Leszabályozottak a szülészet-nőgyógyászati eljárások, de rendszerszintű problémák vannak az ellátásban
A szülészet-nőgyógyászati eljárások pontosan le vannak szabályozva, a protokollok léteznek, ám sok esetben rendszerszintű problémák érhetők tetten az ellátásban, szögezte le a Maszol megkeresésére Antal Álmos szülész-nőgyógyász. A főorvost annak kapcsán kérdeztük az ellátás szabályozásáról, hogy a várandósságának harmadik hónapjában levő 25 éves nő a botoșani kórházban a szülészeten veszítette életét, illetve hogy júliusban az urziceni kórház előtt a járdán szülte meg gyermekét egy édesanya.
A szakmát foglalkoztatja a tragédia
A botoșani kórházban történt tragédia kapcsán a szülész-nőgyógyász kifejtette, nincs elég egyértelmű információ, hogy következtetéseket lehessen levonni, bár a szakmát is foglalkoztatja, minden esetből tanulni kell, hogy többet ne fordulhasson elő. Az biztos, hogy önmagában egy kis terhesség, még ha vérzés áll fenn, sem kell kórházi körülmények között életveszélybe sodorja az anyát. Általában, ha súlyos komplikáció, halálos szövődmény lép fel, valami egyéb is meghúzódik a háttérben: fertőzés, egy vérzékenység, üszökterhesség, vagy embólia. A protokollok megvannak a vérző kis terhesség ellátására, lényeges különbség abban rejlik, hogy él-e a magzat. Az orvos csak akkor szakíthatja meg a terhességet, ha az anya életveszélybe kerül, ezt meg kell tudja indokolni, mutatott rá Antal Álmos.
Hét órán át nem kapott semmilyen ellátást a fiatal anya
Csaknem hét órán át semmiféle ellátásban nem részesült az a 25 éves várandós nő, aki pénteken reggel meghalt a botoşani megyei kórház szülészeti osztályán – idézi a megyei egészségügyi igazgatóságnak (DSP) az üggyel kapcsolatos előzetes jelentését az Agerpres hírügynökség. A dokumentum szerint Alexandra Ivanovot 23 óra 30 perckor utalták be az egészségügyi intézménybe hüvelyi vérzéssel, alhasi és deréktáji fájdalommal. A diagnózis szerint a magzat fejlődése megszakadt, ugyanakkor enyhe méhvérzést és másodlagos anémiát is megállapítottak.
Amint az ellenőrzés során kiderült, 23:30 és 00:45 között különféle vizsgálatokat végeztek a fiatal nőn, majd tüneti kezelést kapott. 00:53-kor az ügyeletes orvos megkapta a laborvizsgálatok eredményeit, de 00.45-től, amikor sóoldatot és egy gyógyszert kapott, 7:35-ig semmiféle ellátásban nem részesült a páciens. 7:35-kor romlott az állapota és átvitték az intenzív osztályra, ahol 40 percen át próbálták újraéleszteni, de sikertelenül. Az igazgatóság jelentésében a hiányosságok között említik, hogy ellenőrzéskor a kórház nem bocsátotta az egészségügyi ellenőrök rendelkezésére az ilyen esetekben alkalmazott eljárást/protokollt. Az ellenőrök további dokumentumokat kértek az egészségügyi intézménytől, a terápiás eljárásokat és protokollokat, a boncolás eredményét és egyéb, az ellenőrzés lezárásához szükséges iratot. A DSP illetékesei szerint az ügyet az anyai halálozásokkal foglalkozó megyei bizottság is megvizsgálja.
Az urziceni esetre nincs mentség: a középkorban sem küldték az utcára a szülő nőket
Az urziceni esetről, amikor a kórház előtt, a járdán hagyták szülni az édesanyát, a főorvos elmondta, arra nincs mentség, hogy a szülő nőt elküldték, ilyent még a középkorban sem tettek, sürgősség esetén a mentőasszisztensek is levezetik a szülést, Magyarországon például a rendőrök is helytállnak ilyen esetben. Tehát, ha nem volt ügyeletes orvos, az asszisztensek, a bábaasszony kellett volna segítsen, majd megoldják a szülő nő átszállítását más kórházba.
Nem volt tisztességes hozzáállás, le kell vonni a megfelelő következtetéseket. Viszont az téves megközelítés, hogy a szolgálatban levő sebész kellett volna levezesse a szülést. Az érvényben levő európai és így hazai szabályozások szerint, ezt nem tehetik meg, az nagyon régen volt, amikor a nőgyógyász ügyeletben vakbélműtétet végzett, a sebész pedig levezette a szülést.
A hiányosságokat nem szabad szőnyeg alá söpörni
Protokollok vannak, de az egészségügyi rendszer nem úgy működik, ahogy kellene, és ezért mindenki a maga szintjén kell vállalja a felelősséget, szögezte Antal Álmos. Kifejtette, aki az egészségügyben dolgozik, el kell lássa a feladatát, hiszen nem önkéntes munkát végez. Másrészt az egészségügyi intézmények működését felelősen kell megszervezni, a meglevő erőforrással és felszereltséggel. „A hiányosságokat nem szabad szőnyeg alá söpörni, meg kell próbálni kiküszöbölni, de addig is áthidaló megoldásokat kell találni, hogy biztonságos legyen az ellátás” – részletezte a főorvos.
