Mind a magyar és a román kisebbség, mind a két anyaország képviselői aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai fejleményekkel kapcsolatban azon a strasbourgi konferencián, amelyet Kisebbségi jogok Ukrajnában a nemrég elfogadott ukrán kisebbségi törvény fényében címmel rendeztek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) nyári ülésszakának alkalmából.

„Nagyon fontos volt, hogy egy közös román-magyar fellépésnek lehettünk tanúi ezen a konferencián” – értékelte a Maszol portálnak Csoma Botond, a romániai PACE-küldöttség RMDSZ-es tagja. – „Mindkét ország képviselői elítélték az orosz agressziót, szolidaritásukat fejezték ki Ukrajnával, elmondták, hogy támogatják Ukrajna területi integritását. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a háború nem lehet ürügy arra, hogy a kisebbségi jogokat csorbítsák. Fontos volt szerintem, hogy ez a disztingválás ilyen egyértelműen elhangzott ezen az eseményen.”

A rendezvényen gyakran került szóba a Velencei Bizottság múlt héten közzétett állásfoglalása, amelyben az ET alkotmányjogi szakértőkből álló testülete számos kritikával illette az ukrán kisebbségi törvényt. Az RMDSZ politikusának elmondása szerint Titus Corlăţean volt külügyminiszter, a bukaresti szenátus külügyi bizottságának elnöke felidézte, hogy a mostani kisebbségi törvény előtt a 2017-es oktatási törvényt is kritizálta a Velencei Bizottság, illetve tisztázta, hogy az említett törvények elleni bírálatok nem jelentenek támadást Ukrajna ellen. “Különbséget kell tenni a háború és a kisebbségi kérdések között” – hangsúlyozta Csoma Botond. Úgy értékelte: a kisebbségi kérdés a politikai játszmák és a háború áldozatává vált. Vagyis az a paradox helyzet állt elő, hogy miközben Oroszország az agresszióját a kisebbségi jogok megsértésével próbálta indokolni, addig az áldozat Ukrajna ürügyként használja a háborút a kisebbségi jogok csorbítására.

Az MTI tudósítása szerint Németh Zsolt beszédében örvendetesnek és mérföldkőnek nevezte, hogy létrejött a Velencei Bizottság jelentése az ukrán kisebbségi törvényről. A június 13-án közzétett vélemény áttörés, ugyanis „megálljt parancsol Ukrajnának” az emberi és a kisebbségi jogok területén - húzta alá.

A rendezvényen a kárpátaljai magyarságot dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az észak-bukovinai románokat Aurica Bojescu, az Ukrajnai Román Közösség ügyvezetője képviselte. „Mindketten aggódtak az iskolákért, az oktatásért, a nyelvhasználatért. Abból, amit elmondtak, az volt az érzésem, hogy hasonlóan érzékelik a helyzetüket” – tájékoztatott Csoma Botond.

Kedden a PACE diszkriminációellenes és esélyegyenlőségi bizottsága meghallgatta Petra Rottert, a Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnökét abból az alkalomból, hogy 25 éve lépett hatályba az egyezmény. Rotter egyebek mellett az alkalmazás hiányosságairól beszélt, és elmondta – konkrét tagállamok megnevezése nélkül –, hogy az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy amikor nemzeti kisebbségi közösségek oktatási intézményeket akartak létrehozni, szegregációs vádakkal szembesültek. “Az ülésen magam is felszólaltam, és elmondtam, hogy – miközben az elnök asszony nem említett konkrétan tagországot –, Romániában mi éppen ezzel szembesülünk” -  tájékoztatta a Maszolt Csoma Botond, a diszkriminációellenes bizottság tagja. Elmondása szerint az ülésen ismertette a marosvásárhelyi katolikus gimnázium történetét, illetve kitért a bánffyhunyadi bölcsőde és óvoda esetére is. Kitért a román nyelvtanulás nehézségeire, illetve arra is, hogy a román állami hatóságok nagyon sokszor nemzetbiztonsági kockázatként kezelik a magyar közösséget. „Elmondtam, hogy a nekünk mindig az volt az álláspontunk, hogy a magyar gyerekeknek jól meg kell tanulniuk románul, és éppen ezért kértük, hogy a románt más módszerekkel tanítsák nekik. Emiatt sokszor azzal vádoltak minket, hogy nem ismerjük el a román nyelv hivatalos államnyelv státuszát, holott ez abszurd. Egyszerűen csak arról van szó, hogy egy magyar anyanyelvű, magyar környezetben élő gyereknek csak idegen nyelvként lehet tanítani a románt. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezen a téren ma már a városi környezetben élő magyar gyerekek sincsenek jobb helyzetben. Én magam Kolozsvárott nőttem fel egy lakótelepen, az 1980-as években, amikor szerencsére a tömbházak között játszottunk, és így megtanultam románul, még mielőtt iskolába mentem volna. Ma már senki nem megy le játszani a szomszédok gyerekeivel, hanem mindenki otthon ül a számítógép előtt, ezért a nyelvtanuklás már nemcsak Székelyföldön problémás, hanem a nagyvárosokban is” – idézte fel a képviselő.

