Csak az elmúlt egy hét során két nőt gyilkolt meg brutálisan az élettársa, baltával, késsel vetettek véget az asszonyok életének. Bár a törvényeket folyamatosan szigorítják, mégis egyre több nő fizet az életével. Csép Andrea, az RMDSZ szakpolitikusa a Maszol megkeresésére úgy fogalmazott, elfogadhatatlan, hogy minden órában 14 családban veszélyben van valakinek a biztonsága a saját otthonában.

Gyorsabb beavatkozás, az áldozatoknak hatékonyabb védelem, az intézmények közötti erősebb együttműködés jelentheti a megoldást a családon belüli erőszak visszaszorítására, fogalmazta meg Csép Andrea, a parlament munkaügyi és szociális védelmi bizottságának alelnöke. Hozzátette, a cél megállítani az erőszakot, és megóvni azokat, akik veszélyben vannak.

„Folyamatosan konzultálnunk kell a szakemberekkel, akik ebben a folyamatban szerepet vállalnak, a törvényszéki orvos, a szociális munkás, a pszichológus, a rendőr, az oktatási szakember, a civil aktivista el kell mondja tapasztalatait és javaslatait, hogy tisztábban lássuk: kinek mi a feladata és felelőssége a jelenség megállításában” – szögezte le az RMDSZ szociális szakpolitikusa.

Meglátása szerint, többet kell áldozni a megelőzésre, a szakemberek képzésére és a gyors információcserére.

Óránként tizennégyen kérnek segítséget 

A családon belüli erőszak Romániában továbbra is súlyos társadalmi probléma: átlagosan hetente egy nő veszti életét családon belüli erőszak következtében, az év első hat hónapjában a hatóságok több mint 61 431 bejelentést regisztráltak, óránként 14 segélykérés érkezik a hatóságokhoz, összesítette a számokat a szakpolitikus.

Rámutatott, huszonkét évvel ezelőtt a törvénykezés szintjén nem létezett külön a családon belüli erőszak szabályozása, évek óta ezen dolgoznak, törvényeket módosítanak, bővítik, szigorítják az intézkedéseket, hogy meglegyen a törvényes a háttér.

„Mindez rendkívüli időigényes, és nagyon körültekintően kell eljárni, hiszen az emberi jogokat tiszteletben kell tartani, még ha bántalmazóról is van szó” – hívta fel a figyelmet Csép Andrea.

Rámutatott, a kérdés összetett, hiszen még a jelenlegi törvénykezés gyakorlatba ültetése is a humánerőforrás, a procedúrák és szolgáltatások minőségén, mennyiségén múlik.

Kapaszkodókra, biztosítékra van szüksége annak is, akinek védenie kell 

Meglátása szerint, meg kell vizsgálni, hogy a beavatkozó hatóságoknak pontosan milyen felelősségük van, milyen számonkérési lehetőségek vannak, hogy állunk a szakemberekkel.

A rendőrnek is szükség van biztosítékra, hogy a beavatkozás után nem jelentik fel, hogy hibásan járt el, nagyon fontos, hogy amikor eljár, le legyen fedve. A hatósági képviselők gyakran jelzik, hogy egy adott esetben, a helyszínen felmerülnek sajátos megoldások, de ezeket ritkán merik alkalmazni, javasolni, ha a procedúra szintjén nincsenek lefedve.

Ezért tartja szükségesnek, hogy a terepező rendőrökkel folyamatosan egyeztessenek, összegezzék, milyen tapasztalataik vannak, amikor elrendelik a távoltartási végzést, vagy a lábbilincs használatát, meglátásuk szerint, milyen módosításokra van szükség a jogszabályban, hogy nagyobb biztonságban tudjanak eljárni, hogyan kell változtatni a procedúrát, hogy a helyzet függvényében tudjanak döntéseket hozni.

Másrészt folyamatosan képezni kell őket, a rendőröket meg kell tanítani, hogy másként kell eljárniuk egy rablás helyszínen és másként, ha családon belüli erőszakkal szembesülnek. De hasonlóképpen mindenkit, akik részt vesznek ezeknek a helyzeteknek a megoldásában, kezelésében, a szociális munkásoktól, az ügyészekig, bírákig, pszichológusig, folyamatosan képezni kell, felkészíteni, hogy a lehető leghatékonyabban tudjanak eljárni, véli Csép Andrea.

Ugyanakkor rámutatott, a humán erőforrás terén nagyok a hiányosságok, nincs elegendő szakember, a rendszerben dolgozók, a szociális munkások leterheltek, holott az ő feladatuk, hogy segítsék a családon belüli erőszak áldozatait, elmondják nekik, mihez van joguk, milyen segítséget vehetnek igénybe, hova tudják elhelyezni őket, hol van védett otthon, mit jelent a távoltartási rendelet, mit jelent ennek a monitorozása.

