Hússzorosára emelt bírságok, mindenhol első helyen a szlovák nyelv, a postán nem lehetne magyarul beszélni, így néz ki Martina Šimkovičová szlovák kulturális miniszter nyelvtörvénye.

A kulturális minisztérium törvényjavaslatát az államnyelvtörvény szigorításáról szóló tervezetét a Napunk szerezte meg, megállapítják, hogy az „drasztikus változásokat hozna a magyar nyelv használatában” .

A Magyar Szövetség a párt hivatalos közösségi oldalán reagált a kulturális minisztérium kiszivárgott törvénytervezetére. Hangsúlyozzák, az a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna.

Október első felében derült ki, hogy a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium szigorítaná az államnyelvtörvényt. A tárca akkor azt közölte, a módosítás célja „az államnyelvtörvény rendelkezéseinek végrehajthatóvá tétele a törvény szövegében található, az alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosításával, valamint a hatékony állami felügyeletet biztosító jogszabályi feltételek megteremtése”. Később Šimkovičová hangsúlyozta, a tervezett változtatások nem a kisebbségek ellen irányulnak, a kisebbségeknek nincs okuk aggodalomra.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is nyilatkozott a témáról, elmondása szerint szlovák kollégája, Juraj Blanár megnyugtatta őt, hogy „az új nyelvjogi szabályozásnak az oka és célja semmilyen módon nem üti a kisebbségi nyelvek képviseletét, illetve használatát”.

Kapcsolódó

Gubík hetente küldene egy „vlecska” rózsát a miniszternek, ha ezzel megállíthatná a nyelvtörvény szigorítását

Megszólalt a héten a pozsonyi Új Szóban Lajos P. János és beszámolt a felvidéki magyar párt új vezetésének arról a csütörtöki sajtóértekezletéről, amelyen a Magyar Szövetség élén álló triumvirátus, Gubík László elnök valamint Őry Péter, illetve Csenger Tibor alelnökök reagáltak a kulturális tárcának a szlovák nyelvtörvény szigorítását célzó terveire.

Felvidék nyelvtörvény

A Napunk megszerezte a minisztériumból a törvénymódosítás egyelőre nyilvánosan nem olvasható szövegét. A birtokunkba jutott módosítási javaslat nem igazolja Šimkovičová és Blanár állítását. Olyan változtatásokat tartalmaz ugyanis, amelyek egyértelműen nehezítenék a magyar nyelv használatát Szlovákiában, bizonyos esetekben pedig egyenesen tiltanák. A tervezet talán legsúlyosabb része, hogy a törvény bármilyen megsértéséért bírságolhatna a minisztérium, és az eddigiektől eltérően a magánvállalkozókat is széles körben büntethetnék. A bírságok alsó határát pedig drasztikus módon, a jelenlegi hússzorosára emelnék.

A tervezetet megmutatták Fiala-Butora János jogásznak, emberi jogi szakértőnek is, aki azt mondta a Napunknak, ez épp az, amitől a szakma óvta a kormányt.

A Magyar Szövetség közölte, a párt pozsonyi postaládájába is „befújta a szél” az államnyelvtörvény sokak által emlegetett módosításának tervezetét.

„Nem ért minket meglepetésként ez az elvadult ötlethalmaz, de mindvégig bíztunk benne, hogy végül magától is felülkerekedik a józan ész. Ezzel szemben bebizonyosodni látszik, hogy a minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, és a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna – fogalmaznak.

Hozzáteszik, immáron egyértelmű, hogy a tervezet nem az „alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosítására irányul”, hanem kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozza. Ahogy ezt Gubík László a Magyar Szövetség sajtótájékoztatóján elmondta, félő, hogy a szükségtelen módosítás újjáélesztheti az 1990-es évek rossz reflexeit.

A Magyar Szövetség már akkor felhívta a közvélemény figyelmét a nyelvtörvény-módosítás veszélyeire, amikor mások nyugalomra intettek. Épp ezért szakértőink részletesen is kifejtik álláspontunkat a tervezettel kapcsolatban. Ha a szlovák nyelv használatában bárki problémát érez, az kulturális és nyelvművelési ügy, amelyre bevett pozitív módszerek léteznek, törvényi szigor nélkül – húzzák alá a bejegyzésben.

Meggyőződésünk, hogy nem az állam nyelvét kell törvénnyel erősíteni, hanem az országban használt nyelveket egyenjogúsítani – vélekednek.

A Magyar Szövetség közösségi oldalán felszólítja az érintetteket, hogy ennyi idő múltán ne játszadozzanak újra a magyarok kárára a nyelvi jogokkal:

„Erre még az sem lehet indok, hogy egy zuhanó népszerűségű kormánypárt egy szárnya a magyarkártyát kapja elő. Tiszta fejjel mindenki számára nyilvánvaló, hogy magyarok és szlovákok egymásra vagyunk utalva az együttélés dolgaiban és a világpolitika színpadán egyaránt. Ezt Šimkovičová asszonynak még akkor is tiszteletben kell tartania, ha esetleg ezért most nem kap virágcsokrot” – teszik hozzá.