Maszol: ezek a külföldi események határozták meg 2021-et

A külpolitika, illetve a világban lezajlott események közül jó néhány hosszú időre meghatározta és meg is határozza hétköznapjainkat. Igaz, néha kicsit elnagyoltnak tűnik a világ távoli részen zajló folyamatokkal foglalkozni, ám gondoljunk csak bele, az afganisztáni kivonulás, vagy akár a Brazíliát sújtó aszály miatt kialakult kávéválság is érzékenyen érinthetett, nem beszélve az energiaválságról.

Szubjektív összeállításunkban igyekeztünk összefoglalni azt a néhány fontos világi eseményt, amely nagymértékben érdekelte olvasóinkat és hosszú ideig, cikkek sorozatával foglalkoztunk a témákkal.

Első ilyen kétségkívül Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból. Január 1-jén ugyanis új szabályok léptek életbe az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság 2019 januári megszűnése (Brexit) után következett átmeneti időszak. Az egyik legfontosabb változás az volt, hogy megszűnt a négy uniós szabadságjog, az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások akadálytalan áramlásának automatikus érvényesítése a kétoldalú forgalomban, és a brit kormány új, az EU-országokból újonnan érkezőkre is vonatkozó bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

Még január elején jártunk, amikor megrázta a világot a Capitolium ostroma. Csaknem négyórányi zavar után biztonságosnak nyilvánították az amerikai törvényhozás épületét, amelyet Donald Trump távozó elnököt támogató tüntetők ostromoltak meg. Az erőszakos eseményeknek összesen öt halálos áldozata is volt. Az esmények hatására Washingtonban 15 napra szükségállapotot hirdettek.

Az amerikai törvényhozás január 6-ai ostroma csupán a jéghegy csúcsa volt, a szélsőséges mozgalmak tagjainak hívei nem ezres, hanem milliós nagyságrendű – figyelmeztettek a jelenség kutatói.

A Capitoliumnál történtek miatt Donald Trump ellen alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) kezdeményeztek. A demokraták egész életére szólóan el akarták tiltani Trumpot mindenféle tisztség viselésétől. Őt tartották ugyanis felelősnek azért, hogy egy csoport megostromolta a törvényhozás épületét. Trumpot végül felmentették.

Még mindig csak januárt írtunk, amikor beiktatták hivatalába az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökét, Joe Bident. Az eseményre példátlan biztonsági intézkedések között kerül sor.

Február 1-jén Mianmarban robbant ki példátlan erőszak, miután a katonaság átvette a hatalmat és letartóztatták az ország addigi vezetőjét, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, valamint több más, magas rangú politikust.

A katonai puccs miatt tüntetéssorozat alakult ki az országban, és többször előfordult, hogy a katonaság éles lőszerrel belelőtt a tömegbe. A legvéresebb incidens március végén történt, amikor több mint 90 –en, közöttük gyermekek is meghaltak a katonai agresszió miatt.

Ugyancsak február legelején robbant ki a nemzetközi visszhangot kiváltott Navalnij-ügy, miután egy moszkvai bíróság csalás és pénzmosás címén két év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte Alekszej Navalnij ellenzéki politikust a korábban az úgynevezett Yves Rocher-ügyben meghozott felfüggesztett ítéletre hivatkozva. Az orosz hatalmi eljárás miatt a világ vezető politikusai is megszólaltak. A Maszolon kiemelten foglalkoztunk Navalnij meghurcolásával, amely mindmáig nem ért véget: a politikus börtönben várja szabadulását.

Márcisuban ugyancsak nagy visszhangot keltett, hogy egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte befolyással való üzérkedés és korrupció miatt Nicolas Sarkozy volt francia államfőt hétfőn a párizsi büntetőbíróság.

Március végén világkereskedelmi problémát okozott az, hogy keresztbe fordult és beszorult a Szuezi csatornában egy konténerszállító óriáshajó, feltartva az áruforgalmat a kulcsfontosságú kelet-nyugati vízi úton

Arról, hogy ez milyen tanulságokkal járt, véleménycikkünk is született, amelyben a Maszol szerzője elmagyarázta, miért okoz gondot az egész világon az, ha egy hajó több ezer kilométerre tőlünk megfeneklik.