Az ukránok meglehetősen agresszívan reagáltak a Velencei Bizottság véleményezésére, noha – ahogy a Libertatea bukaresti napilap észak-bukovinai illetőségű cikkírója emlékeztet – korábban úgy tartották, hogy az uniós tagjelöltség érdekében Kijevnek teljesítenie kell „Brüsszel egyes elvárásait”. Most egyesek azt hangoztatják, hogy a Velencei Bizottság „orosz érdekeket” képvisel, a véleményezését pedig „szégyenletesnek”, „inadekvátnak” és „részrehajlónak” titulálják. Szerhij Szidorenko, a Jevropejszkaja Pravda nevű ukrán lap publicistája – aki előszeretettel foglalkozik Magyarországgal – leszögezte: ezeket az ajánlásokat Ukrajna soha nem fogja végrehajtani, „a következményektől függetlenül”. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Volodimir Viatrovics parlamenti képviselő, az Ukrajnai Nemzeti Emlékezet Intézet volt igazgatója. Vjacseszlav Lihacsov emberi jogi aktivista, a 2022-ben Nobel-békedíjas kijevi Polgári Jogokért Központ szakértője úgy vélte, az Ukrajnával szembeni kritikában van logika, de Kijev „nem fog változtatni a szemléletén” akkor sem, „ha ez az európaiak kérése lesz”. Olga Stefanisina, az európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes szintén bírálta a Velencei Bizottság következtetéseit, mert azok szerinte „figyelmen kívül hagyják a kontextust, nevezetesen Oroszország Ukrajna elleni háborúját”.

Csoma szerint ezek „meglehetősen barátságtalan” gesztusok az ukránok részéről. „Voltak olyan ukrán politikusok is, akik azt mondták, hogy a Velencei Bizottság véleményezése eleve támadás Ukrajna ellen. Ez nevetséges” – nyilatkozta Csoma Botond. A képviselő reagált azokra a kifogásokra is, amelyek szerint a Velencei Bizottság „túlterjeszkedett”, amikor a nyelvtörvény előírásait is vizsgálta. „A testület gyakran vizsgál saját hatáskörben jogszabályokat, amikor konkrétan senki nem keresi meg az érintett rendelkezéssel kapcsolatban. Nem Ukrajnával történt először ilyesmi, ez nem számít nóvumnak” – mutatott rá. „Európában léteznek bizonyos standardok a nemzeti kisebbségek védelmét illetően, és ha Ukrajna csatlakozni akar ehhez a politikai közösséghez, akkor ezeket is el kell fogadnia” – hangsúlyozta Csoma kiemelve, hogy „az európai értékek között nem lehet szelektálni”.

Az ukrán delegáció vezetője elsősorban az orosz agresszióról beszélt, kerülte a tartalmi kritikát. Azt mondta, elemezni fogják a véleményezést, a Velencei Bizottság cikkelyenkénti megállapításait, és azután alakítják ki a saját konklúzióikat. A magyar és a román kisebbség konkréta panaszaira azt válaszolta, hogy miután elhalasztották az oktatási törvény 7-ik cikkének a hatálybalépését, jelenleg nincs semmi probléma. „Nyilván próbálta kisebbíteni a helyzet súlyosságát, és elhárítani a további állásfoglalást azzal, hogy még nem készült el a Velencei Bizottság döntésének elemzése” – tájékoztatott az RMDSZ politikusa.