Kedvező kilátások is vannak, az elpazarolt élelmiszer mennyisége a jelenleginek kevesebb mint felére csökken.

A városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruházláncokból fogja beszerezni az élelmiszert 2030-ban, állítja egy, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által megrendelt tanulmány. Urbánus környezetben jelenleg 70,3 százalék azok aránya, akik hipermarketben, szupermarketekben vagy diszkont áruházban vásárolnak. A fogyasztók 14,6 százaléka a független kisboltokat látogatja, míg 7,6 százalék piacról vásárolja az élelmiszert.

Kapcsolódó

Felmérés: egyre kevesebb vásárló választ műanyag csomagolóanyagot

Üvegpalackos termékből 21,9 százalékkal fogyott több idén, pillepalackosból csak 6,4 százalékkal.

kiskereskedelem egyszer használatos műanyag műanyag

A modern kiskereskedelem térhódítása rohamos gyorsasággal történik. 2016-ban a városiaknak még csak 51,6 százaléka volt az áruházláncok ügyfele. A hipermarketek és a szupermarketek térnyerésének a levét a kisboltok és a piacon egyaránt isszák.

A tanulmány szerint utóbbiak az évtized végére el fogják veszíteni vásárolóik túlnyomó többségét. 2030-ban a fogyasztóknak már csak 0,7 százaléka fog rendszeresen termelői piacról vásárolni. Ez valószínűleg a jelenleg működő piacok egy részének a megszűnésével jár majd. A kisboltok szintén megfogyatkoznak az évtized végére, a paci részesedésük ugyanis 6 százalékra csökken.

A tanulmány készítői szerint minimális, 1 százalék alatt lesz azok aránya is, akik az asztalra valót közvetlenül a termelőktől szerzik majd be. Egy másik konklúzió az, hogy a vásárlók egyre tudatosabbá válnak, folyamatosan csökken az áruházláncok marketing kampányainak a hatékonysága. A tanulmány értelmében 2030-ra a 2016-os érték 20 százalékára csökken azok száma, akik gyakran vagy nagyon gyakran vásárolnak leszállított áru termékeket.

Mivel a promóciók alkalmával a fogyasztók általában többet vásárolnak, mint amennyire szükségük van, ezek nagyban hozzájárulnak az élelmiszerpazarláshoz. A marketing hatékonyságának a romlásával párhuzamosan ezért csökkeni fog a pazarlás mértéke is. Jelenleg a romániai fogyasztók átlagban 5 százalékát dobják ki a megvásárolt élelmiszernek, éves szinten mintegy 70 kg-ot. 2030-ra ez 2 százalékra, a jelenleginek kevesebb mint a felére fog csökkenni.

(Nyitókép: Agerpres)