Pénzügyi elemzők: a költségvetés egyensúlyt az adókedvezmények megszüntetésével lehet megteremteni

A szakemberek elég szkeptikusak a kormány által tervezett megszorító intézkedések eredményességét illetően.

Teljes a zűrzavar a kormányban és a koalícióban azt illetően, hogyan csökkentsék a tervezettnél jóval nagyobbnak ígérkező költségvetési hiányt, legalábbis erre utal a kormánypártok vezető politikusainak kaotikus, egymásnak ellentmondó nyilatkozatokban tobzódó kommunikációja. Ellenben a mérvadó pénzügyi szakemberek véleménye egyértelmű: meg kellene szüntetni az adórendszer méltánytalanságait, ami egyet jelent az adómentességek és adókedvezmények felszámolásával.Fotó: Pixabay

„Rövidtávon az egykulcsos adórendszerhez való visszatérés jelenti a megoldást, melyet sokan dicsérnek, de kevesen tartanak be. A számos kivétel és felmentés miatt Romániának regresszív adórendszere van, melyben azok, akik sokat keresnek, kevesebb adót fizetnek be a költségvetésbe. Ezeknek a megszüntetése a GDP több mint 2 százalékának megfelelő bevételt eredményezne, ami a költségvetési probléma megoldását jelentené” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza.

„Tekintettel arra, hogy az adóbevételeink nagyon alacsonyak, a legkisebbek Európában, Írország kivételével, azt gondolom, hogy a költségvetési korrekciónak a bevételi oldalon kell történnie. A prioritás az adófizetési optimalizálás kiskapuinak a bezárása. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy eltérő módon kezeljük az adófizetőket, főleg, amikor nagy méltánytalanságok állnak fenn. Meg kell szüntetni az adókedvezményeket, mindent, ami lehetővé teszi az agresszív adóoptimalizálást” – mondja Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.

Amint a kormány kirukkol a költségvetés-kiigazítás tervezetével, az Adótanács ajánlásokat fog megfogalmazni, mondta Daniel Dăianu, a testület elnöke. „Azt hiszem, Romániában még nem értik, főleg a mostani zűrzavarban, hogy már évek óta nagy az úgynevezett strukturális költségvetési hiány, vagyis az állandó bevételek és az állandó kiadások közti különbség, s ez már a járvány előtt is így volt. Ennek a deficitnek, ami intézkedések nélkül valószínűleg 6 százalék fölött lenne, 3 százalékra való csökkentése nagyon nagy korrekció. (…) Nem hiszem, hogy 2024-ben elérhető a GDP-arányosan 3 százalékos hiány, talán 2025-ben” – nyilatkozta  Daniel Dăianu.

Nagyobb adók, ugyanannyi bevétel?

Mircea Coșea, a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia tanára nem bízik benne, hogy a kormány tervezett intézkedései megoldják a költségvetés problémáját. „Nincs kapacitásunk arra, hogy több pénzt gyűjtsünk be, a költségcsökkentő intézkedések középszerűek, a versenyszféra megadóztatása pedig nem hoz majd több pénzt a költségvetésbe. Az adóemelés szinte soha nem hoz több pénzt, főleg ha egy nem működő adóhatóságod van” – nyilatkozta Mircea Coșea.

A kormány azért készül megszorító intézkedésekre, mert az első félév végén a költségvetési hiány jóval nagyobb volt a tervezettnél, 37,21 milliárd, ami a GDP 2,34 százalékának felel meg. Az éves hiánycél 4,4 százalék, azonban a deficit mindig gyorsabban nő a második félévben, mint az elsőben. Jövőre 3 százalékra kellene leszorítsa a kormány a költségvetési hiányt, ellenkező esetben ugyanis jelentős összegű uniós pénzeket bukhat az ország.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?