FRISSÍTVE: Megválasztotta Olaf Scholzot kancellárnak szerdán a német szövetségi parlament (Bundestag).

A 736 fős parlamentben 707 képviselő vett részt a kancellárválasztáson, és 395-en támogatták a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusát. Ez 26-tal több a minimálisan szükséges 369-nél. Hatan tartózkodtak, hárman érvénytelenül szavaztak, 303-an nemmel szavaztak.

Olaf Scholz a második világháború utáni Németország kilencedik - és Willy Brandt, Helmut Schmidt és Gerhard Schröder után a negyedik szociáldemokrata - kancellárja. Elődje, a 2005-ben hivatalba lépett Angela Merkel négy ciklus - 5860 nap - után, önként távozik a tisztségéből. Visszavonul a politikából, képviselői mandátuma sincs, így a Bundestag székháza, a Reichstag üléstermének karzatáról követte a szavazást.

Olaf Scholz a megválasztása után Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök hivatalában átvette az államfőtől a megbízólevelét. Ezzel az aktussal szállt át rá a kancellári jogkör. A rövid ceremónia után folytatják a parlamenti ülést, amelyen az új kormányfő leteszi hivatali esküjét.

Olaf Scholz kormányát az SPD, a Zöldek és liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciója alkotja. A minisztereket a szövetségi elnök nevezi ki, majd ők is leteszik a hivatali esküt a Bundestagban, ugyancsak szerdán. Az új kormány és tagjai a parlamenti ülés után veszik át hivatalukat. Angela Merkel is szerda délután adja át hivatalát utódjának.

A Scholz-kormány 2005 óta az első szociáldemokrata vezetésű kormány Németországban, és az első olyan kormány az ország második világháború utáni történetében, amelyet három partner alkot. A Scholz-kormányban 16 miniszter dolgozik majd, nyolc nő és nyolc férfi. Először vezeti nő a belügyminisztériumot - Nancy Faeser SPD-s politikus -, a védelmi miniszter tisztségét pedig sorban harmadszor is nő tölti be, két kereszténydemokrata (CDU) politikus, Ursula von der Leyen és Annegret Kramp-Karrenbauer után a szociáldemokrata Christine Lambrecht. A külügyi tárcát a Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock irányítja majd. Ugyanakkor a német közvélemény a koronavírus-járvány miatt a legnagyobb figyelemmel azt várta, hogy ki lesz a következő egészségügyi miniszter a CDU-s Jens Spahn után. Olaf Scholz Németország egyik legnépszerűbb politikusát és az egyik leginkább elismert közegészségügyi szakértőjét, az SPD-s Karl Lauterbach-ot kérte fel.

A koalíciós megállapodás alapján az SPD a kancellári tisztség és a kormányfő hivatalának miniszteri rangú tisztsége mellett hat szakminisztériumot kap. A Zöldek pártja öt, az FDP négy tárcát vezet. A Zöldeknél a legfontosabb a kormányzati szerkezet egyik új eleme, a gazdasági szuperminisztériumként emlegetett gazdasági és klímavédelmi tárca, amelyet Robert Habeck, a baloldali irányultságú ökopárt alelnöke vezet. Habeck egyben a Scholz-kormány alkancellárja is lesz. Az FDP legfontosabb tárcája a nemzetközi és európai uniós politikában a legnagyobb súlyt képviselő reszortok közé tartozó pénzügyminisztérium, amelyet a jobbközép irányultságú liberális párt elnöke, Christian Lindner vezet majd.

Gerhard Schröder, volt kancellára Weltnek adott interjújában örömét és bizakodását hangsúlyozta. Mint mondta: Olaf Scholz "hosszú politikai tapasztalata és nyugodt természete" okán jó vezető lesz.

Iohannis is üdvözli Scholz megválasztását

Üdvözölte szerdán az államfő Olaf Scholz német kancellárrá választását. "Gratulálok Olaf Scholz szövetségi kancellárrá választásához! Türelmetlenül várom, hogy együttműködhessünk az Európai Tanácsban és a kétoldalú kapcsolatok szintjén" - írta Klaus Iohannis a Twitter-oldalán.

Congratulations @OlafScholz for the election as Federal Chancellor! I am looking forward to our future cooperation in the European Council and at bilateral level. ???????? ???????? ????????

— Klaus Iohannis (@KlausIohannis) December 8, 2021

Megalakult az új kormány is

A politikus, miután átvette megbízólevelét Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöktől, letette hivatali esküjét a parlamentben. Esküjének szövegéből kihagyta azt a szabadon választható részt, hogy „Isten engem úgy segéljen”. Scholz után a kormány tagjai is átvették megbízólevelüket az államfőtől – akinek hivatalába Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter kerékpáron érkezett –, majd miniszteri esküt tettek a parlamentben.

Az új német kancellár 63 éves, házas – felesége Britta Ernst, a brandenburgi tartományi kormány SPD-s oktatási minisztere –, jogász végzettségű, a kilencvenes évek végéig munkajogi ügyvéd volt Hamburgban. Hivatásos politikusként 1998 óta dolgozik, akkor választották meg először szövetségi parlamenti képviselőnek.

