„Ahhoz, hogy vissza tudjuk állítani az ország szavahihetőségét, ahhoz, hogy a nemzetközi piacokon ismét emelt fővel tudjunk például kibocsájtani államkötvényeket, ahhoz, hogy be tudjuk tartani ezt a fokozatos költségvetési-deficitcsökkentést, és ahhoz, hogy az állam adósságát és a finanszírozhatóságot ismét egy szintre tudjuk vinni, az idei költségvetés új időszakot kell jelentsen Románia történelmében” – jelentette ki az Erdély TV 24plusz című műsorában Tánczos Barna. Rácz Béla Gergely közgazdász szerint „egy kicsit optimista, de a gazdasági növekedést tekintve megvalósítható költségvetési törvény” az idei.

„Románia az elmúlt években folyamatosan azt ígérte, hogy korlátok között és szinten tartja a költségvetési hiányt. Ezt nem tette meg. Folyamatosan azt ígérte, hogy csökkenteni fogja az állami kiadásokat, és szinten tartja vagy növeli a beruházásokat. Ezt sem tudta betartani, mert folyamatosan nőttek a kiadások. Románia azt ígérte, hogy olyan egészséges reformot hajt végre, amellyel karcsúbbá teszi az államot, szinten tartja a szolgáltatásokat és tisztességet visz be az állam és az állampolgárok, vállalkozók közötti viszonyba. Ez sem sikerült. Mi erre vállalkozunk, kormányzásunk első évének ez a tétje és ezt egy olyan periódusban kell megtennünk, amikor a tavalyihoz képest 2,5 százalékkal kell csökkentenünk a költségvetési deficitet. Ez óriási erőfeszítés, de ugyanakkor sokkal kisebb erőfeszítés, mintha ezt meg kellene csinálni egymás után négyszer” – fogalmazott Tánczos Barna pénzügyminiszter az Erdély Tv 24plusz című műsorában.

A szakminiszter hangsúlyozta, hogy Románia a következő években fokozatos deficitcsökkentési nyomás alatt lesz, tehát nem hirtelen, azonnali költségcsökkentést, jövedelememelést kell végrehajtaniuk. „Természetes, hogy a költségek csökkentése egyik napról a másikra rettenetesen bonyolult, ezért én mindig a fokozatos költségcsökkentés híve voltam, és nem feltétlenül a fizetést kell csökkenteni, hanem a személyi költségekre szánt összeget. Összességében itt már képbe jön a menedzseri tevékenység, képbe jön az, hogy egy-egy intézmény vezetője hogyan tudja megoldani ezeket a problémákat akár a saját intézményén belül, de kell hozzá egy nagyon szigorú költségellenőrzés is. Hónapról hónapra nyilván kell tartani, be kell tartani ezt a költségvetést, vagy ha úgy tetszik, ezt rá is kell kényszeríteni az intézményekre” – hangsúlyozta Tánczos Barna.

Rámutatott arra, hogy az idei költségvetés egy új időszámítás kezdetét jelenti az önkormányzati pénzek leosztása szempontjából is. „Végre elértük azt, hogy nem egy elméleti, statisztikai szám alapján kapják az önkormányzatok a fejkvótát, hanem a népszámlálás adatai alapján. Ez sokkal közelebb áll a valósághoz, mint bármelyik más eddigi statisztikai adat. Itt például kiszűrték azokat az ezres tételeket, amelyek egy-egy címre bejegyzett román állampolgárságot felvevő személyeket jelentettek. Vannak olyan megyék, amelyek 25-30 százalékot „veszítettek” a lakosságukból, hisz ott volt a legtöbb fiktív lakos. Ezeket a korrekciókat szeretnénk végrehajtani egy olyan jól működő és fejlődő gazdaság mellett, amelyre amúgy vigyázni kell, mert az nagyon értékes kincse az országnak” – magyarázta az Erdély TV-nek nyilatkozó pénzügyminiszter.

Általános szokás nemcsak Romániában, hanem máshol is, hogy a kormány kicsit talán optimistábban látja mindig azt, hogy a gazdaság hogyan fog teljesíteni, mint ahogy nagyon sokszor a valóságban teljesít. Rácz Béla Gergely közgazdász, a BBTE Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa szerint a kormány által elfogadott költségvetés kiegyensúlyozott. „Ez talán könnyebben teljesíthető költségvetés, mint a tavalyi, amit többször módosítottak, és aztán a hiány jóval nagyobb lett, mint azt megtervezték. Ez egy kicsit optimista, a gazdasági növekedést tekintve viszont megvalósítható költségvetési törvény, sokkal racionálisabb, mint a tavalyi, és sokkal inkább látok esélyt arra, hogy ezek a sarokszámok teljesüljenek” – érvelt Rácz Béla Gergely.