Kapcsolódó

RMDSZ: Állítsuk meg! – Minden héten meghal egy nő a családon belüli erőszak áldozataként

Az RMDSZ Nőszervezete egy speciális parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi azért, hogy pártok fölötti összefogással javítsanak a meglévő eszközökön.

gyilkosság családon belüli erőszak RMDSZ Csép Andrea

A helyszínre riasztott rendőr is kellene tájékoztasson minderről, ám felmerül a kérdés, hogy el tudja-e úgy mondani, hogy a rémült, sokkos állapotban levő áldozatok meg is értsék. Nem számonkérni kell az intézkedő hatóságokat, hanem elmondani nekik érthetően, türelemmel, lépésenként, mi a teendő, hogy majd ők is hasonlóképpen tudják elmagyarázni az áldozatnak, mit tehet, hogy biztonságban legyen, távol tartsa a bántalmazót.

Most is erre törekednek, de nem minden rendőr elég empatikus, nincsenek elegen, személyzethiány van a szociális munka terén, a rendőrségen, a gyerekvédelemnél is, sorolta a hiányosságokat Csép Andrea. Hozzátette, hiába van a törvénykezés, megteremtik a beavatkozásra, a védelemre a lehetőséget, ha nincs elég szakember és szolgáltatás, a költségvetési válság miatt életbe léptetett vagy tervezett megszorítások miatt ezek palettáját nem is lehet egyelőre bővíteni. Így például az áldozatok és az agresszorok rehabilitációjára is kevés a lehetőség.

A „visszatérő” rendőr sokat segíthet, ám empatikusnak kell lennie 

Augusztus 1-ől újabb eszközt kaptak procedurálisan a rendőrök, a távoltartási végzés kibocsátása után időről időre visszatérnek oda, ahol bántalmazás történt, hogy meggyőződjenek róla, nem ismétlődik vagy ismétlődött meg az eset, és az elkövető nem szegte meg az előírásokat. De ugyanígy járnak el azoknál is, akik végül nem kértek távoltartási végzést: szintén rendszeres ellenőrzéseket tartanak. Csép Andrea rámutatott, kérdés, a rendőrök mennyire vannak erre felkészülve, folyamatosan ki kell értékelni, hogyan működik a rendszer.

Kapcsolódó

Szigorít a rendőrség: mostantól rendszeresen visszajárnak oda, ahol volt családon belüli erőszak

A rendőrség mostantól „bekeményít”: utánkövetik azokat a családokat, ahol volt már példa bántalmazásra.

bántalmazás családon belüli erőszak Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség távoltartási parancs

A kapcsolattartó rendőr sokat segíthet, még ha az áldozat korábban nem is kérte a távoltartási végzést, a bántalmazóra a lábbilincset, még mindig rákérdezhet, elmagyarázhatja, hogy ezt még megteheti. Például a lábbilincs az egész közösség figyelmét ráirányítja, hogy ez az ember veszélyes, ódzkodni kell tőle. Ugyanakkor a rendőr tájékoztatást nyújthat a településen levő szolgáltatásokról, az áldozatokkal foglalkozó szervezetekről támogatói csoportokról, segíthet elérhetőséggel, telefonszámmal.

A szakpolitikus kifejtette, gyakori, hogy az áldozatok első körben elutasítják a segítséget, nem tudják mivel jár, éppen hatalmas trauma érte őket, de utólag el lehet magyarázni nekik, meggyőzni őket, hogy ha a segítséget igénybe veszik, nekik és a gyerekeiknek is jó. Másrészt visszatarthatja a bántalmazót, ha tudja, a rendőrség folyamatosan figyeli őt és az áldozatot is, jelenleg sokan akár még a börtönből is fenyegetőznek: „Ha szabadulok, véged van!”. „Ez az eszköz most már a rendőrség kezében van, kérdés, hogyan élnek vele” – összegzett Csép Andrea.

A megelőzés életeket menthet

Mentalitásváltásra van szükség, hívta fel a figyelmet szakpolitikus. Hozzátette, negyven-ötven éves emberek viselkedési mintáit már nehéz megváltoztatni, de a gyerekeket más szellemben kell felnevelni, hogy felnőttként ne essenek bele ebbe a csapdába: ne váljanak se bántalmazóvá, se áldozattá.

