Románia nem nyújtott számottevő értékű támogatást a háború sújtotta országnak, a költségvetés azért borult fel, mert rosszul, irreális feltételezésekre alapozva tervezték meg.

A júniusi 2,34 százalékról július végére 2,43 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány. Tavaly a héthónapos deficit 1,89 százalék volt, aminél az idei 28,5 százalékkal nagyobb. Abszolút értékben 39 százalékkal nőtt a hiány éves szinten, 26,7 milliárd lejről 38,6 milliárdra.

A közelmúltban a Financial Times interjút közölt Marcel Ciolacuval. Ebben a kormányfő azt állította, hogy a költségvetési hiány az Ukrajnának nyújtott támogatások miatt nagyobb számottevő mértékben a tervezettnél.

„Ez egy aberráció, egy politikai nyilatkozat, egy kifogás, aminek semmilyen alapja nincs” – szögezi le Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdász adjunktusa. Elmondása szerint Románia nem nyújtott olyan támogatást Ukrajnának, ami számottevő költségvetési tételt jelentene.

Az tény, hogy a Védelmi Minisztérium költségvetése számottevő mértékben nőtt a tavalyi évhez képest, azonban ennek nem az az oka, hogy Románia fegyvereket küldött volna az orosz invázió ellen küzdő országba. A többi NATO-tagállamhoz hasonlóan, Románia is vállalta, hogy a GDP minimum 2 százalékára emeli a védelemre fordított kiadásait. Ez a többlet teljes egészében új fegyverek vásárlására megy el, melyek a romám hadsereghez kerülnek, nem pedig Ukrajnába. „Vannak EU-ragállamok, melyek jelentős támogatást nyújtottak Ukrajnának, Románia azonban nem tartozik ezek közé” – mondja Králik Lóránd.

Ciolacu minden bizonnyal az Európai Bizottságra kívánt lélektani nyomást gyakorolni ezzel a kijelentéssel, azonban nagyon valószínűtlen, hogy a testület felülne egy közönséges blöffnek, ami ráadásul könnyen leellenőrizhető.

PNRR: papíron sok pénz, gyakorlatilag nagyon kevés

Annak, hogy a tervezettnél jóval nagyobb a költségvetési hiány semmi köze az Ukrajnában dúló háborúhoz, s egészen prózai okok vannak. Ahogy a költségvetési tanács már tavaly decemberben megállapította, a büdzsé kidolgozásakor túlbecsülték a bevételeket, ellenben alábecsülték a kiadásokat. A héthónapos költségvetési végrehajtás azt mutatja, hogy az állami kiadások 15 százalékkal nőttek 2022 azonos időszakához képest, míg a bevételek csak 12 százalékkal. A bevételi oldalon az áfa, a jövedéki adó és a társasági adó formájában befolyt összeg is az infláció átlagánál kisebb mértékben nőtt, 10, 0, illetve 11 százalékkal.

„Releváns elemzést a bevételek tekintetében lehet végezni, mivel ami a kiadásokat illeti, ott csak a készpénzes végrehajtást látjuk, nem pedig a vállalt kifizetéseket, melyek egy részére később kerül majd sor. A bevételeknél azt látjuk, hogy az adóbevételek dinamikája elmarad a nominális GDP dinamikája mögött, vagyis csökken az arányuk a GDP-hez képest. Külön ki kell emelni az országos helyreállítási tervből (PNRR) származó bevételeket, melyek papíron 11 milliárd lejt tesznek, aki, azonban ebből júliusig csak 700 millió folyt be” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Bogdan Glăvan közgazdász, a Román-Amerikai Egyetem oktatója.

Kapcsolódó

Költségvetési hiány: Románia a 28. helyen áll 30 európai ország rangsorában

2022 utolsó három és 2023 első negyedévében csak Olaszországban és Magyarországon volt nagyobb a költségvetési deficit, mint nálunk.  

deficit költségvetés költségvetési hiány államháztartás

A költségvetési hiány lényegében az év első öt hónapjában ugrott meg látványosan, júniusban stagnált, s júliusban sem nőtt látványosan. A héthónapos 2,43 százalékos hiány nem tűnik nagynak, azonban a deficit időben nem lineárisan nő, az év vége felé robbanásszerűen emelkedik. „Ennek az oka az, hogy sok beruházást az év végén fizetnek ki. A deficit mindig decemberben ugrik meg, nem látok rá okot, hogy idén másképp történjen. A júliusi 2,43 százalékos hiány aggasztó, mivel közel 30 százalékkal haladja meg a tavalyit. Ha ez arány maradna decemberig, akkor az éves deficit 7 százalék körül lenne. A Költségvetési Tanács ennél kevesebbet, 6 százalék körüli értéket jósolt, de lehet, csak azért, hogy ne keltsen pánikot„ – magyarázza a PKE oktatója.  

Miféle megszorítások?

Králik Lóránd eléggé szkeptikus a kormány által tervezett megszorító intézkedések hatékonyságát illetően. „A kormány felelősségvállalással készül elfogadni a megszorító csomagot. De miért fog felelősséget vállalni? Augusztus 31. van, de még senki sem látta az intézkedések hivatalos tervezetét” – mutat rá a szakember.

A másik gond az, hogy a tervezett adóügyi intézkedések egy részét csak január 1-től lehet majd alkalmazni, ezért az idei költségvetésre semmilyen hatásuk nem lesz.

Az Európai Unió tagállamainak nem lehet GDP-arányosan 3 százalékot meghaladó költségvetési hiányuk, azonban a koronavírus-járvány alatt felmentést kaptak. Románia évek óta nem tesz eleget ennek a követelménynek, ezért túlzottdeficit-eljárás alatt áll, s vállalta, hogy a tavalyi kb. 5,7 százalékról idén 4,4, jövőre pedig 3 százalékra faragja le a deficitet. Ha nem teljesítjük a vállalást, azzal azt kockáztatjuk, hogy az EU forrásokat tartson vissza, ami nagyon súlyosan érintené a gazdaságot. A kormány azt próbálja kialkudni Brüsszellel, hogy idén a tervezett 4,4 százalékos hiány helyett fogadjon el 5,5 százalékot.