2022 utolsó három és 2023 első negyedévében csak Olaszországban és Magyarországon volt nagyobb a költségvetési deficit, mint nálunk.

Régóta mondogatják a pénzügyi elemzők, hogy meg kellene reformálni, fenntarthatóbbá kellene tenni a román államháztartást, s a nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy igazuk van. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdászainak Romanian Economic Monitor nevű kutatási programjának keretében elemezték az EU-tagországok, valamint Izland, Norvégia és Svájc állami költségvetését. A költségvetési adatokat a 2022 április 1. és 2023 március 31. közti időszakban vizsgálták.  

Románia költségvetési bevételei a bruttó hazai termék (GDP) 33,3 százalékát tették ki a szóban forgó időintervallumban, míg a kiadásai a 39,2 százalékát. A GDP-arányos deficit 5,9 százalék volt, ami a harmadik legrosszabb érték a harmincból.

A miénknél nagyobb hiányt csak Magyarország és Olaszország hozott össze, 7,8, illetve 8,3 százalékot. A 27 EU-tagállam átlaga mindössze 3,5 százalék volt.

A mezőnyből messze kimagaslik Norvégia, ahol 2022 utolsó három- és 2023 első negyedévében az állami kiadások 25,2 százalékkal haladták meg a bevételeket. Ez az elképesztő eredmény a skandináv ország hatalmas szénhidrogén készleteinek tudható be, melyek kiaknázása hatalmas bevételi forrás az államkassza számára.

További hat EU-tagállam büdzséje volt pluszos a vizsgált időszakban: Dániáé (3,3 százalék), Ciprusé (2,3), Írországé (2), Horvátországé (0,4), Svédországé (0,3) és Portugáliáé (0,1). Svájcban a költségvetési bevételek szintén meghaladták a kiadásokat, 0,3 százalékkal. További három állam, Hollandia, Luxemburg és Finnország minimális, 0,2, 0,3, illetve 0,8 százalékos deficittel működött.

Az Európai Unió két vezető államában, Németországban és Franciaországban 3, illetve 4,5 százalék volt a deficit.

A GDP-arányosan 39,2 százalékos romániai kiadások alacsonynak számítanak, az EU átlagértéke 49,6 százalék. A hazai költségvetés elég siralmas állapota annak a következménye, hogy a bevételek katasztrofálisan alacsonyak, 33,3 százalékosak, miközben az EU átlaga 46,1 százalék. Ennek az a magyarázata, hogy Romániában, nemzetközi összehasonlításban kicsik az adók, az állam adóbehajtási hatékonysága pedig nagyon rossz.

GDP-arányosan csak egyetlen tagállamnak, Írországnak kisebbek a bevételei, 23,2 százalékot tesznek ki, azonban a szigetország költségvetése ennek ellenére pluszos. A kontinens egyik leggazdagabb országában, Svájcban, az állami bevételek szintén kisebbek a GDP-hez arányítva, mint nálunk, 32,7 százalékot tesznek ki, azonban meghaladják a 32,4 százalékos kiadásokat.

„Ezek a számok világosan mutatják, hogy gyors és hosszú távú közbelépésre van szükség, mely biztosítja a költségvetési egyensúlyt és megelőzi a magas költségvetési hiány negatív következményeit” – nyilatkozta az economedia.ro portálnak Rácz Béla Gergely, a kutatócsoport tagja, a BBTE adjunktusa.