Gond az is, hogy nálunk túl sok pénz megy el a kórházi ellátásra, ellenben a kelleténél jóval kevesebb a megelőzésre.

Uniós viszonylatban nagyon keveset költünk az egészségügyi rendszer finanszírozására, derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített konvergenciajelentésből. 1995 és 2021 között az EU-tagállamok átlagban a GDP 6,7 százalékát fordították a közegészségügyi szolgáltatások finanszírozására. Románia esetében ez az arány jóval kisebb, mindössze 3,8 százalék volt.

„Észre kell venni, hogy a világjárványt megelőző, 2017-2019-es időszakban a közköltségekből az egészségügyre fordított kiadások Romániában a 27 tagállam átlagánál gyorsabban nőttek” – olvasható a dokumentumban. Ebben az időszakban az EU negyedik legnagyobb növekedését produkáltok az egészségügyi ráfordítások terén, csak Ciprus, Észtország és Lettország előzött meg bennünket.

A látványos növekedése ellenére a koronavírus-járvány kitörése előtti évben idehaza minden egyes lakosra 575 euró egészségügyre költött kormányzati ráfordítás jutott, írja az economica.net. Ennél kevesebbet, fejenként 406,5 eurót, csak Bulgária szánt a közegészségügyi rendszerre. A BNR azért nem vizsgálta a 2020-as ével kezdődő időszakot is, mivel akkor a kiadások teljesen atipikusan alakultak a koronavírus-járvány miatt.

2019-ben az EU-tagállamok átlagban lakosonként 2192,2 eurót fordítottak az egészségügyi ellátásra, ami hozzávetőleg négyszerese a romániai összegnek. A legnagyobb gondot Luxemburg fordította ilyen célra, fejenként 5267 eurót.

Az egészségügy finanszírozásának a közkiadásokon belüli arányát tekintve Románia hátulról a negyedik helyet foglalja el a 27 tagállam rangsorában. A BNR szakértői megállapították, hogy a bukaresti kormány általában ugyanannyit költ az egészségügyre, mint a belügyre és a hadügyre együttesen. Az EU-ban az egészségügy átlagban kb. a dupláját kapja, mint utóbbi két terület együttvéve.

Románia az egészségügyi kiadások struktúráját tekintve szem számít tipikus tagállamnak. 2001 és 2021 között az egészségügyre szánt pénz 58 százaléka a kórházakhoz került, miközben az EU átlaga mindössze 43 százalék volt.

Figyelemre méltó az is, hogy nálunk az állam egyáltalán nem finanszíroz orvosi-egészségügyi kutatásokat. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem egyedülálló az EU-ban, ugyanez a helyzet Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Írországban, Lettországban, Litvániában, Máltán és Szlovákiában is.

A BNR szakértői szerint a hazai egészségügy egyik fő gyenge pontja az, hogy előnyben részesíti a kórházi ápolást a járóbeteg ellátással és a megelőzéssel szemben. Ez megnöveli a rendszer működési költségeit, ráadásul járványok esetén gyors túlterheléshez vezet. Az, hogy a megelőzés nagyobb hangsúlyt kapjon, már csak azért is fontos lenne, mert Románia a harmadik helyen áll az Európai Unióban az elkerülhető okok (szív- és érrendszeri betegségek, tüdőrák, alkoholfogyasztás) miatt bekövetkező halálesetek tekintetében.