Idehaza az áremelkedések mértéke közel két és félszerese volt az uniós átlagnak.

Májusban is listavezetők voltunk az Európai Unióban a drágulások tekintetében. Uniós viszonylatban a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy lassult az infláció, áprilisban ugyanis még 2,4 százalékos volt a drágulások átlagos üteme. Hasonló folyamat érvényesült az eurózónában is, a pénzromlás üteme 2,2 százalékról 1,9 százalékra mérséklődött.

Idehaza 5,45 százalékos volt az infláció az utolsó tavaszi hónapban. Az inflációs dobogóra Észtország és Magyarország kapaszkodott még fel 4,6, illetve 4,5 százalékkal.

Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy legkisebb mértékben Cipruson (0,4 százalék), Franciaországban (0,6 százalék) és Írországban (1,4 százalék) nőttek az árak, de 2 százalék alatt volt az infláció Dániában, Olaszországban, Portugáliában és Szlovéniában is.

Áprilishoz képest a 27 tagállam közül 14-ben lassult az infláció, egyben stagnált, 12-ben pedig gyorsult. Sajnos, mi is ez utóbbi kategóriába tartozunk, hiszen áprilisban még csak 4,85 százalékos inflációt mértek a statisztikusok.

2024 eleje óta május volt a 13-ik hónap, amikor idehaza emelkedtek leginkább az árak az Európai Unióban. Az idei év első két hónapjában Magyarország volt az uniós listavezető, majd márciusban Románia vette át a stafétát, s sajnos, azóta is őrzi vezető pozícióját. Tavaly 10 egymást követő hónapon át nálunk volt a legnagyobb a drágulások mértéke az unióban.

Még nagyobb gond az, hogy a kilátások sem biztatóak. A Román Nemzeti Bank (BNR) jelentősebb lerontotta az év végi inflációs előrejelzését, a korábbi 3,8 százalékról 4,6 százalékra. A BNR elemzői arra számítanak, hogy az áremelkedések üteme csak a jövő év végére mérséklődik 3 százalék körüli értékre.