Románia kritikus szakaszba lép: magasabb adók, emelkedő árak és a regionális instabilitásnak is közvetlen gazdasági hatásai lehetnek.

Elemzők figyelmeztetnek, hogy a hosszú távú túléléshez kollektív stratégiára van szükség, amely az oktatásba, kutatásba és technológiába történő befektetéseket foglalja magában, ugyanakkor világos egyéni lépésekre is: 12 hónapos költségvetés készítése, a pazarlás csökkentése és a bevételek diverzifikálása.

A makroszintű elemzés egy országos stratégia hiányát és a strukturális sérülékenységeket emeli ki, személyes szinten az emberek közvetlenül érzik az intézkedések hatását a háztartási költségvetésükben. A megszorításokat sorra léptetik életbe, így sem a lakosság, sem a vállalatok nem tudják pontosan felmérni azok következményeit.

„Az a helyzet, hogy nagyon sok intézkedést bejelentettek, és még mindig nem tudjuk mindegyiket, ami még rosszabb, hogy az összesnek a hatását sem ismerjük, sem személyes, sem üzleti szinten nem tudjuk pontosan megbecsülni. A kihívás elsősorban azokra nehezedik, akik kizárólag a fizetésükre támaszkodnak, mivel a bérek általában fix összegűek, nem lehet őket egyik hónapról a másikra növelni. Más helyzet azoknál, akik értékesítésben dolgoznak vagy vállalkozók. De a többség egyetlen bevételi forrásra támaszkodik, ami nagyon sérülékennyé teszi őket a jelenlegi környezetben” – mondta az Adevărulnak Adrian Asoltanie pénzügyi oktatási szakértő.

Szerinte első lépésként érdemes költségvetést készíteni: „A legjobb eszköz, ha papíron, Excelben vagy egy alkalmazásban vezeted a pénzügyeidet. De nem úgy, ahogy sokan teszik: 5 lej fodrászra, 3 lej a boltban, 12 lej gázra. Ez is hasznos, de én azt javaslom, hogy 12 hónapra előre állítsuk össze a kiadásokat. Így sokkal világosabban átlátjuk. Nagyon sokan beleesnek az apró, de gyakori kiadások csapdájába. Azt gondoljuk: 20-30 lej nem számít. De ha ez állandó szokássá válik – mint a dohányzás vagy más rendszeres kiadás –, egy év alatt hatalmas összegek gyűlhetnek össze. Egy költségvetésnek két fő kategóriája van: létfontosságú (kötelező) és opcionális kiadások.”

Véleménye szerint az öt létfontosságú kiadás a következő: élelmiszer, egészség, lakhatás, közlekedés és a hitelek törlesztése. „Ezeket kell először áttekinteni, és gyakran itt, például az élelmiszernél, rejlik a pazarlás. Romániában a megvásárolt élelmiszer kb. 30%-át kidobják. A költségvetés célja tehát a pazarlás azonosítása, majd a rendszeres kiadások optimalizálása – például a közműveknél szolgáltatóváltás, felesleges előfizetések lemondása.”

Kapcsolódó

Figyelmeztetés: Nehéz ősz vár ránk – „Úgy fogunk járni a hipermarketbe, mint a múzeumba”

A Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója, Mugur Isărescu, és Adrian Negrescu közgazdász eltérő véleményen vannak az infláció várható csúcsértékéről.

drágulás infláció áremelkedés pénzromlás

A mindennapi vásárlásoknál az egyik legegyszerűbb intézkedés a mennyiség csökkentése vagy olcsóbb márkák választása. A fogyasztási szokások átalakítása – honnan vásárolunk élelmiszert, milyen tisztítószereket vagy kozmetikumokat használunk – szintén jelentős megtakarítást hozhat.

A hitelekkel rendelkezőknek a szakértő határozottan javasolja a hitel újratárgyalását vagy refinanszírozását,. Sokan még mindig változó kamatozású hiteleket fizetnek (ROBOR vagy IRCC plusz banki marzs), ami jelenleg 8–8,5%-os költséget jelent, holott a piacon már 4,7–4,9%-os ajánlatok is elérhetők. „Ha egy ilyen refinanszírozással a havi törlesztőrészlet 2–400 lejjel csökken, az éves szinten közel 5000 lej megtakarítást jelenthet – ami egy teljes havi bérnek felel meg” – részletezte a szakértő.

Az opcionális kiadások – ruházkodás, szórakozás, kütyük, edzőterem, nyaralások, háziállatok – rugalmasabbak: ezek elhalaszthatók, csökkenthetők vagy olcsóbb alternatívákkal helyettesíthetők.

Van azonban egy kategória, amely gyakran kimarad minden pénzügyi tervből: a teljesen elpazarolt pénz. Ez általában szenvedélyekre megy el – dohányzás, alkohol, szerencsejáték, sportfogadás vagy más szokások –, amelyek jelentős erőforrást emésztenek fel, különösen az alacsony jövedelműeknél.

Mindezek az első lépést – a kiadások optimalizálását – jelentik. A következő, ugyanilyen fontos szakasz a bevételek megerősítése és diverzifikálása, különösen most, amikor a köz- és a magánszektorban is átszervezések, elbocsátások zajlanak.

Adrian Asoltanie arra is figyelmeztetett, hogy már most érzékelhető a jövedelmek csökkenése és elbocsátások az IT-, a bank- és az autóipari cégeknél. „Egy olyan helyzetben, amikor a költségek nőnek, a bevételek pedig hirtelen csökkenhetnek vagy el is tűnhetnek, nagyon vigyáznunk kell a meglévő jövedelmeinkre.”

Összegzésként: két irányra van egyszerre szükség – a kiadások kontrolljára és hatékonyabb kezelésére, valamint a bevételek megerősítésére és sokszínűsítésére.