A kormány nem konzultált az önkormányzatokkal, annak ellenére, hogy ezeknek a személyi jövedelemadó a legfontosabb bevételi forrásuk.

Január 1-től adómentessé teszik a minimálbért az egyik gazdasági ágazatban, jelentette be a közelmúltban Claudiu Năsui gazdasági miniszter. Elmondása szerint egyelőre nem született döntés arról, hogy melyik ágazat legyen a kísérlet tárgya, de valószínű, hogy a vendéglátóipar.

A gazdasági miniszteren kívül egyelőre a kormány egyetlen másik tagja sem szólalt a témában, Năsui megnyilatkozásai pedig nem egyértelműek, azokból nem derül ki, hogy csupán 10 százalékos személyi jövedelemadó elengedéséről van-e szó, vagy az egészségügyi- és nyugdíj hozzájárulást sem kellene fizessék a minimálbéresek.

Az sem világos, hogy kikre terjedne ki az intézkedés: az ötletgazda USR-Plus eredeti elképzelése az, hogy minden alkalmazott jövedelme adómentes legyen a bruttó minimálbérnek megfelelő 2 230 lejes értékhatárig. Ez azt jelentené, hogy ha valaki bruttó 6 ezer lejt keres, akkor csak 3 770 lej után adózna.

Az intézkedés érzékenyen érintené az önkormányzatokat, ezeknek ugyanis a személyi jövedelemadó a legfőbb bevételi forrásuk. Jelenleg az önkormányzatok kasszájába kerül mindazon személyek jövedelemadójának a 82 százaléka, akiknek az adott településen van az állandó lakcímük, függetlenül a munkavégzés helyétől.

Amennyiben 2022-ban az adómentességet a vendéglátóiparban és az idegenforgalmi szektorban vezetik be, az az üdülőhelyeket különösen érzékenyen fogja érinteni. „Negatívan érintene bennünket, de a kisesés mértékét illetően nem tudok becslésekbe bocsátkozni, nem készült erről semmilyen elemzés” – nyilatkozta a Maszolnak Gyerő József, Kovászna polgármestere. A fürdőváros elöljárója azt mondja, egyelőre nem kaptak hivatalos értesítést a kormánytól a tervezett lépésről.

Populista felvetés?

A kormány nem csupán Kovásznával nem konzultált a témában, hanem valószínűleg egyetlen más önkormányzattal sem, a Municípiumok Országos Szövetségével biztosan nem. Nagyszalonta tagja ennek a szerveződésnek, ám Török László polgármester a sajtóból értesült a gazdasági tárca tervéről. „Támogatom az elvet” – nyilatkozta a városvezető, hozzátéve, hogy a kormánynak természetesen kompenzálnia kell a bevételeket, melyektől elesnek az önkormányzatok.

Török László ugyanakkor úgy gondolja, méltánytalan lenne ha kizárólag a minimálbért keresők kapnának adómentességet, a teljes adórendszert kellene megreformálni.

A minimálbér adómentessé tételét nem lenne szabad bevezetni anélkül, hogy hatástanulmány készülne arról, mit jelent a lépés az önkormányzatok számára, véli Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere. Elmondása szerint az általa vezetet önkormányzatnál nem tudják, mekkora kiesést jelentene az adómentesség: „Nincs rálátásunk arra, hogy a személyi jövedelemadóból származó bevételeinkből mennyi származik minimálbérből, a fináncok nem adnak nekünk ilyen jellegű kimutatást”.

Kovács Jenő magától értetődőnek tartaná, hogy a kormány ellensúlyozza a települések kieső bevételeit, ugyanakkor kétségei vannak azt illetően, mennyire méltányos a tervezett intézkedés. „Elég populista felvetésnek tűnik. Akik ezt kitalálták, nem értenek sem az adminisztrációhoz, sem a makrogazdasághoz” – mondja a károlyi polgármester.

A vendéglátóiparban és az idegenforgalomban 235 ezren dolgoztak a válság kitörésekor, jelenleg minden bizonnyal valamivel kevesebben. Amennyiben az ágazat minden dolgozóját mentesítenék bruttó 2 230 lejig a személyi jövedelemadó fizetése alól, az havi szinten körülbelül 30 millió lej bevételkiesést jelentene, egy év alatt pedig 360 millió lejt. Ennek 82 százaléka kb. 300 millió, ekkora bevételtől esnének el az önkormányzatok.

Az intézkedés hatása településenként változna, sok helyen minimális lenne, ellenben nagyon súlyos helyzetbe hozná azokat, ahol a gazdaságon belül nagy a súlya az idegenforgalomnak, sokan dolgoznak az ágazatban, mint például Szovátán, Tusnádon vagy Borszéken.

(Nyitókép: Gábos Albin)