Pályája az 1998–2005 közötti időszakban, a Gerhard Schröder vezette SPD–Zöldek koalíció idején összefonódott a kancelláréval. Schröder támogatása révén került be 2001-ben az SPD elnökségébe, amelyben 2019-ig viselt különböző tisztségeket. Viszonya az SPD funkcionáriusaival soha nem felhőtlen, gyakran egyenesen viharos volt, éppen úgy, mint Gerhard Schröder és az SPD kapcsolata, mert mindig – Schröder 2005-ös távozása óta is – pragmatikus, a szociális piacgazdaság modelljének megújítására törekvő, szociálliberálisként is jellemzett, Schröder-féle irányvonalat képviselte.

Olaf Scholz és a karakteres baloldali politikát a párt tagságánál és szavazóinál jóval inkább szorgalmazó SPD-s tisztségviselők viszonyát jelzi, hogy 2004-ben, megválasztása után alig két évvel, távozni kényszerült a pártfőtitkári tisztségből, a 2019-es elnökválasztáson pedig társelnök-jelölt társával, Klara Geywitz-cel – kormánya építésügyi miniszterével – alulmaradt az SPD-t azóta vezető Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans duójával szemben.

Ugyanakkor Gerhard Schröder bukása után megőrizte helyét a politika első vonalában, 2011-ig parlamenti képviselő volt, és 2007-től 2009-ig munkaügyi miniszter Angela Merkel első, nagykoalíciós – a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és az SPD által alkotott – kormányában. Képviselői mandátumát 2011-ben adta vissza, miután megválasztották Hamburg úgynevezett első polgármesterének, vagyis a tartományi rangú város kormánya vezetőjének. Az északnémet nagyvárost 2018-ig vezette, majd kancellárrá választásáig pénzügyminiszter és alkancellár volt Angela Merkel utolsó kormányában.

Pártja 2020 nyarán jelölte őt kancellárnak, miután korábbi ellenfelei belátták, hogy népszerű pénzügyminiszterként neki lehet a legnagyobb esélye győzelemre vezetni a szociáldemokratákat a 2021 szeptemberi Bundestag-választáson. A 2005 óta minden választáson egyre gyengébben teljesítő SPD egészen a kampány utolsó szakaszáig, a július-augusztusi időszakig, a második-harmadik helyen állt a felmérésekben, győzelmét pedig a legtöbb elemző elsősorban annak tulajdonítja, hogy Olaf Scholz a CDU/CSU jelöltjével, Armin Laschettel ellentétben nem követett el komoly hibákat a kampányban.

A három párt közös munkáját megalapozó koalíciós szerződésben nem szerepelnek például olyan klasszikus szociáldemokrata törekvések, mint a leginkább jómódú rétegek adóterheinek emelése. A megállapodás fő szervező elve a három partnert a legszorosabban összekötő közös érték, a haladás. Ez a gyakorlatban mindenekelőtt az ország modernizálását – például a digitális infrastruktúra fejlesztését – szolgáló állami beruházások növelését jelenti. Ugyanakkor a koalíciós pártok elkötelezettek az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabálya mellett, amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.

A szerződés alapján Németország az eredetileg ütemezett 2038 helyett 2030-ra felhagy a kőszén alapú áramtermeléssel, és ugyancsak 2030-ra a jelenlegi 45 százalékról 80 százalékra emelik a megújuló forrásokból termelt áram arányát. A kormány legelső intézkedései között 9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért. A kiemelt témák közé tartozik a nagyvárosi régiókban jellemző lakásínség enyhítése, a tervek szerint a szabályozási eszközökkel és támogatásokkal az utóbbi éveket jellemző 250-290 ezres szintről 400 ezerre emelik az évente épített lakások számát. A többi között arról is megállapodtak, hogy bevezetik a kannabisz legális és ellenőrzött értékesítését.

Az utóbbi évek egyik leginkább vitatott ügyével, a menekültügyi rendszer alakításával kapcsolatban a szerződés folyamatosságot jelez. A középpontban továbbra is az illegális migráció visszaszorítása és a folyamatok rendezett, ellenőrzött keretbe szervezése áll. Így a többi között rögzítették, hogy el kell indítani egy „hazatelepítési offenzívát”, amelynek célja a bűnöző és más veszélyes elutasított menedékkérők kitoloncolása.

Párizsba és Brüsszelbe vezet az első hivatalos külföldi útja

Párizsban, valamint az európai uniós intézmények és a NATO brüsszeli székhelyén tesz elsőként hivatalos külföldi látogatást az új német kancellár. Olaf Scholz a kancellári hivatal közleménye szerint pénteken, december 10-én utazik bemutatkozó látogatásra Párizsba és Brüsszelbe.

A kormányfőt Párizsban katonai tiszteletadással fogadja Emmanuel Macron francia elnök. A látogatás a Németország és Franciaország közötti szoros kapcsolatok és barátság kifejezése, a megbeszélések középpontjában kétoldalú, nemzetközi és európai kérdések állnak – írták.

A német kancellár Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. Megbeszéléseik elsősorban az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács december közepére tervezett ülésének előkészítését szolgálják.

Olaf Scholz Brüsszelben megbeszélést folytat Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is. A találkozóval kifejezi a szövetség fontosságát a német, az európai és a transzatlanti biztonság fenntartásában - közölte a kancellári hivatal.