Háromszéken heves indulatokat szült Kelemen Tibornak, a megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) vezetőjének a kijelentése, miszerint „az alkalmazottak háromnegyede minimálbért keres”. Később pontosította, hogy nem az összes háromszéki alkalmazottra értette, hanem kizárólag a magánszférában foglalkoztatottakra és azzal árnyalta eredeti kijelentését, hogy a magáncégek alkalmazottai nagy többségének jövedelme nagyobb, mint a munkaszerződésben megállapított minimálbér, mert az kiegészül túlóra-pénzzel, bónuszokkal, ételjeggyel. Kelemen Tibor állítását számos intézmény vezetője és elöljáró hivatalos adatokra támaszkodva cáfolta.

A munkaügyi igazgató és az őt cáfolók közti vita a háromszéki közvéleményben érzelmi kérdéssé vált. A közösségi oldalakon kommentelők többsége az alacsony fizetéseket és életszínvonalat rótta fel a „számháborúba” bocsátkozó feleknek. Eközben szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy Kelemen Tibor nyilatkozata éppen az alacsony keresetű alkalmazottaknak ártott, hiszen ez alapján a vállalkozók elgondolkodnak: miért ajánljanak nagyobb fizetést, ha 75 százalék minimálbért ad?

Minimálbérből nem lehet tisztességesen megélni

„Igazuk van azoknak, akik a mindennapokban érzik, hogy a minimálbérből, vagy ahhoz közeli fizetésből nem lehet tisztességesen megélni”, szögezte le Miklós Zoltán. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa hangsúlyozta: nem a háromszékiek életszínvonaláról nyitott vitát, hanem a helyes tájékoztatás érdekében hivatalos adatokkal cáfolta Kelemen Tibor nyilvánvalóan téves állítását. „A minimálbért kereső háromszékiek pontos számának meghatározása nem érzelmi kérdés, hanem hivatalos adatokra alapozó tény: vagy annyit keres valaki, vagy annál többet. A minimálbéren felül széles a skála az egy lejtől a csillagos égig, és igen, ebben benne van sok alacsony kereset is”, tette hozzá a háromszéki politikus.

A minimálbér egy pontosan behatárolható kategória – 2300 lej a bruttó általános bruttó minimálbér, 2.350 lej a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és 3000 lej az építkezésben dolgozók számára –, amely a törvény által szavatolt legkisebb munkabért jelenti, ami fölött számos bérezési szint létezik.

Mit mutatnak a hivatalos adatok?

„A számok makacs dolgok, és Kelemen úr állítása a magáncégeknél dolgozókra sem igaz”, szögezte le Miklós Zoltán, aki az ebben illetékes Kovászna megyei Munkafelügyelőségtől (ITM) és a Pénzügyi Hivataltól (ANAF) kérte ki a adatokat, melyek szerint Kovászna megyében 37 225 munkaszerződés van a magánszektorban és 12 004 szerződés a közszférában, közalkalmazottakkal együtt. Ezek közül 13 495 munkaszerződés vonatkozik minimálbérre, tehát a magáncégeknél dolgozók körében sem jön ki a 75 százalék.

A Kovászna megyei alkalmazottak 28–29 százaléka keres minimálbért, erősítette meg Ördög Lajos. A megyei Munkafelügyelőség (ITM) vezetője szerint 10 030 munkaszerződés szerepel a 2300 lejes bruttó minimálbéren, 1506 munkaszerződés van bejegyezve 2350 lejes, diplomásoknak járó bruttó minimálbéren, és 1959 szerződés van az építkezésben kötelező 3000 lejes minimálbéren.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a hivatalos oldalán cáfolta Kelemen Tibor állítását. Nyilvántartásuk szerint Kovászna megyében 3125 olyan cég van bejegyezve, amelynek van legalább egy alkalmazottja és ezek tavaly összesen 25 846 alkalmazottat foglalkoztattak. (Ebben nincsenek benne az egyéni vállalkozások, a háromszéki székhellyel nem rendelkező cégek és az intézmények) 1727 vállalkozás esetében az átlagbér nagyobb, mint a minimálbér, és 21 167 személyt foglalkoztatnak, illetve 487 cég esetében az átlagbér nagyobb, mint a minimálbér másfélszerese, ezek 11 302 személynek biztosítanak munkát, tehát a háromszékiek legalább fele átlagbér fölött keres, állapítja meg az Édler András által vezetett kereskedelmi kamara.

Ugyanazon adatokból eltérő eredmény

A Kovászna megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) vezetője, Kelemen Tibor szerkesztőségünkbe küldött állásfoglalásban fenntartja korábbi állítását. Rámutat, hogy a munkaszerződéseket a Munkafelügyelőség (ITM) tartja nyilván, ám egy személynek több munkaszerződése is lehet, innen ered a különbség a szerződésben megállapított fizetés és a megvalósított bruttó jövedelem között. A jövedelem mértékét az utána befizetett adók és illetékek nagysága mutatja, amit a pénzügyi hivatal, az egészségbiztosító pénztár, a nyugdíjpénztár, és a munkaerő-elhelyező ügynökség adatbázisaiból lehet lekövetni.

