Konfliktust gerjeszthet a PNL és az USR-Plus között a minimálbér adómentessé tétele.

Az államháztartás konszolidációja az első számú prioritás Dan Vîlceanu pénzügyminiszter számára. Ezt egy kedden megtartott sajtótájékoztatón mondta a tárcavezető. „Nem tervezünk adóemelést” – jelentette ki a politikus, újságírói kérdésre válaszolva.

A pénzügyminiszter ugyanakkor azt is világossá tette, hogy adócsökkentésről, így a minimálbér adómentessé tételéről sem lehet szó. „Nehezen tudom elhinni, hogy jelen pillanatban be tudnánk vezetni ezt az intézkedést. Az államháztartás stabilizálásáról beszéltem, a meglévő költségek fedezéséről, márpedig ha ezt bevezetnénk, akkor nagy problémák keletkeznének a költségvetésben” – nyilatkozta Dan Vîlceanu.

Kapcsolódó

Adómentes minimálbér: az önkormányzatokon csattanhat az ostor

A kormány nem konzultált az önkormányzatokkal, annak ellenére, hogy ezeknek a személyi jövedelemadó a legfontosabb bevételi forrásuk.

adómentesség minimálbér

A pénzügyi tárca első embere arra reagált, hogy kollégája, Claudiu Năsui gazdasági miniszter nemrég bejelentette, január 1-től elkezdődik a minimálbér fokozatos adómentessé tétele. Valamennyi jövedelemnek a minimálbérrel megegyező értékig terjedő részének a mentesítése az adófizetési kötelezettség alól az USR-Plus vesszőparipája, az a kisebbik kormánypárt nyomására került be a kormányprogramba.

Eddig sem volt titok, hogy az elképzelés egyáltalán nem népszerű a PNL politikusainak körében. Florin Cîțu kormányfő egyelőre nem nyilatkozott a témában, azonban valószínűleg nem tartozik a támogatói közé, mivel közismert, hogy nem rokonszenvez a baloldali gazdaságpolitikával, sokszor hangsúlyozta, a fogyasztás serkentése helyett a beruházások ösztönzését preferálja.

Az államadósságot illetően nincs ok az aggodalomra, véli Vîlceanu. „Úgy becsüljük, hogy az év végére az adósságállomány a GDP 49,1-49,2 százalékát teszi majd ki, tehát a tervek szerint alakul” – mondta a miniszter.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kormány tartani fogja magát az előirányzott 7,1 százalékos költségvetési hiányhoz. Mivel az idei gazdasági növekedés a korábban prognosztizált 4,3 százalék helyett 7 százalék körül lesz, a 7,1 százalékos hiány azt jelenti, hogy abszolút értékben a kormány kiadásai nem 80, hanem 83 milliárd lejjel haladják majd meg a bevételeket.

A kormány úgy döntött, hogy elkölti ezt a 3 milliárd lejt, amit sok gazdasági elemző helytelenít, véleményük szerint ugyanis a többletet az államadósság csökkentésére, nem pedig a fogyasztás stimulálására kellene fordítani.

(Nyitókép: Agerpres)