Idén ismét 6 százalék körüli költségvetési deficit körvonalazódik, s a jövő évi kilátások sem biztatóak.

A 2023-as költségvetés tervezetének megálmodásakor a kormány pénzügyi szakpolitikusai a bevételek 15 százalékos növekedésével kalkuláltak. Az év első kilenc hónapja erre látványosan rácáfolt, az államkasszába ugyanis csak 11 százalékkal több pénz folyt be, mint 2022-ben. A feketeleves azonban csak októberben jött, amikor a bevételek mindössze 8 százalékkal növekedtek éves szinten.

A helyzet a kiadások terén sem fényes. A kormány azt remélte, hogy idén csak 11 százalékkal nőnek a kiadások, azonban az év első kilenc hónapjában 14 százalékkal költött többet, mint a tavalyi év azonos időszakában. Októberben aztán javult a helyzet, a növekedés mindössze 9 százalék volt.

Ennek ellenére esély sincs rá, hogy az év végére akár csak megközelítsük a kitűzött 11 százalékot, mivel az államnak mindig novemberben és decemberben vannak a legnagyobb kiadásai.

„A deficit a GDP 6 százaléka felé közelít majd. A kormány megpróbál leállítani bizonyos kiadásokat, másokat pedig átvinni a következő évre, de a költségvetési hiány így is 6 százalék körüli lesz, s jövőre szintén 6 százalék. Ekkora hiánnyal három egymást követő évben már a fenntarthatatlanság felé tartunk” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Adrian Codîrlașu, a romániai pénzügyi elemzők szakmai szervezete, a CFA alelnöke.

A kormány eredeti célkitűzése egy 68 milliárd lejes költségvetési hiány volt, azonban 10 hónap elteltével már 63 milliárdnál tartunk. Ez azt jelenti, hogy az végéig a deficit nagy valószínűséggel 78-80 milliárd lejre hízik.

„Tíz hónap telt el 2023-ból, s azt látjuk, hogy a költségvetési hiány lényegében megegyezik a 2021-essel, amikor a világ még a járványt nyögte. Nagy az esélye annak, hogy Románia a legnagyobb európai deficittel zárja az évet” – nyilatkozta Bogdan Glăvan pénzügyi elemző.

A pénzügyi elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy az államháztartási hiány finanszírozása megoldható lesz, bár drága. Ehhez azonban kell egy kis szerencse is. „Ha magas kamatokkal is, de elbírjuk ezt az adósságot. Azonban szerencsére is szükségünk van, hogy ne következzen be egy külső sokkhatás. ha jönne egy külső sokk, gondjaink lennének” – mondja Adrian Codîrlașu. A külső sokk egy olyan esemény, mint a 2008-as pénzügyi világválság vagy a koronavírus-járvány.