Megszólalt a héten a Gombaszögi Nyári Táborban az Új Szó által egy asztalhoz ültetett három meghatározó politikusa a Szövetségnek, Berényi József, Mózes Szabolcs valamint Agócs Gergely és a Czímer Gábor által moderált panelbeszélgetésben amellett érveltek, hogy a belső konfliktusait uralni képtelen Heger-kormány napjai minden bizonnyal meg vannak számlálva, megoldást pedig csak az idő előtti választások jelenthetik.

Arra a kérdésre, hogy kikkel működnének majd együtt a jövőben a szlovák pártok közül, nem adtak egyértelmű választ. Szerintük ebben nem lehet előre dönteni, mert a mai helyzet nagyon képlékeny, a pártok pedig folyamatosan változnak. Viszont abban teljes volt köztük az egyetértés, válságos időkben a jelenleginél stabilabb kormányra van szükség és ennek létrejötte érdekében a szélsőségesektől eltekintve készek bármely más szlovák párt partnere lenni.

„Bárhogy alakul is a belpolitikai helyzet, a nyári kánikula után minden bizonnyal forró politikai ősz zúdul ránk” – sommázta véleményét két nappal ezelőtt az Új Szóban a veterán szlovákiai magyar publicista, Szilvássy József és ezzel a helyzetértékelésével csak egyetérteni tudok. Ahogyan azt az elhúzódó agóniáról szóló látleletet is precíznek tartom, amit a ma7 főszerkesztője, Molnár Judit ugyanaznap, fogalmazott meg annak láttán, hogy miközben már össze sem lehet számolni, hányadik krízisét éli meg most a 2020 tavaszán hatalomra jutott szlovák kormánykoalíció, annak résztvevői „a kormánynak nevezett homokozóban játsszák kisstílű játékukat, a kiszorítósdit.” 

A nem előjelek nélküli válsághelyzetet a kormánykoalíció második legerősebb pártjának a Szabadság és Szolidaritásnak (SAS) elnöke, Richard Sulík kormányfő-helyettes és gazdasági miniszter provokálta ki. Sulík előbb nyilatkozatban, majd levélben közölte Heger miniszterelnökkel, hogy amennyiben jövő hónap végéig nem meneszti az elszabadult hajóágyúként viselkedő Matovič ex-kormányfő pénzügyminisztert, aki szintén miniszterelnök-helyettes és ráadásul az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű vezető kormánypárt, az OĽaNO elnöke és nem készít elő új koalíciós szerződéstervezetet, – akkor pártja kilép a kormányból és konstruktív ellenzékbe vonul.

Meglátásom szerint, és ezzel nem vagyok egyedül, minimális annak az esélye, hogy még az idén ősszel, amikor az ország lakóit amúgy is az urnák elé szólítják az esedékes helyhatósági választások miatt, sor kerüljön általános választásokra is Szlovákiában. No, nem azért, mert a két veszekedő politikus több mint egy évtizedes múltra visszatekintő ellenséges viszonya egy varázsütésre barátivá szelídülhetne. Nem is azért gondolom kizártnak ezt a szcenáriót, mert az ország az utóbbi évtizedek legsúlyosabb gazdasági válságát éli meg, mert a lakói azt várják el, egy kabinet tegye a dolgát az ő érdekükben, aztán a Heger-kormány perlekedő tagjai megértve ezt, ráébrednek felelősségükre.

A dolgok alakulását az a számítás fogja eldönteni, hiába bizonyosodik be nap, mint nap az, hogy „a szlovák jobboldal alkalmatlan a kormányzásra, ad hoc döntések jellemzik, indulatok vezérlik, se terveik, se megoldásaik nincsenek”, az érintettek végül miként alkusznak majd meg egymással. Mert, hogy meg fognak, az borítékolható, hisz ők is tudják, a közvélemény-kutatások nem hazudnak.

