A Capitolium ostroma csak a jéghegy csúcsa volt: a belső terrorizmus réme fenyegeti az USA-t
Óvatos becslések szerint is legalább egymillió olyan amerikai létezik – elsősorban a fehér szupremácia híve –, aki hajlandó különböző politikai okok miatt kioltani polgártársai életét, vélik szakértők, akik szerint a belső terrorizmus manapság nagy veszélyt jelent az Egyesült Államok és polgárai biztonságára az iszlamizmusnál.
Az amerikai törvényhozás január 6-i ostroma csupán a jéghegy csúcsa; a szélsőséges mozgalmak tagjainak hívei nem ezres, hanem milliós nagyságrendű – figyelmeztetnek a jelenség kutatói.
Az elmúlt évek során folyamatosan nőtt a radikális jobboldali erőszak veszélye – nyilatkozta a BBC-nek Elizabeth Neumann, a belbiztonsági minisztérium (DHS) korábbi tanácsadója, majd a terrorelhárításért felelős helyettese. „A mandátumom idején az FBI és a DHS bejelentette, hogy a jobboldali erőszakos szélsőségesek részéről olyan szintű veszélyt érzékelünk, amilyent az ISIS esetében láthattunk” - mondta.
CSAK SAJÁT
A Trump-kormányzat biztonságpolitikája miatti tiltakozásként tavaly lemondott egykori tisztségviselő felidézte, hogy az FBI és a DHS már 2019 őszén felhívta a figyelmet, hogy az amerikai jobboldali szélsőségesek részéről „létezik a szándék, a kapacitás és a hajlandóság” olyan erőszakos cselekmények végrehajtására, amilyennek január 6-án szemtanúi lehettünk.
Neumann az elmúlt években, sőt évtizedekben a közvélemény és a szövetségi hatóságok egyszerűen nem vettek tudomást a jobboldali radikalizmusról. Az 1995-ös, 168 halálos áldozatot követelő oklahomai robbantásos merénylet után mintha mindenki megfeledkezett volna róla, hogy „léteznek ebben az országban olyanok, akik készek kioltani polgártársaik életét egy kormányellenes vagy fehér felsőbbrendűségi agenda nevében”.
Kapcsolódó
A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a figyelem – legitim módon egyébként – az al-Kaidára és más külső fenyegetésekre irányult. A terrorelhárítás illetékesei „helyi rendőrségi ügynek” tekintették a belföldi terrorizmus megnyilvánulásait. Aztán 2017-et követően fokozatosan rá kellett döbbenniük, hogy az Egyesült Államokban nemcsak vannak terroristák, "hanem az USA az ilyen típusú fenyegetések egyik legfontosabb exportőre" – mutatott rá Neumann.
Felidézte, hogy amikor megpróbálták erre a felhívni a figyelmet, mindenfelé falakba ütköztek, részben azért, mert az elnök munkatársai és támogatói maguk is közeledést mutattak egyes szélsőjobboldali elemekhez. "Amikor tehát arról beszélünk, hogy süket fülekre találtunk, egyfelől arra gondolok, hogy az elnök és csapata nem volt hajlandó képviselni ezt az ügyet, amikor szükség lett volna rá.
Másfelől viszont azáltal, hogy nem fogalmazták meg világosan ezt a veszélyt, a rendfenntartó partnereink nem látták tisztán a jelenség igazi természetét, következésképp könnyen átsiklottak fölötte, úgy tekintve ezekre (a szélsőségesekre), mint egyszerű tüntetőkre. A rendőrök egyszerűen nem feltételezték róluk, hogy erőszakra képesek, egyesek talán maguk is tagjai ezeknek a szélsőséges csoportoknak, vagy csak szimpatizálnak a céljaikkal” – magyarázta.
A fenyegetés nőhet Trump távozásával
Az új amerikai elnök január 20-ai beiktatására készülve Washingtont soha nem látott léptékű biztonsági intézkedések alá vonták. Az illetékesek nemcsak a magukat „fegyveres tüntetőként” nevező civil lázadóktól tartanak, hanem „belső támadástól” is, emiatt átvilágítják azt a mintegy 25 ezer Washingtonba vezényelt katonát, akik a beiktatási ceremónia biztonságát felügyelik majd.
Ha minden jól megy is január 20-án, a szélsőjobboldali fenyegetés nem múlik el Trump elnök távozásával. Elizabeth Neumann attól tart, hogy a szélsőséges mozgalmak népszerűsége növekedni fog. „Egyesek aggódnak, hogy a január 6-ai támadás a Capitolium ellen egy polgárháború kezdete volt. Ha nem így van is, mindenképpen számítani lehet a következő időszakban a fegyveres támadások megszaporodására” – vélekedett..jpg)
Peter R. Neumann, a londoni székhelyű Radikalizálódást és Politikai Erőszakot Tanulmányozó Nemzetközi Központ alapító igazgatója szerint az Egyesült Államokban jelenleg a jobboldali szélsőségesek nagyobb veszélyt jelentenek az iszlamista terrorizmusnál. Hangsúlyozta, hogy szerény becslések szerint is legalább egymillióra tehető a különböző radikális – többnyire a fehérek szupremáciájáért küzdő - szervezetek támogatóinak a száma.
Ha közülük csak egy százalék potenciálisan erőszakos, akkor is legalább tízezren lehetnek olyan radikálisok, akik állig fel vannak fegyverkezve, sokan közülük aktív szolgálatban levő katonák és rendőrök vagy (háborús) veteránok. Ami igazán aggasztó, hogy sokan – nem ok nélkül – úgy érzik, hogy élvezik a mainstream bizonyos részének a támogatását, beleértve kongresszus képviselőket és fontos politikai-társadalmi szervezeteket. Éppen ezért „egy növekvő terrorista mozgalomról beszélhetünk” – hangsúlyozta a szakértő.
Kapcsolódó
.[3].jpg)
Peter R. Neumann szerint, miközben a távozó elnök bátorította a radikális csoportokat, ugyancsak Donald Trump volt az, aki visszafogta őket. A paradoxonra a magyarázat az, hogy amíg hivatalban volt, radikális támogatói tőle várták, hogy lépjen, letartóztasson embereket stb. Most, hogy az elnökségének vége, semmi sem tartja vissza a Trump-hívőket.
A Capitolium ostromakor készült felvételeken látni lehet, hogy a törvényhozás épületébe beözönlő emberek bilincsként is használt műanyag gyorskötegelőkkel a kezükben kutatták át a törvényhozás irodáit, hogy „letartóztassák” a politikusokat, akik „ellopták Donald Trump győzelmét”. Közben azt skandálták: „Árulás! Árulás!”, egyértelműen arra utalva, hogy a kongresszus a választások vesztesét próbálja győztesnek nyilvánítani. A választási eredmények kongresszus általi hitelesítése és Joe Biden beiktatása nem változtat azon, hogy ezek az emberek továbbra is meg vannak győződve az igazukról, következésképp úgy érzik – ezt meg is fogalmazták –, hogy az új kormány nem legitim.
Ez azért fontos, mert Trump támogatóinak többsége egyúttal a korlátozások nélküli fegyvertartás és fegyverviselés híve. Mivel ezt a jogukat a 2. alkotmánykiegészítésből eredeztetik („Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.”), arról is meg vannak győződve, hogy egy illegitim kormány ellen nemcsak joguk, hanem egyenesen alkotmányos kötelességük akár fegyverrel harcolni.
.[2].jpg)
.jpg)
