Indokolt a kórházi ágyszám csökkentése, de nem adottak hozzá a feltételek

A teljes egészségügyi ellátórendszert át kellene szervezni ahhoz, hogy a kórházi ágyak számának csökkenése ne menjen az ellátás minőségének a rovására.

Szűkül a kórházak finanszírozása, romlik a betegellátás minősége, ha csökkentik a kórházi ágyak számát, kongatta meg a vészharangot a közösségi médiában Lorenzovici László egészségügyi közgazdász. Példaként a Maros megyei kórházakat említette, rámutatott, az elmúlt években 25-el csökkentették az ágyak számát, ez az idei szerződéskötéskor „fájni fog”, mert automatikusan azt jelenti, hogy kisebb lesz az egészségügyi intézmények finanszírozása.

Kisebb bevétel, romló ellátás

A kórházi ágyszám csökkentése azzal jár, hogy kisebb lesz a kórházak bevétele, miközben a költségeik nőnek, vagy nem változnak, fejtette ki a Maszol megkeresésére Lorenzovici László. Félő, hogy az egészségügyi intézmények pénzügyi egyensúlya megbomlik, adósságot halmoznak fel. A kórházak a költségstruktúrájuk megváltoztatásával tudnak alkalmazkodni egy ilyen döntéshez, de a bevétel összetételének megváltoztatása nem elégséges.

Ha kevesebb az ágyszám, megtehetik ugyan, hogy több beteget látnak el egynapos beutalással, vagy a járóbeteg rendelőkben, de a finanszírozásban olyan mértékű különbségek vannak, amit volumennöveléssel nem lehet áthidalni. A szakértő példaként említette, hogy miközben a beutalt fekvőbetegek ellátásért a kórház besorolásától, valamint a betegségtől függően napi 2000-3000 lejt fizet az egészségbiztosító pénztár, az egynapos ellátásért 300 lejt, a járóbeteg rendelőben pedig 50 lejt. Tehát a különbségek tízszeresek vagy akár hetvenszeresek, vont mérleget az elemző. Meglátása szerint, ha a kormány nem fogad el egy integrált beavatkozás-csomagot, a végeredmény az lehet, hogy a kórházak eladósodnak, amit a beteg érez meg, mert csökken az ellátás minősége, megtörténhet, hogy nem lesz elég gyógyszer vagy fogyóanyag.Fotó: Máthé Csaba

A rendszert kellene átszervezni

Az elmúlt évtizedekben Románia lakossága megfogyatkozott, a korstruktúra, a betegségek előfordulásának gyakorisága megváltozott, mindez indokolttá tenné az egészségügyi rendszer teljes átszervezését egy országos koncepció, stratégia alapján, taglalta Lorenzovici László. Hozzátette, ahogy az oktatási hálózat alkalmazkodik a gyereklétszámhoz, az egészségügyi struktúrának is idomulnia kellene a szükségletekhez. Meglátása szerint az átszervezés akadályozója az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosító Pénztár, mert olyan finanszírozási szabályokat tartanak életbe, melyek ellehetetlenítik az átalakulást. Ettől az évtől megemelték ugyan 15,9 százalékkal a kórházi tarifákat, de a finanszírozási szabályzat bonyolult képlete alapján országos szinten csak a kórházak egynegyede kap több pénzt, a többi ugyanannyit vagy kevesebbet, és inflációs időszakban ugyanakkora összeg kevesebbre elég.

Jogos, de kivitelezhetetlen

Pozitívumként említette a idei 15,9 százalékos tarifanövekedést András-Nagy Róbert a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója. Megkeresésünkre kifejtette, az egészségbiztosító pénztárral leszerződhető esetszám függ a kórházi ágyak számától, ha az ágyszám csökken, értelemszerűen kevesebb esetet tudnak szerződni, és kisebb lesz a finanszírozás.

Az ágyak számának csökkentése jogos és indokolt lehet, hiszen a kétéves járványidőszak következményeként, kórházi kezelést igénybe vevő betegek száma visszaesett, sokan ódzkodnak a beutalástól. Viszont ezt csak úgy lehet meglépni, ha nem csökken a finanszírozás, tehát emelni kell a tarifákat, és további más kiegészítő intézkedésekre is szükség van, hangsúlyozta az igazgató.

Kifejtette, biztosítani kellene a járóbeteg rendelőkben azokat a kivizsgálási lehetőségeket, melyek jelenleg csak a kórházakban állnak rendelkezésre. Ezzel párhuzamosan erősíteni kell a családorvosi és a járóbeteg ellátást, növelve az ott dolgozó szakemberek számát. Ha ez nem történik meg, még jobban leterhelődnek a sürgősségek. Ugyanakkor, ha kisebb lesz az ágyszám, csökkenteni kell az átlag bennfekvési időt, például 5 napról 3 napra. De csak akkor lehet 4 nap után hazaküldeni a műtött beteget, ha van egy otthongondozási hálózat, az agyvérzéses beteget csak úgy lehet 3 nap után kiengedni a kórházból, ha egy rekuperációs intézetbe kerül.

Kevesebb beteg, több bevétel - javuló minőség

Ha az ágyak számát csökkentik, és a finanszírozást növelik, javul az ellátás minősége, mutatott rá András-Nagy Róbert. Példaként említette, jelenleg egy kardiológusnak havonta 40 fekvő beteget kell ellátnia, hogy az egészségbiztosító által az esetszám alapján juttatott finanszírozás biztosítsa a kórház működését, viszont ha ezt a számot húszra csökkentik, az orvos figyelme kevesebb beteg között oszlik meg. Jelenleg az is megterhelést jelent az orvosoknak, hogy el kell látniuk a bennutalt betegeiket, a más osztályokon fekvő, szakterületükhöz tartozó betegségekben is szenvedőket, el kell végezniük a diagnosztikai kivizsgálásokat, majd a járóbeteg rendelőben is helyt kell állniuk. „Nem lehet a kontextusból kiragadni az ágyszámokat, az sem a rendszer, sem a beteg érdekét nem szolgálja” - összegezte András-Nagy Róbert.

Megkerestük a téma kapcsán Vass Levente egészségügyi államtitkárt is, aki nem kívánt reagálni Lorenzovici László felvetésére.

Kapcsolódók

Kimaradt?