Egy teljes szakítást követően az előrehozott választások jöhetnek, azon pedig a győzelem csak a baloldalé lehet. Arról pedig, hogy mennyire nem tetszik a pozsonyi koalíció civakodása a lakosságnak, mindent elmondanak a pártpreferencia felmérések. Például a legutóbbi szerint, – éppúgy, mint ahogyan azt a korábbiak is mutatták –, tarolna a baloldal. Hiszen a Peter Pellegrini nevével fémjelzett Hang (Hlas) toronymagasan nyerné a választásokat, a második helyen a Fico vezette Irány (Smer) végezne. A fő kormánypártot, az OĽaNO-t pedig csak a polgárok alig 8 %-a választaná.

Ilyen körülmények között két lehetséges forgatókönyv, – a torzsalkodók valamilyen formában történő kiegyezése, illetve az idő előtti választások szorgalmazása – közül az első tűnik életszerűnek.

A közvélemény-kutatás legújabb felméréséből azonban kiderült egyéb is, ami viszont felvidéki magyar szempontból több mint lehangoló. A kutatás szerint nem jutna a parlamentbe a most 3,7%-on álló Szövetség (a magyar pártot az előző hónapokban is jócskán az 5 %-os parlamenti küszöb alatt mérték), így félő, hogy Szlovákia lakosságának a 8,4 %-át kitevő felvidéki magyarság már megint parlamenti képviselet nélkül maradna.

Úgy tűnik, ezeket az aggodalmakat nem osztják az egységessé kikínlódott felvidéki magyar párt élvonalbeli politikusai. Ők ugyanis a második szcenárió megvalósulásában, az előrehozott választások eljövetelében reménykednek, ami a népszerűségi felmérések trendjeinek tükrében felettébb meglepő.

Mindez abból a Gombaszögi Nyári Táborban csütörtökön az Új Szó által megszervezett panelbeszélgetésből derült ki, melyen a magyar párt platformjainak meghatározó személyiségei, Berényi József, Mózes Szabolcs és Agócs Gergely fejtette ki álláspontját Czímer Gábor moderálásával. Az ott elhangzottakat a moderátor foglalta össze lapjában, melyre ezúttal kívánom a figyelmet felhívni.

Előtte közbevetőleg hadd jegyezzem meg, hogy Gombaszögre, a felvidéki magyar fiatalok közé a tábor tegnapi zárónapján először látogatott el szlovák miniszterelnök Eduard Heger személyében. A délelőtt folyamán a Napunk főszerkesztője, Szalay Zoltán kérdezte a kormányfőt a szlovákiai magyarok helyzetéről, a kormánykoalíció jövőjéről, a szlovák–magyar kapcsolatokról és más aktuális ügyekről. A vele folytatott beszélgetés leirata már meg is jelent ma reggel Heger Gombaszögön: Csak megkértem Orbán Viktort, hogy vonja vissza a termőföldvásárlást, és megtette címmel, az ide kattintva olvasható.

Visszatérve a hivatkozott beszámolóhoz, hadd indítsam azzal: a három politikus személyesen is érdekeltje az október 29-re kitűzött helyhatósági és megyei választásoknak. Az MKP-s Berényi, aki jelenleg Nagyszombat megye alelnöke újrázni szeretne, a pártalelnök és  Összefogás-platform vezéralak Mózes ugyanezért a tisztségért szállna versenybe, Agócs, Fülek polgármestere pedig szintén újra indul posztjáért. Ők tisztában vannak azzal, hogy saját, illetve a pártjuk jelöltjeinek a sikere azon múlik majd, milyen szlovák pártokkal tudnak majd szövetségre lépni, mert koalíciós partnerek nélkül eleve esélytelenek.

A lehetséges együttműködés „kivel igen, kivel nem?”-dilemmája túlmutat a helyhatósági és megyei választásokon, hisz partnerek csak azok lehetnek helyben, akikkel a magyarok pártja országos szinten is képes a szövetségkötésre. A beszélgetés mindhárom résztvevője az ezt firtató kérdésre azt fejtette ki, hogy legalábbis egyelőre, a legtöbb szlovák párt esetében nem tudnak egyértelmű választ adni.

