Költségvetés-kiigazítás egyelőre nem volt, s jó eséllyel idén már nem is lesz , de a kormány tartalékalapjából 6,75 milliárd lejt osztottak szét Ciolacuék a megugrott kiadások fedezésére.

Kifejezetten rosszul néz ki a kilenchónapos költségvetési végrehajtás. A Pénzügyminisztérium adatai azt mutatják, hogy szeptember végéig a kormány 424 milliárd lejt költött az előzetesen tervezett 414 milliárd helyett. A bevételi oldalon még rosszabbul alakultak a dolgok, hiszen a várt 381 milliárd helyett csak 368 milliárd lej folyt be az államkasszába.

Mindez azt jelenti, hogy szeptember végére egy 23 milliárd lejes pluszdeficit jelentkezett az államháztartásban, a költségvetési hiány 56,46 milliárd lejre, a GDP 3,55 százalékára nőtt.

Az adatok részletes elemzése azt mutatja, hogy a büdzsét illúziókra építették. A hat bevételi tétel közül csupán a jövedéki adó esetében egyeznek meg a megvalósult bevételek a tervezettekkel. Jövedelmi adóból 3 milliárddal több folyt be az előirányzottnál, 30 milliárd lej 27 milliárd helyett. A többi négy tételnél a pénzügyi tárca munkatársai elszámították magukat, áfából például a tervezettnél 6 milliárd lejjel kevesebbet sikerült beszedni.

A hat kiadási tétel közül ötnél lépte túl a kormány a tervezett összeget, többek között a bérköltségek tekintetében is, pedig, mivel az állami alkalmazottak fizetését maga az állam szabályozza, ezt nem lett volna nagy ördöngösség pontosan kiszámolni. A kormánynak egyetlen tétel esetén sikerült takarékoskodnia: a tervezettnél 2 milliárd lejjel kevesebbet költött a költségvetésből finanszírozott beruházásokra.

Bár az államháztartás inog, a Ciolacu-kabinet semmi jelét nem adja annak, hogy költségvetés-kiigazítást tervezne, ami példa nélküli az elmúlt évtizedekben, hanem a kormány tartalékalapjából foldozgatja a  büdzsé foszladozó szövetét.

Időt akarnak nyerni

„Ez zsonglőrözés, ami arra szolgál, hogy 5,5 százalék alatt tartsák a költségvetési hiányt. Mindez azt mutatja, hogy maga a kormány sem vár nagy eredményt az idei évre a szeptemberben elfogadott megszorító intézkedéscsomagtól, ezért ez a nagy kapkodás” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adjunktusa.

Véleménye szerint nagyon káros következményei lesznek annak, hogy a kormány arra kötelezi az önkormányzatokat, az év utolsó két hónapjában a kiadásaik ne haladják meg az első kilencnek az átlagát. Sok beruházás ebben az időszakban zárul, a munkálatokat ki kell fizetni, természetes tehát, hogy az év végén megugranak a kiadások. Azzal, hogy kötelezi az önkormányzatokat a szükséges kifizetések elhalasztására, sok számlát egyszerűen áttolnak 2024-re.

„Bűvészmutatvány az egész. Időt akarnak nyerni, de csak azt érik el, hogy a jövő évet egy nagy hiánnyal kezdik, ami vissza fog ütni, mert a 2024-es hiánycél kisebb lesz az ideinél” – mondja a közgazdász szakember. Meglátása szerint a kormánynak nem áll szándékában reális államháztartási reformot végrehajtani, a tartalékalapnak a valós deficit elkendőzésére való felhasználása pedig jogi szempontból is aggályos.

Kapcsolódó

A pénzügyminiszter arra kéri a polgármestereket, ne vásároljanak tonnaszámra vécépapírt

Takarékoskodásra kérte a polgármestereket csütörtökön Marcel Boloș pénzügyminiszter. Felszólította az önkormányzati vezetőket, hogy észszerűen gazdálkodjanak a helyi költségvetésekkel.  

megszorítások költségvetési hiány költségek deficit hiánycél

„A tartalékalap felett a parlamentnek nincs ellenőrzése, ezért az onnan származó pénzek ekkora tételekben történő utalgatása nem demokratikus. A vonatkozó jogszabály értelmében a tartalékalapot csak sürgős és előre nem látható esetekben szabad igénybe venni. Idén a belügyi- és az egészségügyi tárca is kapott pénzeket a tartalékalapból, többek között bérekre. Ezek nem voltak előre látható kiadások?” – teszi fel a költői kérdést Králik.

A „valóság tagadása”

Az Adótanács is súlyos kritikával illette a Ciolacu-kabinet költségvetési manővereit. A Daniel Dăianu vezette testület által a kormányhoz intézett átirat szerint Romániában „a valóság tagadásával” van dolgunk.

Az Adótanács emlékeztet rá, hogy idén 42 kormányhatározattal 6,75 milliárd lejt utaltak már ki a tartalékalapból. Ez nincs messze a 2020-as, 7,96 milliárd lejes rekordtól, amit a rendkívüli körülmények indokoltak, ilyesmiről azonban jelenleg nincs szó. Átlagos években a tartalékalapból kiutalt pénzek nem érték el az 1 milliárdot, a minimumot pedig a 2015-ös 0,53 milliárd lej jelentette.

„A kormányzati tartalékalapnak lényegében költségvetés-kiigazításra való felhasználása nagy kockázatokkal járó precedenst teremt, melyek a költségvetési végrehajtás átláthatóságának a hiányától a pénzek diszkrecionális elosztásáig és a pénzügyi szabályoktól való eltérés gyakorlatának a megerősödéséig terjednek. (…) Az Európai Unió pénzügyi szabályai és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által támogatott gyakorlatok azt követelik, hogy ez ne ismétlődjön meg, az átláthatóság a közpolitikák, főleg pedig a pénzügyi-költségvetési politikák egyik fő kívánalma” – olvasható a dokumentumban.

Az Adótanács szerint korrekciós intézkedések nélkül a szeptemberi 3,55 százalékos költségvetési deficit az év végére 6,5 százalékra hízik. Az idei büdzsé tavaly decemberben elfogadott tervezetében 4,4 százalékos hiánycél szerepelt, amit az Adótanács már akkor irreálisnak minősített. Jelenleg a kormány célja az, hogy 5,5 százalékon tartsa az éves deficitet.

Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Románia vállalta az Európai Bizottság felé, hogy 2024-ben 3 százalékra szorítja le a költségvetési hiányt. Az Adótanács szerint ez leghamarabb 2026-ban lesz kivitelezhető.