Izraeli katonai repülőgépek május 17-én légicsapások tucatjait mérték különböző célpontokra a Gázai övezetben, miközben a területet uraló Hamász terrorszervezet is folytatta a rakéták kilövését. Az izraeli hadsereg utakat, valamint a fegyveresek által használt épületeket, lakóházakat bombázott, elsősorban Gázavárosban.

Május 23-án Fehéroroszországot vezető rezsim lépése döbbentette meg a világot. Az országban szélsőségesnek nyilvánított NEXTA nevű Telegram-csatorna volt főszerkesztőjét vették őrizetbe a hatóságok Minszkben, miután a Görögországból Litvániába tartó repülőgépet, amelyen utazott, eltérítették és leszállásra kényszerítették. A belarusz hatóságok tájékoztatása szerint egy, a fedélzeten elhelyezett pokolgép miatt kellett leszállnia a gépnek, később azonban kiderült, kizárólag politikai oka volt az akciónak.

Július derekán hatalmas esőzések pusztítottak Nyugat-Európában. A Bernd ciklonból rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék villámárvizeket okoz Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország és Svájc területén. Az árvizeknek legalább 120 halálos áldozata volt.

Augusztus végén az Afganisztánt uraló tálib lázadók történelmi pillanatként értékelték, hogy az utolsó amerikai katona is elhagyta az országot, örömünnepet is rendeztek – jelentették hírügynökségek Kabulból. Az amerikaiak kivonulásával a tálibok kezére került a kabuli nemzetközi repülőtér, és ezzel véget ért az Egyesült Államok leghosszabb háborúja.

Az amerikai kivonulást követően valóságos mentőakció-sorozat indult az országban rekedt külföldi állampolgárok kimenekítése érdekében. Arról, hogy az amerikai kommunikáció ellenére a valóságban mégis milyen országgá változott, illetve milyen maradt Afganisztán, a Maszol szerzője adott mélyreható és közérthető magyarázatot.

Megírtuk azt is, hogy egy év alatt 52 százalékkal ment fel az Arabica világpiaci ára. A legfontosabb Arabica kávéfajta világpiaci ára 13,02 százalékkal nőtt augusztusban, míg éves viszonylatban a drágulás 52,28 százalék. Ennek fő oka, hogy a világ első számú termelőjének számító, a globális fogyasztás 40 százalékát biztosító Brazíliában évtizedek óta nem látott szárazság tizedelte meg a termést, amit később fagykárok tetéztek. Emiatt nemcsak az idei, hanem a 2022-es termés mennyisége is lényegesen kisebb lesz a vártnál.

Szeptemberben a világ Németországra figyelt, ahol parlamenti választásokat tartottak és tudvalevő volt, hogy Angela Merkel kancellár visszavonul. A legfőbb kérdés az volt, hogy a pártok miképpen tudnak majd koalíciót alkotni. Aztán az is kiderült, hogy Merkel utódjaként Olaf Scholzot választotta kancellárnak a német szövetségi parlament (Bundestag).

Bár még októberben befejeződött az Északi Áramlat-2 gázvezetékpár első vezetékének feltöltése, de a rendszert nem lehetett üzembe helyezni, mert Németországban felfüggesztették az eljárást. Az Ukrajnát elkerülő, 11 milliárd dolláros beruházás a duplájára, évi 110 milliárd köbméterre növelné a már meglévő Északi Áramlat kapacitását. A vezeték kihasználásának halasztása tovább mélyítette az egyébként is jelentkező energiaválságot.

December elején váltak ismertté a „karácsony” szó betiltását kezdeményező uniós dokumentum részletei. Európa-szerte számos lap közli Helena Dalli által jegyzett belső dokumentációt. Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő is szót emelte a tervezet ellen az európai parlament plenáris ülésén.

„Én éltem a kommunista rendszer alatt, és elmondhatom, hogy a Bizottság mostani szövege az akkori pártbürokrácia tiszteletére is válhatott volna. A karácsonyt és Jézus nevét sem szabadott kimondani, de legalább a János vagy Mária nevet akkor még nem bántották. Európában több vallás él egymás mellett. Meggyőződősem, hogy egyiknek a hívei sem szeretnék, ha az egyenlőség kedvéért ezentúl nem köszöntetnénk sem karácsonyt, sem hanukát, sem Íd Mubárakot. Az ateisták pedig legyenek toleránsak, hogy egy évben néhány napig vallási köszöntéseket is hallanak” – emelte ki Vincze Lóránt.

(Nyitókép forrása: Agerpres/EPA)
16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kimaradt?