Mózes szerint e bizonytalanságnak fő oka a szlovák politikai látkép változékonysága. „A pártok jönnek-mennek” – fogalmazott, utalva arra, hogy a választások előtt akár fél évvel is feltűnhetnek új szereplők. Problémásnak nevezte a legnépszerűbb párttal, a Hlasszal való esetleges együttműködést, mert az a rosszemlékű Fico vezette Smerből nőtt ki. Viszont nem tagadta, könnyen kényszerhelyzet alakulhat ki, mert a győztes nélkül aligha lehet majd kormányt alakítani. „Akárhogyan nézzük, a politika nem lehet egy öncélú dolog. Egy pártnak az a célja, hogy bejusson a parlamentbe. Emellett az is cél, hogy amennyire lehet, kormányra is jusson, hiszen így tudja átültetni az elképzeléseit” – fejtegette. Ezt követően arról is szólt, hogy a most kormányzó OĽaNO-val való jövőbeni együttműködés sem tűnik problémamentesnek, mindenekelőtt Matovič kiszámíthatatlansága miatt.

Berényi szintén úgy látja, ma még nem lehet megmondani, kik lehetnek partnerek a Szövetség számára. Érveit, melyekből kiderült, hogy nem lesz egyszerű a majdani döntés, a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdéssel, a korrupcióellenes harccal indította. Ezután kitért a potenciális partnerek magyarellenességére, ami fölött szemet hunyni nem lehet.

Utalva a Smer és a Hlas kötődésére a korábbi megvesztegetési ügyekhez, hangsúlyozta, „a szlovákiai magyarság nagyon erősen korrupcióellenes értékeket képvisel”. Viszont nem hallgatta el azt sem, könnyen kényszerhelyzetbe kerülhetnek: „Ilyen szempontból azt kell mondanunk, hogy velük nem működünk együtt. De könnyen megtörténhet, hogy a Hlas megnyeri a választást és tárgyalóasztalhoz hív minket” – mondta.

Ő is kérdésesnek ítélte a mai kormányzóerőkkel való együttműködést. Okként előbb az OĽaNO-nál bekövetkezett hatalmas zűrzavart hozta szóba, majd kitért a SAS-párti Ivan Korčok külügyminiszter hangulatkeltéseire. „Aki magyar ügyekben folyamatosan beszól nekünk”  – mondta Berényi utalva arra, hogy a külügyér például az Orbán-kormánynak a Szlovákia területén megvalósuló lépéseibe kért beleszólást. A házelnököt, a Család vagyunk (Sme rodina) párt első emberét pedig azért bírálta, mert a Boris Kollár az ukrajnai háború kapcsán a magyar revíziót hozta szóba.

Ezzel együtt úgy vélte: „a Hlasszal vagy az OĽaNO-val való együttműködést nem lehet kizárni, ahogy azt sem, hogy erre mégis sor kerülhet. Egy esetleges koalíciókötés során fontos tényező lenne, hogy mely szlovák politikai szereplő nyitott Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztésére.”

Agócs, a Híd-platform politikusaként ugyanazokat a fenntartásokat fogalmazta meg a szlovák pártokkal szemben, mint politikustársai. Persze ő sem zárta ki, hogy a partnerség kérdését végül a pragmatizmus fogja eldönteni. Azzal indokolta, „miért nem akarják pontosítani, mely szlovák pártokkal működnének együtt országos szinten, hogy az önkormányzati és megyei választás előtt helyi szinten a legkülönfélébb koalíciók jönnek létre.”

Végül azt követően, hogy a Szövetség mindhárom politikusa egyértelműen kijelentette, kizárják, hogy pártjuk együttműködésbe kezdene a szélsőségesekkel, Mózes, Berényi és Agócs is azon a véleményen volt, a jelenlegi kormányválságból csak egy előrehozott parlamenti választás jelenthet kiutat.

Egybehangzó véleményük szerint erről egy szélesebb társadalmi konszenzus is van, nem utolsósorban azért is, hisz az ukrajnai háború olyan gazdasági következményekkel jár Szlovákia számára is, amelynek kezelésére egy stabilabb kormányra van szükség. Ebben pedig az optimista Berényi szerint a Szövetség megerősítő elem lehet.