Az állami kiadások több mint negyedével ugrottak meg, a bevételek sokkal kisebb mértékben nőttek.

Az első negyedév végén GDP-arányosan 9,8 százalék volt a költségvetési hiány Magyarországon, közölte Központi Statisztikai Hivatal. Ezen érték katasztrofális jellegét jól érzékelteti, hogy Romániában, ahol szintén rosszul áll a költségvetés szénája, március végén 1,42 százalék volt a deficit, aminek a magyarországi közel a hétszerese.

Az anyaországban magasabb a hiány az első negyedév végén, mint tavaly az első három negyedév után volt, abszolút értékben pedig több mint 2020, 2021 és 2022 első negyedéveiben összesen. Március végéig az állami kiadások 1728 milliárd forinttal haladták meg a bevételeket, ami a mai árfolyamon 4,6 milliárd eurónak felel meg. A Pénzügyminisztérium azóta már azt is közölte, hogy május végéig 2763 milliárd forintra, 7,3 milliárd euróra nőtt a hiány.

A döbbenetes költségvetési hiány annak ellenére jött össze, hogy az állam bevételei 9,2 százalékkal nőttek. A problémát az okozza, hogy a kormányzati kiadások elszabadultak, 26,5 százalékkal lettek magasabbak, mint 2022 azonos időszakában. Az áfabevételek 8,8 százalékkal emelkedtek. Ez komoly növekedésnek tűnik, de valójában nem az, mivel az infláció 20 százalék fölött volt, ami azt mutatja, hogy drasztikus mértékben visszaesett a fogyasztás.

A költségvetésben megadott hiánycél 3,9 százalék, aminek az elérése az első negyedéves adat fényében teljesen reménytelennek tűnik.

A régió más országaiban is bajok vannak a büdzsével. A cseh kormány már májusban megszorító intézkedéseket jelentett be az elszabadult hiány miatt, míg Szlovákiában a tervezett 4,7 százalék helyett GDP-arányosan 6,3 százalékos lehet az idei deficit.