Kelemen Tibor szerint idén júniusra vonatkozó adatok szerint Háromszéken 4175 cég alkalmazásában 28 650 személy szerepelt, ám ezeknek a személyeknek összesen 33 896 munkaszerződésük volt, amiből 3315 részidős. Az igazgató állítása szerint a 28 650 személy közül 21 603 munkavállaló számára minimálbéren kötötték meg a szerződést, ez 75,40 százalékot jelent. Kelemen Tibor hozzáteszi, hogy 10 421 munkaszerződésben különböző plusz juttatások, bónuszok is megjelennek az alapbér mellett. Ugyanakkor a nagy többségnek az alapfizetése mellett lehet más típusú bevétele, így ebédjegyek, vagy párhuzamosan több munkaszerződésük is, ami növeli jövedelmüket és ezzel magyarázható, hogy Kovászna megyében júniusban a magánszférában dolgozók átlagbére 3315 lej volt.

A bérekről a foglalkoztatottság figyelembevételével kell beszélni

„Szomorú, hogy ebben országban nem egyértelműek a statisztikák és lehetőséget biztosítanak a vitatkozásra”, állapította meg a Maszol kérdésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott, a bérek nagyságáról a foglalkoztatási arány figyelembevételével kell beszélni. Szemléltető példája szerint, ha egy cégtől egyszerre elbocsátanak száz munkást, és helyükbe állítanak két gépet, akkor a munkaerőpiacon megnő az átlagjövedelem, viszont magasabb lesz a munkanélküliség. „Mindenki végezze a munkáját és mindannyiunk feladata, hogy minél alacsonyabb legyen a munkanélküliség és magasabbak a fizetések”, szögezte le Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott, hogy Romániában a minimálbért a politikusok határozzák meg, és jelenleg a kötelező legkisebb fizetés túl alacsony, hiszen ennyi pénzből nem lehet tisztességesen megélni, viszont a vállalkozók egy részének még ez is nehézséget okoz. Antal Árpád emlékeztetett, hogy vannak országok, ahol nem a politikusok, hanem a vállalkozói szövetségek és a szakszervezetek közösen határozzák meg a minimálbér értékét.

A számháború veszélyes helyzetet teremthet

Félő, hogy Kelemen Tibor adatai rossz irányba befolyásolják a bértárgyalásokat, hiszen a vállalkozók elgondolkodnak, miért ajánljanak nagyobb fizetést, ha a többség minimálbért ad az alkalmazottainak, illetve a munkavállalón is nagyobb a nyomás, hogy ilyen körülmények között elfogadjon egy kisebb ajánlatot, hívta fel a figyelmet Antal Árpád.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adótanácsadó is, aki a Maszol érdeklődésére kifejtette: a Kelemen Tibor által a köztudatban „elhintett” információnak jelentős mellékhatásai vannak. „Az információ közzététele után két vállalkozó is megkeresett, azzal a kérdéssel, hogy mások hogy csinálják, ezzel megkérdőjelezve saját fizetéspolitikájukat”, mondta Debreczeni László.

Hozzátette: az érintett vállalkozók reális szinten tartják az alkalmazottak bruttó béreit, ám a munkaügyi igazgató kijelentésének fényében nem értik, miért kellene becsületesnek lenniük, ha ilyen sokan minimálbéren kötik meg az alkalmazottak fizetését, ugyanis egyértelmű, hogy a különbséget a vállalkozások „fekete pénzként” juttatják a munkavállalóknak. „A téves információnak súlyos következményei lehetnek Kovászna megye gazdaságára, és ilyet egy közintézmény vezetője nem engedhet meg magának”, mondta az adótanácsadó.

Antal Árpád: Kelemen Tibor húsz éve negatív hangulatot gerjeszt

„Kelemen Tibor 20 éve mérgezi a közvéleményt és folyamatosan negatív hangulatot gerjeszt”, fogalmazta meg Antal Árpád. „Kelemen úr nem gazdasági elemző, hanem egy állami alkalmazott, akinek az lenne a feladata, hogy segítse a vállalkozókat, hogy a törvény által biztosított lehetőségeket kihasználják. Ne gördítsen újabb és újabb akadályokat a vállalkozók elé, és akkor lehet, hogy nagyobb fizetéseket tudnának adni az alkalmazottaiknak”, nyilatkozta Sepsiszentgyörgy polgármestere.

„Mindenki a saját területén úgy kell dolgozzon, hogy azzal segítsen! Kelemen úr azzal tudna segíteni, hogy ha a törvény azt mondja, hogy műszaki munkanélküliségre (kényszerszabadságra) mehet valaki és a törvény kér öt dokumentumot, akkor ő ne kérjen ez mellé még hármat a vállalkozóktól. Ez lenne az ő dolga, nem az, hogy gazdasági elemzéseket készítsen”, összegzett Antal Árpád.

(Címlapképi illusztráció: Agerpres)