Kisebbségi szempontból számos engedményt tartalmaz az új román kormány programja
A PNL–USR-PLUS–RMDSZ kormány megalakulását hosszas tárgyalások előzték meg, ezeken állították össze, illetve finomították a kabinet kormányprogramját is. Arról, hogy pontosan mit is jelentenek a mindennapi életben a kormányprogramban megfogalmazott, a kisebbségekre vonatkozó irányelvek és előírások, Hegedüs Csillát, az RMDSZ szóvivőjét kérdeztük, aki maga is jelen volt a koalíciós tárgyalások azon részén, ahol ezek szerepeltek napirenden.
Nem ütköztek nagy falakba
Hegedüs Csilla a Maszol megkeresésére elmondta, a kisebbségi kérdések megoldása iránt a koalíciós partnerek nyitottak voltak. „Ha európai példákkal tudtuk alátámasztani a kéréseinket, akkor hajlottak a megegyezésre. Nagy falba nem ütköztünk. De az például, hogy a kisebbségi törvényt egy év alatt elfogadjuk, már a politikai döntés kategóriájába tartozott” – magyarázta a szóvivő.
Kérdésünkre elmondta: nem került be a kormányprogram kisebbségekről szóló fejezetébe az RMDSZ összes kérése. Reményei szerint azonban sikerül a következő négy év alatt a kimaradt kérdéseket ois megoldani. "Ez a kormányprogram összességében és kimondottan a magyar közösség számára elért ügyek olyanok, amelyek fontos előrelépést jelentenek. Az, hogy a már meglévő jogokból nem vesz el, hanem tudunk építkezni, fontos dolog" – értékelte a szóvivő.
Kisebbségi törvény egy éven belül
Az RMDSZ fontosabb kérései közt volt az, hogy a kisebbségi törvényt egy éven belül fogadja el a parlament, illetve a közigazgatási kódex kisebbségekre vonatkozó részét pozitív irányba módosítsák. Utóbbi azt jelenti, hogy az anyanyelv-használati 20 százalékos küszöböt vigyék alacsonyabbra szintre, de egyelőre nem határoztak meg konkrét mértéket – tudatta az RMDSZ szóvivője. Ugyanakkor bekerült a kormányprogramba az is, hogy a digitalizációs folyamat révén a különféle formanyomtatványok magyar nyelven is elérhetőek legyenek.
Előrelépésnek tekinthető a szóvivő szerint, hogy szerepel a kormányprogramban a kisebbségi kulturális projektek és intézmények támogatása központi forrásokból, valamint a közszolgálati média kisebbségi műsorainak nagyobb mértékű támogatása, illetve a szolgáltatások kiterjesztése olyan területekre is, ahol nem elérhetők.
Megoldódhat a MOGYE ügye
A tanügy esetében az új törvényben megmarad a teljes kisebbségi fejezet, de növelni fogják a fejkvótát a kisebbségi oktatás esetében, és bővítik a fejkvóta-rendszert. Hegedüs Csilla kiemelte, szerepel a kormányprogramban „a multikulturális egyetemeken a törvény egységes alkalmazása”, ez kifejezetten a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetét kívánja rendezni.
Hegedüs beszámolója szerint nem kifejezetten magyar kérdés, de a helyi önkormányzatok számára nagy tehermentesítést jelent, hogy belefoglalták a kormányprogramba a bölcsődék állami finanszírozását 2021-től kezdődően. Megállapodtak továbbá a szakiskolai oktatásban az osztályon belüli csoportok számának növeléséről, amelynek köszönhetően több szak jöhet létre, illetve hogy egy csoportban kevesebb diák is lehet, ez számunkra nagyon fontos, mondta a szóvivő.
A magyar közösség számára kiemelten fontos Hegedüs szerint, hogy önálló kisebbségi iskolákat lehet létrehozni úgy is, ha a struktúráik egy része több közigazgatási egységben működik. A kisebbségi oktatás számára további fontos megállapodás az, hogy a képességvizsgát és az érettségit a kisebbségek számára előírt speciális román tanterv szerint szervezik még, a román történelemkönyvben pedig lesz egy fejezet, amely a nemzeti kisebbségek történelmével foglalkozik.
A kormányprogram szerint a digitális tartalmak mind elérhetőek kell legyenek magyar nyelven, továbbá azon kisebbségi nyelven oktató egyetemi szakok számára, amelyek nincsenek jelen egyetlen állami egyetem kisebbségi oktatási ajánlatában sem (például az építészeti szakokon) biztosítani kell az állami normatív finanszírozást.
