Alig van esély a jelenlegi kormány programjában teljesítendő pontként feltüntetett kisebbségi törvény elfogadására a 2024-es választásokig. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Maszolnak azt mondta, a koalíciós partnerek az ukrajnai háborúra hivatkozva tartják időszerűtlennek a jogszabály vitáját, a kampány közeledtével pedig tovább szűkül a politikai mozgástér ebben a kérdésben.

2021 novemberében írt alá politikai megállapodást a közös kormányzásról a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a Nemzeti Kisebbségek Parlamenti Frakciója. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes akkor a koalíciós egyezség részeként említette a kisebbségi törvény 2022-es elfogadását. A politikus a Maszolnak akkor azt mondta, mindenki elfogadta azt, hogy a jogszabály célként bekerüljön a kormányprogramba. Hozzátette ugyanakkor: „a puding próbája az evés, amikor leülünk majd erről békeidőben tárgyalni, akkor tudjuk majd megmondani, hogy ez történelmi esély vagy sem a kisebbségi törvényt illetően”.

Bár a békeidőt akkor nyilván jelképesen emlegette Kelemen Hunor, most a PNL és a PSD az egy éve kitört ukrajnai háborúra hivatkozva fújt visszavonulót. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Maszol megkeresésére azt mondta, a tavalyi év végén a koalíciós partnerek nem akartak tárgyalni a kisebbségi törvényről. „Fő érvük az volt, hogy a háború miatt ez most nem időszerű” - tájékoztatott a politikus. Hozzátette: a kormányzási partnerek az idei év elején sem mutattak hajlandóságot a kérdés megvitatására. Csoma Botond szerint addig az RMDSZ nem terjeszti be a parlamenti elé a kisebbségi törvény, amíg nincs egyezség a kormánykoalíció másik két tagjával, mivel el akarják kerülni a kommunikációs maratont ebben a témában. „2007-ben már volt erre precedens, el szeretnénk kerülni a helyzet megismétlődését” - mondta a frakcióvezető. 

Csoma Botond szerint az RMDSZ nem mondott le a jogszabályról, s ezt közölték a koalíciós partnerekkel is. „Úgy érzem, a háború inkább ürügy részükről, de kétségtelen: ilyenkor jobban működnek a sztereotípiák, könnyebben lehet hivatkozni állítólagos veszélyekre” – hangsúlyozta a Maszolnak a kolozsvári képviselő. Azon kérdésünkre, hogy lát-e lehetőséget a törvény elfogadására a következő választásokig, tekintettel a mindig indulatokat kiváltó kampány közelségére, a politikus csak annyit mondott: egyre kisebb az esély.

Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsának decemberi ülésén már erős kételyekkel beszélt a kisebbségi jogszabályról. Mint akkor fogalmazott: be kell látni, hogy a jogok látványos bővítésének nem kedvez a háború. „Számunkra sohasem az a kérdés, hogy mi kisebbségi közösségként milyen magasra tesszük a lécet a kisebbségi jogok tekintetében, hanem mindig az az igazi kérdés, hogy a többség mekkorát tud ugrani. Mekkorát tud vagy mekkorát akar – a kettő néha ugyanaz. Tehetjük bármilyen magasra a lécet, ha közben elszaladnak alatta, vagy folyamatosan leverik azt” – mondta akkor az RMDSZ-elnök.

Tavaly novemberben Bogdan Aurescu külügyminiszter a magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón kitérő választ adott a jogszabály elfogadásának időpontjára vonatkozó újságírói kérdésre. Azt mondta, a parlamenttől, „a törvényhozói munka dinamikájától” függ, hogy mikor kerül napirendre a kisebbségi törvény Romániában. A bukaresti diplomácia vezetője annyit tett hozzá: megvalósítandó célként tekintenek a törvény elfogadására.

Az RMDSZ 2005-ben a parlament elé terjesztette a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló tervezetet, de azt az elmúlt években többszöri nekifutás ellenére sem sikerült elfogadtatni.