus még a földrengés előtt úgy vélekedett: az ilyen építkezési „amnesztiák” egy földrengések által veszélyeztetett országban valóságos gyilkosságnak minősülnek.