„Senki nem születik bántalmazónak, mindig van oka, hogy ha valaki azzá válik. Olyan családi környezetben nőttek fel, ahol ez volt a minta, az édesanyját verte a férje, és ő ezt tűrte, de lehet, hogy a baráti körében az erőszak elfogadott, olyan környezeti hatások érik” – sorolta a Csép Andrea. A tapasztalatok szerint, a bántalmazók nem tudják kezelni az indulataikat a konfliktus során, nem értik, mit jelent a kölcsönös tisztelet.

„A közösségeknek, a társadalomnak arra kell összpontosítania, hogy ezen változtassunk, minél kevesebb gyerekből váljon felnőtt korára agresszor” – szögezte le a Maros megyei képviselő.

Meglátása szerint a gyerekeket úgy kell nevelni, hogy megkapják az alapcsomagot a családban, de ha ott erre nincs lehetőség, akkor az iskolában, hogy az erőszakot elfogadhatatlannak tartsák.

„A szülőket is arra kell kérjük, hogy neveljék a kölcsönös tisztelet megadására a gyerekeiket, arra hogy a verbális, fizikai erőszak nem elfogadott, és nem megoldás a nehéz helyzetekben. A hatóságok felelőssége, hogy felmutassák az elrettentő eseteket, a halálos kimenetelű bántalmazásokat, hogy a helyzet súlyosságára irányítsák a figyelmet” – részletezte Csép Andrea.

Úgy véli az iskolában szexuális, vagy egészségügyi nevelés órán – nem lényeges, hogyan nevezzük – arra kell tanítani a gyerekeket, mit jelent az emberi méltóság, egymás tisztelete, mikor kell nemet mondani, hogyan lehet felismerni a bántalmazást, hol lehet jelezni az erőszakot, milyen jogaink vannak. Mindezt a korcsoportoknak megfelelő, adaptált tananyaggal kell megtenni, ugyanakkor folyamatos regionális tájékoztató kampányokra van szükség arról, melyek a bántalmazás jelei, és arról, hogy nem szégyen segítséget kérni.

Keresik a megoldást, hogy hatékonyabb legyen a védelem

Az RMDSZ Nőszervezete egy speciális parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezte azért, hogy pártok fölötti összefogással javítsanak a meglévő eszközökön. A cél, hogy a következő hónapokban széles körű szakmai egyeztetés induljon, a jogalkotásban és végrehajtásban további előrelépés történjen. Már működik egy hasonló, az emberkereskedelem felszámolásáért létrehozott bizottság, annak is az a feladata, hogy kiderítse, hol vannak az elakadások, mit lehetne és kell jobban csinálni.

Kapcsolódó

Védelem az áldozatoknak: Legyen külön kategóriás bűncselekmény a nőgyilkosság!

v

családon belüli erőszak gyilkosság bűncselekmény bántalmazás távoltartási parancs

„Egy ilyen bizottság keretet biztosít arra, hogy állandóan egyeztessünk az érintett hatóságokkal, az igazságszolgáltatás, a rendőrség, a civil szervezetek, a szociális munkások, pszichológusok képviselőivel, és közösen új, hatékonyabb megoldásokat dolgozzunk ki” – mondta Csép Andrea.

Példaként említette, hogy jelenleg 38 lejbe kerül egy törvényszéki orvosi látlelet kiállítása, ez csak abban az esetben ingyenes, ha a rendőrség bizonyítékként kéri. Azonban a visszajelzések szerint a családon belüli erőszak áldozatai gyakran anyagilag függnek a bántalmazótól, aki az utolsó baniig elszámoltatja őket, így ha a kiszolgáltatott helyzetben levő nő rá is szánja magát, összeszedi a bátorságát, hogy kérje a látleletet, lehet a 38 lejt nem tudja kifizetni.

„Úgy kell megváltoztatni a szabályozást, hogy valóban rászorulók élhessenek a lehetőséggel, de ne lehessen visszaélni vele. Másrészt a rendőr kell elmagyarázza, miért fontos a látlelet, hiszen lehet abban a helyzetben az áldozatnak eszébe sem jut, örül, hogy akkor megmenekült. Lehet abban a pillanatban nem akar feljelentést tenni, de a látlelet akkor is fontos, hiszen ha utólag megerősödik, és mégis lépne, lehet már elmúlik a bántalmazás jele, de a bizonylat bármikor felmutatható” – részletezte Csép Andrea.

Hozzátette, a Női Jogvédő Ügyelet elnevezésű projektjükkel az erdélyi magyar nőknek próbálnak segíteni anyanyelvükön, ha bántalmazás, jogsérelem, diszkrimináció éri őket, vagy jogi ügyekben vannak kérdéseik. A Női Jogvédő Ügyelet elérhető a noijogvedougyelet@rmdsz.ro email címen, vagy a 0725–109757-es telefonszámon.