Rámutatott arra is, hogy a költségvetést nemcsak közgazdász szakemberek rakják össze, hanem mindig politikai alku következménye is. „Úgy vélem, hogy a költségvetés megtervezésénél, amit ki lehetett belőle hozni, azt többé kevésbé sikerült kihozniuk, mert van két fontos dolog. Az egyik az, hogy a költségeket, ha csökkenteni kell, az állam kiadásait csökkenteni kell, az mindig a gazdaság növekedését is visszaveti. Tehát meg kell találni azt az egyensúlyt, azt a harmóniát, hogy úgy történjen meg az államháztartási kiadások csökkentése, hogy a gazdaság növekedését ne vesse vissza nagymértékben. Ez egyféle egyensúlykeresés, ami a költségvetés összeállításánál rendkívül fontos. A másik pedig a politikai alkuk, amelyek bár nem közgazdasági kérdések, de a költségvetés törvényén keresztül gyakorlatilag gazdasági kérdéssé válnak, ahol a különböző politikai érdekeknek is eleget kell tenni. És ezt a költségvetést szerintem úgy tervezték meg és fogadták el, hogy ezeket az egyensúlyokat és az alkukat is meg kellett hozniuk” – fogalmazott Rácz Béla Gergely.

Arra a kérdésre, hogy az állam működésének racionalizálása hagy-e elég teret a gazdaság növekedésének, a pénzügyminiszter határozott igennel válaszolt. „Nem lehet erőszakkal olyan dolgokat belevinni a költségvetésbe, amelyeknek aztán épp a gazdaság látja kárát. Ezért a fokozatos költségcsökkentéssel lehet érni a célt úgy, hogy ne bántsuk a gazdaságot, ne legyen túl sok például a munkanélküli; az átszervezések másnapján ne csökkenjen a fogyasztás, és ne hozzunk olyan döntéseket, amelyekkel kilátástalan helyzetbe juttatunk családokat. Ugyanakkor kell a fokozatos költségcsökkentés mellett a beruházási alap szinten tartása vagy folyamatos emelése. Romániát jó pillanatban érinti ez a költségvetés, hisz az európai uniós alapok lehívási csúcsa 2025-ben lesz, és ha a minisztériumok jól teljesítenek, akkor rekordösszeget lehet beruházásokra költeni, és ez mind-mind a valós gazdaságba kerül vissza Romániában” – fogalmazott Tánczos Barna.

A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy az intézmények nagy többsége kényszerrel fogadja el a karcsúsításra vonatkozó döntéseket. „Itt nagyon komoly hozzáállásra van szükség a vezetők, a miniszterek és a koalíció részéről is. Ha például az útügyi hatóságot nézzük, ahol havi többezer eurós díjszabást hagytak jóvá még decemberben is, vagy azután is próbáltak emelni ezeken a díjszabásokon, a szállításügyi miniszter pont olyan határozott kell legyen, mint például Ilie Bolojan, aki a szenátusban már el is fogadtatta az átszervezést. És itt nem szabad kivételeket tenni, egymagában a pénzügyminiszter valóban nem tud egy fecskeként tavaszt csinálni, de ha a koalíció és mindenki más komolyan veszi a dolgát, akkor jelentős költségcsökkentéseket lehet eszközölni anélkül, hogy bármilyen formában megzavarnánk az intézmények működését, és veszélybe sodornánk a közszolgáltatásokat vagy az intézmények hatékonyságát” – nyilatkozta az RMDSZ-es pénzügyminiszter.

Rácz Béla Gergely közgazdász ezzel szemben arról beszélt, hogy fenntartásokkal kell kezelni az állami apparátus karcsúsítására vonatkozó tervek hatékonyságát. „El kell mondani azt is, hogy ha Ilie Bolojan bemegy a parlamentbe, és a kamerák előtt kitesz 200 embert, az még mindig csak egy csepp a több százezres közalkalmazotti szférában. Én nem is gondolom föltétlenül azt, hogy ilyen buldózerszerűen kell végigmenni az állami közszférán. Mert ugye senki sem gondolja komolyan, hogy sok orvos van, akik szintén állami alkalmazottak, vagy senki sem gondolja azt, hogy túl sok tanár van, vagy senki sem gondolja azt, hogy túl sok tűzoltó van. Tehát differenciálni kell, valóban vannak olyan területek, ahol a közalkalmazottak száma a szükségesnél nagyobb, és ez nagyon sok esetben a polgármesteri hivatalokhoz meg az önkormányzatokhoz kapcsolódik. Viszont vannak olyan területek, ahol azt gondolom, hogy az államot fogyókúrára fogni nem biztos, hogy társadalmilag is releváns. Ott, ahol nincs elég orvos, vagy nincs elég tanár, nem biztos, hogy azt várják el az államtól, hogy karcsúsítsa ezt a rendszert. Az árnyalatok nagyon fontosak, hogy hol történik meg a karcsúsítás, és hogy ott történjen meg, és csak ott, ahol erre szükség van” – mutatott rá Rácz Béla Gergely.