A kormány az áprilisban folyósított májusi nyugdíjjal takaródzik, pedig a négyhavi deficit az előrehozott kifizetés nélkül is 75 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.  

Áprilisban 3,24 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány, közölte a pénzügyminisztérium. Abszolút értékben ez 57,29 milliárd lejt jelent.

A négyhavi deficit megugrásához hozzájárult, hogy az ortodox húsvét miatt a májusi nyugdíjakat áprilisban kézbesítették. A pénzügyi tárca tájékoztatása szerint ez 9,33 milliárd lejes, a GDP 0,53 százalékával egyenértékű pluszkiadást eredményezett.

Ebből az következik, hogy ha a nyugdíjakat a megszokott időzítés szerint kézbesítik, akkor április végén „csak” 2,71 százalék lett volna a költségvetési hiány, s 57,29 milliárd lej helyett „mindössze” 47,96 milliárd.

A kormány számára tulajdonképpen kapóra jött a nyugdíjak korábbi folyósítása, mivel így azzal magyarázhatják a csillagászati deficitet. A szomorú valóság azonban az, hogy az idei költségvetés a májusi nyugdíj torzító hatásától eltekintve is siralmas képet mutat, s akkor még visszafogottan fogalmaztunk.

A tavalyi év első négy hónapjában az állami kiadások 27,35 milliárd lejjel voltak nagyobbak a bevételeknél. Az idei, torzító hatástól megtisztított deficit ezt 20,61 milliárd lejjel, 75 százalékkal haladja meg. 2023 áprilisának végén 1,72 százalékos volt a GDP-arányos hiány, aminél az idei, a nyugdíjhatás nélküli 2,71 százalék, közel 1 százalékponttal, 57,5 százalékponttal magasabb.

A Ciolacu-kabinet idei deficitcélja 87 milliárd lej, aminek a négyhavi, karcsúsított 47,96 milliárd lej az 55 százalékát jelenti. Március végén 35,88 milliárd lej volt a költségvetési hiány, tehát, ha eltekintünk a májusi nyugdíjaktól, akkor a második tavaszi hónapban 12,08 milliárd lejjel nőtt. Az évből hátravan még 8 hónap, vagyis, ha nem történik valamilyen gazdasági csoda, akkor az idei deficit 100 milliárd fölött lesz. Márpedig gazdasági csodák nem szoktak egyik hónapról a másikra bekövetkezni, főleg nem olyan önpusztító gazdaságpolitika mellett, amilyet Ciolacuék folytatnak.  

Az év első négy hónapjában az állami bevételek 182,70 milliárd lejt tettek ki, 15,3 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbi értéket. Szinte valamennyi bevételi tétel nőtt, az egyetlen kivételt a jövedéki adó jelenti, melyből 8,4 százalékkal kevesebb folyt be az államkasszába.

Csak kiadások ne volnának

A gondot nem is a bevételek jelentik, hanem a kiadások. Április végéig a kormány 239,99 milliárd lejt költött, 29,2 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában. Ha eltekintünk a korábban kézbesített májusi nyugdíjtól, akkor 230,66 milliárd lej marad, ami 24,1 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbi összegnél. Magas szintű matematikai ismeretek nélkül is világos, az elszabadult deficit oka az, hogy a kiadások sokkal gyorsabban nőnek a bevételeknél.

A közalkalmazotti bérekre 20,7 százalékkal többet költött a kormány, mint egy évvel korábban, az állami intézmények dologi kiadásai 27,5 százalékkal, míg a szociális kiadások, melyek fő tételét a nyugdíjak jelentik, 26,3 százalékkal emelkedtek. A szeptemberi nyugdíjemelés is jócskán meg fogja dobni a kiadásokat, amit csak részben fog kompenzálni a minimálbér júliusi emelése, mely pluszbevételt hoz majd az államkasszának. Az államadósság kamataira négy hónap alatt 13,78 milliárd lej ment el, 1,11 milliárddal több, mint 2023 azonos időszakában.

A számok egyértelműen mutatják, hogy az államháztartásban bajban van, a probléma pedig strukturális, abból ered, hogy egyre nagyobbak a fedezet nélküli kiadások. A Költségvetési Tanács és az Európai Bizottság 7 százalék körüli deficitre számít, a független gazdasági elemzők szerint pedig jövőre elkerülhetetlen lesz az adóemelés. Hogy ez mely adókat érinti majd, egyelőre a jövő titka, biztosra vehető, hogy csak a decemberi elnökválasztás után derül ki.