Válság idején nem szerencsések az olyan drasztikus adómódosítások, amelyek feje tetejére állítják a vállalkozásokat, szögezte le a kormány kiszivárogtatott adótörvénykönyv-tervezetéről Miklós Zoltán. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa a Maszol megkeresésére kifejtette, meglátása szerint a tervezetbe minden létező ötletet belepakoltak, majd kiszivárogtatták, így tesztelik a közvéleményt. Annak függvényében, hogy a különböző javaslatokra,milyen reakciók érkeznek, egy részét megtartják, a többit elengedik.

Az állami költségvetésben tátongó lyukat elsősorban a kiadások észszerűsítésével és megtakarításokkal kellene orvosolni, az adómódosításokat pedig fokozatosan, átláthatóan és méltányosan kellene bevezetni, kiszámíthatóságot biztosítva a magánszférának, fejtette ki a háromszéki RMDSZ képviselő.

A tervezet több érzékeny pontjára is rávilágított, melyek „megnyomorítják” a kisvállalkozókat, támogatás nélkül hagyják a civil szervezeteket. Sőt, bár a kormány folyamatosan azt hangoztatta, hogy „bezárják a kiskapukat, megszüntetik a felmentéseket”, tulajdonképpen egy sor új adót vezetnek be, és a meglevőket megnövelik.

Nem érné meg kisvállalkozást működtetni

Az engedélyezett természetes személyeket (PFA), a családi vállalkozásokat „megnyomorítanák” azáltal, hogy a tervezet szerint a 10 százalékos betegbiztosítást a teljes jövedelemre kellene befizessék, mutatott rá Miklós Zoltán. Felidézte, korábban ezek a vállalkozási formák a 12 minimálbér szintjén adóztak, ezt idéntől megemelték 24 hónapnyira, ám a kiszivárogtatott dokumentumban már a teljes jövedelemre számolnák, ami megnövelné az adóterheiket.

A szakpolitikus azt sem helyesli, hogy durván megváltoztatnák a mikrovállalkozások besorolását. A 300 ezer lej feletti forgalom esetén 1 százalékról 3 százalékra emelnék az adókulcsot, ami eleve következetlenség, hiszen a tavaly nyáron mondtak le róla, és most visszavezetnék. Az is egy hatalmas szigorítás, hogy ha a mikrovállalkozás nyeresége meghaladja a 30 százalékot 16 százalékos profitadót kellene már fizetnie. Ezenfelül a mikrovállalkozásokat az is sújtja, hogy kötelező módon kell legyen legalább egy alkalmazottjuk, ami még minimálbérrel számolva is komoly adóteher.

„Mindez odavezethet, hogy a profitadót fizető vállalkozási forma lesz a legkedvezőbb, mert annál még alkalmazottra vonatkozó kötelezettség sincs. Az egyéni vállalkozás, a mikrocég ellehetetlenül. Holott ezt a lehetőséget még kellene hagyni a kisvállalkozóknak, miért kellene egy cipész bejegyeztessen egy profitadós céget” – mutatott rá Miklós Zoltán.

Meglátása szerint a jelenlegi kedvezményeket fokozatosan, a következő négy év alatt kellene kivezetni, hogy a vállalkozók számára is legyen tervezhető a folyamat.

„Nem lehet mindazt, amit húsz év alatt el lett rontva, egyetlen mozdulattal, egyik napról a másikra visszaállítani, különösen nem válság idején, hiszen ilyenkor fennáll a kockázata, hogy cégek mennek a szigorítás miatt csődbe, és munkahelyek szűnnek meg” – figyelmeztet a gazdasági szakpolitikus.

Veszélybe kerül a civil szféra, ha megnyirbálják a szponzoráció lehetőségét

Az is benne van a tervezet-csomagban, hogy a jelenlegi formájában megszüntetnék a szponzoráció lehetőségét. Jelenleg az adó 20 százaléka ajánlható fel, a tervezet szerint viszont a szponzorpénz felét a vállalkozás saját költségén kellene állja. Az amúgy is nehéz helyzetben levő cégek ilyen körülmények között már nem támogatnák a civil szervezeteket, egyesületeket, alapítványokat, ami nehéz helyzetbe sodorná ezeket, pedig nagyon sok esetben, különösen szociális téren, hiánypótló tevékenységet folytatnak, részletezte a képviselő.