CSAK SAJÁT
Autópályák és gyorsvasút építése
A kormányprogram külpolitikát érintő fejezetébe bekerült, hogy külügyi kérdésekben egyeztetni kell a visegrádi országokkal, továbbá újraindítanák a román–magyar közös kormányüléseket, emelte ki Hegedüs Csilla. Elmondta, az önkormányzatokat érintő fontos döntés, hogy az alárendeltségükben működő kulturális intézmények, mint színházak és a filharmóniák, állami költségvetésből társfinanszírozásban részesülnek.
„A szállításügyre vonatkozó fontos megállapodás, amely kimondottan az erdélyi infrastrukturális beruházásokat érinti, az észak-erdélyi autópálya és a Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda–Parajd gyorsforgalmi út megépítésére vonatkozik, illetve szintén nagyon fontos számunkra a Budapest–Kolozsvár–Bukarest útvonalon gyorsforgalmi vasút építése” – összegezte az RMDSZ szóvivője.
Külön foglalkoznak az esélyegyenlőséggel és a kulturális támogatásokkal
Hegedüs kiemelte, hogy az RMDSZ kérésére bekerült a kormányprogramba az esélyegyenlőség kérdését. E szerint a negyven évnél idősebb nők ingyenes átképzésre jelentkezhetnek. A nők elleni erőszak visszaszorítása érdekében védett házakat hoznánk létre a bántalmazottak számára minden megyében, illetve létrejönne a bántalmazottak segítségére a zöld szám magyarul – részletezte.
A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az állam jelenleg a nemzeti össztermék 0,1 százalékát költi a kultúrára, de a kormányprogramba belefoglalták, hogy 2024-re a kulturális támogatások mértékét felemeljék a GDP egy százalékára, tehát gyakorlatilag tízszer nagyobb finanszírozást kell elkülöníteni a kulturális tevékenységek támogatására, mint jelenleg.
„A kulturális és kreatív iparágakban támogatni kell a fiatal cégeket, és ez külön fejezetként jelenik majd meg a Start Up Programban, ami hihetetlenül fontos, mert gyakorlatilag a kezdőtőkéjét támogatja ezeknek a vállalkozásoknak” – magyarázta a szóvivő. Hozzátette, az európai uniós projektekben résztvevő civil szervezetek számára az önerő húsz százalékát támogatja a kulturális minisztérium.
Az is előrelépésnek tekintendő Hegedüs szerint, hogy míg eddig bármilyen régészeti bizonylatért Bukarestbe kellett menni az országos régészeti bizottsághoz, addig a kormányprogramban szerepel a regionális régészeti bizottságok létrehozása, amelyek ugyanúgy működnek majd, mint a műemlékvédelmi testületek.
A kormányprogramban a csíksomlyói búcsú, Torockó épített öröksége és a székely kapuk UNESCO világörökségi listára történő felterjesztése is megjelenik. Sokkal több pénz jut ezután a műemlékek felújítására, továbbá a magántulajdonban lévő műemlékek felújításának társtámogatása is szerepel a programban. A szóvivő szerint az is kiemelendő, hogy finanszírozzák a kisebbségek nyelvéről románra történő fordítást is.
„Nagyon fontos a Kolozsvári Magyar Állami Opera és Színház felújítása, amelyre 15 millió eurót irányoztak elő, a Marosvásárhelyi Állami Színház modernizálására, felújítására 5 millió euró, és az emlékházak létrehozásának fejezetébe betettük a magyar közösség számára fontos emlékhelyek létrehozását” – tudatta Hegedüs Csilla.
Az is eredmény, hogy nem akadályozzák őket
Arra a kérdésünkre, mi a garancia arra, hogy a kormányprogram kisebbségi fejezetében foglaltak meg is valósulnak, a szóvivő kijelentette: a vállalások teljesítése a továbbiakban az RMDSZ érvényesítő képességén és a másik fél befogadóképességén is múlik.
„Én azt hiszem, folytatódnia kell annak a munkának, amit az RMDSZ az elmúlt harminc évben elvégzett. Ha Csíksomlyó, Torockó és a székely kapuk UNESCO-védettségének ügyét nézzük, ez akkor is hatalmas munka, ha nem akadályoznak bennünket ebben. Tehát az is fontos kérdés, hogy legyen kapacitásunk ahhoz, hogy elvégezhessük mindazt a munkát, amit ezek a feladatok követelnek, és én tudom, hogy nekünk lesz kapacitásunk. Azt hiszem, innen tovább mindez annak a kérdése, hogy az érdekérvényesítő képességünk olyan legyen, és olyan lesz, hogy ezekből a dolgokból minél többet meg tudjunk valósítani” – fogalmazott Hegedüs Csilla.
.jpg)
