A leginkább pesszimista előrejelzés szerint két számjegyűre gyorsulhat az infláció, amire legutóbb 2023 júniusában volt példa.

Az egész lakosság meg fogja szenvedni a kormány megszorító intézkedéseit, amelyek még jobban felpörgetik az egyébként is magas inflációt. A pénzügyminisztérium számításai szerint az adóemelések 1,5-1,8 százalékponttal dobják meg az idei inflációs rátát, nyilatkozta Alexandru Nazare tárcavezető.

Ez nagyon rossz kilátás, főleg, mivel a drágulások már eddig is jelentősen csökkentették az átlagember vásárlóerejét. A fogyasztói árindex növekedése májusban, változatlan adókörnyezet mellett gyorsult az előző havi 4,85-ről 5,45 százalékra. A pénzügyminiszter által említett adatok azt valószínűsítik, hogy az év utolsó öt hónapjában 7 százalék körül lesz az áremelkedések általános mértéke. Májusban a Román Nemzeti Bank (BNR) 4,6 százalékos inflációt jósolt az év végére, míg korábban csak 3,8 százalékot.

Ugyanakkor vannak a pénzügyminiszternél sokkal pesszimistább szakemberek is. „Idén kétszámjeggyel kifejezhető, 10-12 százalékos inflációról beszélhetünk” – nyilatkozta Adrian Codîrlașu, a pénzügyi elemzők szakmai szervezetének (CFA Románia) elnöke.

Sok kicsi sokra megy

A Bolojan-kabinet augusztus 1-től a jelenlegi 19 százalékról 21 százalékra emeli az általános áfakulcsot. Az, hogy az LCD-televíziók, az okosórák, a ránctalanító krémek és a skót whisky drágulnak, milliók számára marginális jelentőségű volna, azonban a kormány, előzetes ígéretei ellenére, hozzányúlt az élelmiszerek áfájához is, 9-ről 11 százalékra emelve azt. Ez utóbbinak a hatása főként a kisjövedelműeket sújtja, azokat, akik nagyrészt csak alapvető szükségletekre költenek. Lényeges részlet, hogy míg az általános áfakulcs csak 10,5 százalékkal nő, addig az élelmiszereké 22 százalékkal, nagyobb lesz tehát a hatása a fogyasztói árra.

A 2 százalékpontos áfaemelés termékekre lebontva nem tűnik soknak, azonban sok kicsi sokra megy. A Friedrich Ebert Alapítvány számításai szerint egy jelenleg 5 lejes kenyér esetében a 2 százalékpontos áfaemelés 8 banit jelent, egy kiló sertéstarja 60 banival, egy kiló cukor 7 banival, 30 tojás pedig 45 banival kerül majd többe.

Ez a sok, egyenként 1 lejnél kevesebb pluszköltség azonban összeadódik, s az alapítvány becslései szerint egy egyedülálló személy havi kiadásait 117 lejjel növeli. Egy négytagú család esetében az áfaemelés okozta pluszköltség becsült értéke havi szinten 307 lej.

„Tekintettel arra, hogy nálunk a fogyasztói kosár 40 százalékát harmincegynéhány élelmiszer teszi ki, azt hiszem, hogy az elkövetkező hat hónapban ennek az értéke 4-5 százalékkal fog nőni” – nyilatkozta az euronews.ro-nak Sorin Cace, az Életminőséget Kutató Intézet igazgatója.

Felfelé kúszó árak, csökkenő jövedelmek

Az általános áremelkedés hatását súlyosbítja, hogy idén sem a közalkalmazotti bérek, sem a nyugdíjak nem nőttek, ráadásul biztosra vehető, 2026-ban is be lesznek fagyasztva. Sokak esetében még csak azt sem mondhatjuk el, hogy változatlan jövedelem mellett kerül majd többe számukra a megélhetés, hiszen nagyon sok közalkalmazottnak a veszélyességi pótlék korlátozása miatt csökken a bére, a nyugdíjasok egy része pedig az egészségbiztosítási járulék levonása miatt marad kevesebb pénzzel.   

Drágulásokat nem csupán az áfaemelés generál az elkövetkező időszakban, hanem a jövedéki adó emelése is. A kormány 10 százalékkal növeli a szeszes italokat, a dohányárut és az üzemanyagokat terhelő jövedéki adót, amit az elkötelezett absztinensek, s azok is meg fognak érezni, akik soha nem tesznek cigarettát a szájukba, s kizárólag gyalog, biciklivel vagy autóbusszal közlekednek.

Az üzemanyagok áremelkedése rövid időn belül minden termékbe és szolgáltatásba begyűrűzik, márpedig a benzin és a gázolaj számottevő mértékben drágul. Azt, hogy augusztus 1-től pontosan mennyibe kerülnek az üzemanyagok, lehetetlen pontosan megjósolni, mivel az nagyban függ a kőolaj világpiaci árától. Ami kizárólag a jövedéki adót illeti, annak az értéke literenként 36 banival nő a benzin és 32 banival a gázolaj esetében. Erre jön a 2 százalékpontos áfaemelés, aminek a hatása nagyobb lesz, mint más termékek esetében, mivel az üzemanyagoknál a jövedéki adó összege után is kell áfát fizetni.  

Egy másik termék, amelynek a drágulása láncreakciót indít el, a hőenergia. Ennek az áfája jelenleg 5 százalék, ami augusztustól 11-re ugrik. Ez 120 százalékos emelkedés, ami sokkal nagyobb mértékben dobhatja meg a végső árat, mint például az élelmiszerek 2 százalékpontos áfanövelése.

Pontosan nem tudható, előre nem kiszámítható, hogy egy adott mértékű áfaemelés mekkora áremelkedést eredményez a gyakorlatban. Ennek a magyarázata az, hogy a termelők és a kiskereskedők átvállalhatják az áremelkedés egy részét, lemondva a nyereség bizonyos hányadáról, hogy így csökkentsék a drágulás mértékét. Ezt annak a helyzetnek az elkerülése motiválhatja, amikor a drágulás olyannyira visszaveti a fogyasztást, hogy azzal mindenki rosszul jár, a termelők, a kereskedők, sőt az állam is, mert az adóbevételek a vártnál jóval kisebb mértékben nőnek. Ami száz százalékosan biztos, az, hogy a lakosság elsöprő többsége csökkenő vásárlóerőre, romló életszínvonalra számíthat az elkövetkező időszakban, ami fokozottan sújtja majd az alacsony jövedelműeket.