A vásárlók egyre nagyobb százaléka preferálja inkább az olcsó termékeket forgalmazó diszkont áruházakat.

Tizenegy évvel a megnyitását követően, idén májusban végleg lehúzta a rolót a nagybányai Cora. Ez már második erdélyi áruház, amelyet a belga Louis Delhaize-csoport bezár. Az első az aradi volt, melyre 2015-ben tettek lakatot.

A bányai Cora megszüntetése nem volt óriási meglepetés, az áruházláncot üzemeltető Románia Hypermarche Rt. ugyanis az idehaza kevéssé sikeres multinacionális kiskereskedők közé tartozik. Annak ellenére, hogy 2020-ban nőtt a lakossági fogyasztás, a vállalat árbevétele 1,72 milliárd lejről 1,62 milliárdra csökkent, alkalmazottainak száma pedig közel 3 500-ról 2 900-ra.

Kapcsolódó

Trónfosztás a kiskereskedelemben: már nem a Kaufland az első számú áruházlánc

Az új éllovas a Lidl, amely közel harmadával növelte az eladásait 2020-ban.

kiskereskedelem áruház Lidl

A nagybányai hipermarket bezárásával párhuzamosan ugyanakkor két Cora Urban nevű kisboltot nyitott a cég, ahol az online vásárolt termékeket vehetik át a kliensek. Ez a stratégiaváltás tökéletes összhangban van a hazai kiskereskedelemben zajló folyamatokkal. Ezek lényege, hogy az akár 10 ezer négyzetméteres, 40-50 ezer terméket kínáló hipermarketek népszerűsége csökken, az emberek inkább a kisebb méretű, jellemzően olcsó termékeket forgalmazó áruházakat részesítik előnyben, s hódít az online kereskedelem.

A Gfk piackutató cég adatai szerint 2018 első negyedévében a hipermarketek még 27 százalékos részesedéssel rendelkeztek a hazai kiskereskedelemben. A szupermarketek 17, a diszkontáruházak 14, a cash&carry néven is ismert raktáráruházak pedig 1 százalékos piaci szeletet tudhattak a magukénak.

Két év alatt azonban nagyot fordult a világ, jelentősen változtak a fogyasztói szokások. A hipermarketek részesedése 25 százalékra csökkent, annak ellenére, hogy a modern kiskereskedelmet jelentő áruházláncok már a piac egészének 68 százalékát uralták, ami közel 6 százalékpontos növekedés 2018-hoz képest.

A folyamat egyértelmű nyertesei a diszkontáruházak voltak, ezek piaci részesedése 14 százalékról 19 százalékra emelkedett. A raktáráruházak, vagyis a Metro és a Selgros is hasítottak, piaci részesedésük 3 százalékra nőtt.

Ez a tendencia még inkább felerősödött a járvány alatt, amit jól mutatnak a legjelentősebb piaci szereplők könyvelési adatai. 2020-ban a két hazai diszkont áruházlánc bevételei nőttek messze a legnagyobb mértékben: a Lidl esetében 32 százalékos volt a növekedés, a Penny esetében pedig 19 százalékos. A kizárólag hipermarketeket üzemeltető Auchan ellenben minimális, 1,3 százalékos növekedést ért el.

A hipermarketek eredményeit javítja az, hogy abban az online eladások is szerepelnek, melyek nagyságrendekkel nőttek a járvány idején.

A szakértők arra számítanak, hogy az elkövetkező években a diszkontáruházak súlya tovább nő az általános fogyasztási javak kiskereskedelmében, akárcsak az online értékesítésé, amely jelenleg hozzávetőleg 1 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik.

(Nyitókép: Agerpres)