banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Röhejes államháztartási konszolidáció: idénre 3 százalékos deficitet vállalt Románia, februárt 1,67 százalékkal zártuk

A jelenlegi kormánynak esze ágában sincs fenntartható pályára állítani az államháztartást, még csak nem is próbál olyan benyomást kelteni, hogy érdekelné az ismét elszabadult költségvetési hiány.

Példátlan mértékűre, 1,67 százalékra hízott február végére a GDP-arányos költségvetési hiány. Hogy ez mennyire rossz adat, azt jól mutatja, hogy tavaly 1,07, 2022-ben 0,72, 2019-ben pedig mindössze 0,51 százalék volt a kéthónapos deficit. A járvány előtti utolsó évben, amikor a februárt az idei hiány kevesebb, mint harmadával zártuk, december végére 4,6 százalék lett a deficit, miközben idén 5 százalék a kormány célkitűzése.

Fotó: Pixabay

Az év első két hónapjában az állami kiadások 28,98 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket, ami a teljes évre tervezett 86,6 milliárdos összegnek kereken a harmada.  

Marcel Ciolacu kormányfő problémának nyomát sem látja, állítása szerint az év végi védelmi kiadások dobták meg a deficitet januárban és februárban. A valóság ennél sokkal árnyaltabb. A horribilis hiány egyik oka a nyugdíjpont 13,8 százalékos emelése, márpedig az egész évben hatni fog, írja a cursdeguvernare.ro. 2023 első két hónapjában a nyugdíjak 0,66 milliárd lejjel járultak hozzá az államháztartási hiányhoz, míg idén 5 milliárddal.

Szeptembertől az átszámított nyugdíjak további pluszkiadást jelentenek majd, akárcsak az év folyamán életbe lépő különféle béremelések.

2023-as korrekció

„Nem csodálkozom az 1,67 százalékos deficiten. Ez a 2023-as év korrekciója. Hogy a tavalyi deficit elfogadható mértékű legyen, a kormány visszatartott sok kifizetést” – nyilatkozta a Maszolnak Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdász adjunktusa.

Véleménye szerint nem tragédia az 1,67 százalékos kéthavi hiány, az éves érték semmiképp sem a hatszorosa lesz, azonban nehezen elképzelhető, hogy tartani lehetne az 5 százalékos deficitcélt. „Rontja a kilátásokat, hogy idén jó sok választás lesz, ezért, bár szigorú kormányzati lépésekre volna szükség az államháztartás terén, keményebb fellépésre nem lehet számítani” – mondja a szakember.

A Költségvetési Tanács számításai szerint az idei deficit 6 százalék körül lesz, míg az Európai Bizottság 7 százalék körüli értéket tart valószínűnek.

Az összképhez hozzátartozik az is, hogy a kormány korábban, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalta az Európai Bizottság felé, hogy 2024-ben 3 százalékra szorítja le a költségvetési hiányt. A tavalyi évre 4,40 százalék volt a vállalásunk, amiből 5,68 százalék lett. Az, hogy a Ciolacu-kabinet számára egyáltalán nem prioritás az államháztartás fenntarthatóvá tétele, világosan látszik abból, újabban arról beszélnek, 7 évre lesz szükség a GDP-arányosan 3 százalékos deficit eléréséhez. Ezt februárban mondta Marcel Boloș, a pénzügyi tárca vezetője. Egyes szakemberek szerint a bukaresti kormány a tűzzel játszik.

Ki fog minket pénzelni?

„Nem látom, hogyan volna lehetséges, hogy még 7 évet várjunk a deficit 3 százalék alá történő szorításával. Van egy megkérdőjelezhetetlen érvem: senki sem finanszíroz minket 7 éven át 5-6 százalékos deficittel, mert a finanszírozási igény nagyon nagy a Románia rendelkezésére álló pénzügyi piacokhoz képest„ – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.

Véleménye szerint Romániának lépéseket kellene tennie az államháztartás konszolidációjának irányában. „A pénzügyi piacoknak konszolidációs erőfeszítéseket kell mutatnod. Természetesen senki sem várja el, hogy jövőre 3 százalék alá csökkentsd a deficitet. De hogy hét év alatt. Úgy vélem, ez túl sok a pénzügyi piacok számára” – nyilatkozta Ionuț Dumitru.

A gazdasági szakemberek szerint elkerülhetetlen lesz, hogy a kormány adóemelést hajtson végre a költségvetési hiány mérséklése céljából. Erre nem kerül sor idén, mivel Romániában választási évben elképzelhetetlen adóemelés.

„Nézőpontom szerint 2025 nehezebb év lesz, mint 2024. Arra számítok, hogy a kormány adóemelésről dönt majd a nagy költségvetési hiány megoldására. Lehet, hogy ez nem jelenti majd a társasági adó vagy az áfa emelését, de biztosan a mikrovállalkozások terének a szűkítésével fog járni. Ugyanakkor lehetséges, hogy megszüntetnek majd egyes munkavállalói adókedvezményeket” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Radu Ciobanu, a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia oktatója.

Az államháztartás konszolidációjának része kellene legyen az adóbehajtás hatékonyságának a növelése is. „A digitalizálás a kulcs. A költségvetési hiány 86,6 milliárd lej, azonban az áfarés (a be nem hajtott áfa értéke – szerk. megj.) 40 milliárd lej, vagyis szinte fele a deficitnek. Ha a digitalizálási erőfeszítések meghoznák az eredményüket, akkor legalább 15 milliárd lejjel nőhetnének a bevételek” – mondja Daniel Anghel, a PwC tanácsadó cég vezető munkatársa.

A versenyszféra az állami költekezés visszafogásától várja a megoldást. „Lényeges, főleg egy választási évben, hogy csökkentsük a költségvetési pazarlást és határozottabb lépéseket tegyünk az adócsalás és a feketegazdaság ellen. Egyelőre a cégek ez utóbbi lépéseknek a bürokráciájával szembesülnek, de eredményeket is szeretnénk látni” – nyilatkozta Radu Burnete, a Concordia munkáltatói érdekvédelmi szervezet ügyvezető igazgatója.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?