Ha egy kórház vezetősége tudja, hogy nincs elég orvos, nem tudják biztonságosan szavatolni az ügyeleteket, akkor azt kell megszervezni, hogy hova szállítják a betegeket, ki dönti el, ki intézi az átutalást. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a mentőszolgálatnál sincs elég orvos. Háromszéken a napokban fordult elő, hogy a mentőben szült egy édesanya, a mentőasszisztens vezette le a szülést, amikor beértek a kórházba, vették gondozásba a szakorvosok. Antal Álmos hangsúlyozta, a lakosság, a mentőszolgálat, és a közegészségügyi hatóság is kell tudja, hogy a körzetükben levő kórházban a meglevő erőforrással, felszereltséggel, milyen szintű ellátást tudnak biztosítani. Példaként említette, hogy a budapesti Honvéd Kórház augusztusban nyilvánosságra hozta, hogy nem tudnak szülő nőket fogadni, mert az osztályunkon telt ház van, így az édesanyák is más intézményhez fordultak, a mentők sem oda vitték a szülő nőket.
Ez viszont csak akkor hatékony, ha országos szinten zökkenőmentesen működik a lépcsőzetes ellátó rendszer, gördülékenyen meg lehet oldani a betegek elszállítását a megfelelő intézménybe. Jelenleg azonban az ügyeletes orvosok szinte naponta azzal szembesülnek, hogy nem járnak sikerrel, ha át akarják küldeni a beteget, mert vagy nem érik el az ott szolgálatot teljesítő orvost, vagy telt ház van, vagy egyszerűen nem fogadják. Antal Álmos felidézte, neki is vannak szomorú tapasztalatai, amikor kórház orvosi igazgatójaként, fél napig kérlelte a bukaresti, marosvásárhelyi, kolozsvári kórházakat, hogy vegyék át a súlyos állapotban levő koponyatraumás beteget, végül minisztériumi közvetítéssel fogadták.
Elmaradt az egészségügy valós reformja
„Súlyos hiányosságok vannak, lehet, hogy megvan a jó szándék, és a szakértelem, de az egészségügyi reform nem valósult meg, mint ahogy az oktatásban sem jártak sikerrel, és a speciális nyugdíjak helyzetét sem rendezték. Az egészségügyben nem lehet csak megyei szintekre lebontani az ellátást, országos összehangolt egészségpolitikára, sürgősségi hálózatra és szakmai felügyeletre van szükség. Nem jók a kilátások” – mondta saját megfogalmazása szerint „keserű szájízzel” Antal Álmos. Rámutatott, még az egészségügyi kártyák informatikai rendszerét sem sikerült rendbe tenni, hogy ne akadályozza, hanem segítse az orvosok munkáját. Nem tervezgetni kellene, erőlködni, hanem rövid távú, hatékony megoldásokat kellene életbe léptetni.
Az empátia és az odafigyelés hiánya vezetett tragédiához
Többet kell dolgozni a kapcsolatépítésen az orvos-beteg viszonyban – jelentette ki Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerdán a tragikus eset kapcsán.
A tárcavezető sajtótájékoztatóján rámutatott, „mélyen megrázta" az eset, és úgy véli, többet kell dolgozni a kapcsolatépítésen az orvos-beteg viszonyban, nagyobb empátiára van szükség, hogy az ehhez hasonló tragédiák elkerülhetők legyenek.
Rafila emlékeztetett, hogy a minisztérium alárendeltségében működő egészségügyi felügyelet vizsgálatot indított az ügyben, ez derítette ki, hogy hét órán át semmilyen ellátásban nem részesült a magzat fejlődésének megszakadása miatt beutalt nő. A miniszter hozzátette, a jelentést elküldték az országos és a megyei orvosi kamarának, és a rendőrséget is értesítették az esetről. Utóbbit az indokolhatja a tárcavezető szerint, hogy ez esetben inkább „az odafigyelés és az empátia hiánya" vezetett a tragédiához, mintsem orvosi műhiba.
A tárcavezető hozzátette, be kell vonni az ügybe az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat is, mert ez az intézmény fizet a kórháznak az egészségügyi szolgáltatásokért. „Ha egy szolgáltatás elmarad, azt jelenti, hogy probléma van a rendszer működésével" – fogalmazott. Rámutatott, elsősorban az egészségügyi intézmény vezetőségének a felelőssége olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel elejét lehet venni az ehhez hasonló tragédiáknak. Kiemelte azt is, fontos, hogy a helyi hatóságok alárendeltségében működő kórházak élére is jól megszervezett versenyvizsga után nevezzék ki a vezetőket.
CSAK SAJÁT