Azt is bírálta, hogy több helyi adómentesség megszűnne, például az ipari parkokban az épület- és területadó mentesség, holott éppen ezzel tudták bevonzani a befektetőket. A sportbázisok után szintén adót kellene fizetni, ez olyan faramuci helyzeteket eredményezné, hogy az önkormányzat tulajdonában levő, a sportbázist működtető cég adót kellene fizessen. Arra is megoldást kellene majd találni, hogy az önkormányzat miként tud pénzt adni a saját cégének, hogy azt majd visszafizesse helyi adóként, a pénz tehát átkerül egyik zsebből a másikba.

A kiskapuk bezárása helyett új vagy megnövelt adók

Annak ellenére, hogy a kormány azt hangoztatta, bezárják a kiskapukat, megszüntetik a kivételeket, erről szó sincs, valójában új adókat vezetnek be, vagy növelik a meglevőket, mutatott rá Miklós Zoltán. Az osztalékadót például 8 százalékról, 10 százalékra emelnék. A tőzsdei műveletekre szintén megsokszoroznák az adót. Jelenleg ha az eladott részvényt egy évnél tovább tartotta a tranzakció előtt a tulajdonos, 1 százalékos adót kell befizetni, ha egy évnél kevesebbet, 3 százalékot. Ezt az adókulcsot emelnék 3, illetve 5 százalékra, ráadásul ez esetben a veszteségek leírására sincs lehetőség. Tehát ha valaki a 10 lejért vásárolt részvényt 8 lejért adja tovább, be kell fizetni az államnak az adót. Ezzel az is a gond, hogy Romániában nagyon kevesen használják a tőkepiacokat, arra kellene megoldásokat találni, hogy több befektetőt tudjanak bevonzani.

A költségvetéshiányt le kell szorítani, de nem a drasztikus adóügyi intézkedés a megoldás

Idén 4,4 százalékosra kellene lehozni a költségvetéshiányt, hogy az évi 1-1,5 százalékpontos csökkenést tartva bekerüljön jövőre 3 százalék alá, mutatott rá Miklós Zoltán. Hangsúlyozta, ha 2024-ben nem sikerül a deficit-célt tartani, veszélybe kerülhetnek az európai alapok. Érthető, hogy a kormány keresi a megoldást, de ennek méltányosnak és észszerűnek kell lennie

A drasztikus beavatkozássokat mellőzni kellene, költségoldalon kell jelentős megtakarításokat eszközölni, a bevételek növelése hatékonyabb adóbehajtással és adóügyi döntésekkel érhető el, ám ez utóbbiaknak lépcsőzetesnek és kiszámíthatóknak kell lenniük, szögezte le Miklós Zoltán.

A kormány által elfogadni kívánt új adóintézkedések recesszióhoz vezethetnek – figyelmeztetnek az üzletemberek, akik szerint a javaslatokat nem vitatták meg időben. A vállalkozói szövetségek szerint a kis- és középvállalkozásokat súlyosan megtépázná, ha a tervezett adómódosításokat bevezetik.
„Több mint 50 intézkedést terveznek, sok változásra számítunk, melyek érintik a nagy- és kisvállalatokat, a magánszférát és az állami alkalmazottaka. A legnagyobb félelmünk, hogy egy ilyen hirtelen, augusztusban elhatározott és szeptemberben életbe lépő kiigazítás recesszióba sodorhatt. A kiszámíthatóságról nem is beszélve. Sajnáljuk, hogy nem egyeztettünk időben, pedig a Költségvetési Tanács jelentéséből nyilvánvaló volt, hogy a deficit magasabb lesz a pénzügyminisztérium előrejelzésénél. Most már túl késő, hogy ezekről az intézkedésekről egyeztessünk" – mondta Radu Burnete, a Concordia Munkaadók Szövetségének ügyvezető igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak.