Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint a 2027 utáni időszakra tervezett uniós agrárpolitika komoly aggodalmat keltett nemcsak az európai gazdatársadalomban, hanem a székelyföldi termelők körében is. Érdeklődésünkre arra figyelmeztetett, amennyiben megvalósul a nemrég napvilágot látott uniós költségvetési javaslat, és jelentősen csökkennek a mezőgazdasági támogatások, az a gazdák megélhetését sodorhatja veszélybe. Ugyanakkor úgy véli, közös fellépéssel még van esély arra, hogy a jelenlegi tervezet kedvezőbb irányba módosuljon.

Az RMDSZ háromszéki politikusa kérdésünkre elmondta: az Európai Bizottság (EB) új költségvetési javaslata alapján csökkennének az agrártámogatások, ami súlyos következményekkel járhat a mezőgazdasági termelők számára. A jelenlegi, többé-kevésbé stabil rendszer megbillenhet, ami a gazdák jövedelmi helyzetét is veszélyeztetné.

Sokan már most is úgy látják, hogy a mezőgazdasági tevékenységből önmagában nem igazán lehet nyereséget termelni, a támogatás az, ami „tiszta nyereségnek” számít. Ha ez a támogatás jelentősen csökken, az komoly megélhetési gondokat okozhat a gazdáknak.

A tervezet szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) különálló támogatási formája megszűnne, és beolvadna más uniós alapokba, például a kohéziós alapba. Ez nemcsak a pénzösszeg csökkenését jelenti, hanem a támogatási rendszer átláthatóságának és működőképességének meggyengülését is – magyarázta Könczei.

Számokkal kifejezve: míg a jelenlegi ciklusban uniós szinten 386 milliárd euró jutott mezőgazdasági támogatásra, ez az összeg 300 milliárd euróra csökkenne, ami legalább 20 százalékos csökkenést jelent, de ha ráadásul figyelembe vesszük az inflációt és a pénz vásárlóértékének romlását, ez akár 50 százalékos tényleges visszaesést is jelenthet a támogatások értékében.

Könczei Csaba szerint ezek a változások teljesen felboríthatják a jelenlegi rendszert, és egyelőre senki nem tudja, milyen hatással lesznek a termelési folyamatokra és az értékesítésre. Ráadásul épp most kezdett valamelyest helyreállni a gazdák bizalma a KAP iránt, de ez a bizalom sajnos most megrendülhet. Bár a tervezetet még nem fogadták el, sok a feltételezés, már most komoly bizalmatlanságot váltott ki a gazdák körében. A képviselő szerint az Unió iránti szkepticizmus egyre erősebb, de sok múlik azon, hogy az agrárminiszterek és a gazdaszervezetek képesek-e közösen fellépni Brüsszelben a gazdák érdekeiért.

Konczei Csaba úgy látja, hogy még van remény a változásra, de ehhez valódi összefogásra van szükség. Ha a tagállamok közösen állnak ki a kétpilléres támogatási rendszer megtartásáért, még elérhető, hogy legalább a következő költségvetési ciklusban megmaradjon ez a jól működő struktúra.

Mint ismert: a Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió egyik legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodók munkáját segíti. Az Európai Bizottság nemrég bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetés tervezetét, amely komoly változásokat hozna a KAP-ban. A javaslat szerint a mezőgazdaság támogatása jelentősen csökkenne: a jelenlegi 386 milliárd euró helyett csak 300 milliárd jutna a szektorra, ami akár 20 százalékos forráscsökkenést jelent.

Emellett megszűnne a KAP önállósága, mivel beolvasztanák egy új Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek nevű közös alapba más uniós támogatásokkal együtt. A hagyományos, kétpilléres rendszer – amely világosan elkülönítette a közvetlen támogatásokat és a vidékfejlesztést – megszűnne, és a területalapú támogatásokat is korlátoznák. A tervezet miatt a gazdák attól tartanak, hogy veszélybe kerül a megélhetésük, gyengül a versenyképességük, és romolhat az európai élelmiszerbiztonság is.