Minimum 2 milliárd lejes állami bevételkiesést okozna, amit ellensúlyozni kellene.

2022 január 1-től fokozatosan elkezdődik a minimálbér adómentessé tétele, jelentette be a napokban Claudiu Năsui gazdasági miniszter. Elmondása szerint az intézkedést először csak néhány gazdasági ágazatban alkalmaznák, például a vendéglátóiparban és a mezőgazdaságban.

A minimálbér adómentessé tétele az USR-Plus nyomására került be a kormányprogramba, egyébként a PSD választási programjában is szerepelt. A fő kormánypárt, a PNL szakpolitikusai nem rajonganak az ötletért, tekintettel arra, hogy Románia költségvetési hiánya jelenleg is hatalmas, az elkövetkező évek legnagyobb kihívása pedig az államháztartás reformja, annak fenntarthatóvá tétele lesz.

Az USR-Plus a választási programjában úgy értelmezte a minimálbér adómentessé tételét, hogy minden munkavállaló csak a bruttó 2 300 lejt meghaladó keresete után kellene adót fizessen. Becsléseik szerint ez éves szinten 25-30 milliárd lejes bevételkiesést okozna az állam számára. Valószínűleg lámpással kell keresni olyan gazdasági szakembert, akinek kétségei vannak aziránt, ekkora bevételkiesés rövid távon katasztrofális következményekkel járna, finanszírozhatatlanná tenné az államháztartást. Minden bizonnyal ilyen megfontolásból, az utóbbi időben már csak arról hallani, hogy az adómentesség kizárólag a minimálbért keresőkre vonatkozna.

Homályos kommunikáció

A gazdasági szakemberek zömének egy ilyen, korlátozott körű adómentességgel szemben is komoly fenntartásaik vannak. Bár az USR-Plus politikusai azt hangoztatják, hogy a minimálbért 10 százalék személyi jövedelemadó terheli, ez lényegében nem igaz. Elméletileg 10 százalékos az adókulcs, azonban a gyakorlatban a 2300 lej bruttót kereső dolgozóktól csak 109 lejt vonnak le jövedelemadó címén, ami 4,7 százalékot jelent. Romániában jelenleg kb. 1,58 millió  munkavállalót fizetnek minimálbérrel, az ő adómentességük tehát havi 170-172 millió lejes bevételkieséssel járna, éves szinten közel 2 milliárd lejessel.

A kisebbik kormánypárt kommunikációja távolról sem egyértelmű a témában, nem világos, hogy az adómentességet kizárólag a személyi jövedelemadóra értik-e, vagy elengednék a minimálbéresek társadalombiztosítási hozzájárulását is. Ennek az értéke 805 lej, ami a teljes kategória esetében havi 1,27, éves szinten 15,2 milliárd lejt jelentene, ennyivel kevesebb pénz folyna be az egészségbiztosítóba és a nyugdíjalapba.

Mi lesz az önkormányzatokkal?

A jelenlegi szabályozás értelmében a személyi jövedelemadó 81,5 százaléka az önkormányzatokhoz kerül, a valóságban azonban a teljes összeg, mivel a kormány ezt szokta a forráshiány enyhítésére használni. A minimálbér adómentessé tétele tehát nagy érvágás lenne az önkormányzatoknak, legalábbis egy részüknek, mivel a személyi jövedelemadó a legfontosabb bevételi forrásuk.

„A nagyvárosokban viszonylag kicsi a minimálbéres munkavállalók aránya, ezért ezek kevésbé éreznék meg az intézkedés hatását, ellenben a kisvárosok és a községek annál inkább. Nem csoda, hogy épp az USR-Plusz jött ezzel a javaslattal, ők ugyanis csak nagyvárosokat vezetnek. Ezzel az intézkedéssel még az önkormányzatiság elve is sérülne, ha a kormány anélkül dönt, hogy az önkormányzati szervezetekkel konzultálna” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránt, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adjunktusa.

Elmondása szerint, ha első lépésben csak a mezőgazdasági és a vendéglátóipari dolgozókra alkalmaznák, annak is jelentős hatása lenne az önkormányzati bevételekre, mivel mindkét ágazatban magas a minimálbéresek aránya, ráadásul az egyébként is szegény településeket sújtaná. A szakember úgy véli, nem állja meg a helyét az USR-Plus érve, hogy az áfabehajtás hatékonyságának a növelésével lehetne kompenzálni a kieső bevételeket. Romániában idén kapcsolják rá a pénztárgépeket az adóhatóság szerverére, s Magyarország és Lengyelország példája azt mutatja, hogy az adóbehajtás hatásfoka három év alatt nő lényegesen, ellenben a kieső bevételek azonnal jelentkeznek.

„Nem látok rá esélyt, hogy ebben a kormányzati ciklusban megvalósuljon” – szögezi le Králik, hozzátéve, nincs tudomása róla, hogy végeztek volna részletes elemzést a tervezett intézkedés következményeiről. A PKE oktatója aggályosnak találja azt is, hogy a témáról nem lehet korrekt szakmai vitát folytatni, mivel ha egy politikus vagy egy párt ellene foglal állást, akkor népszerűségvesztéssel kell számolnia. Ilyen megfontolásból tiltja az alkotmány, hogy adóügyi kérdésben népszavazást lehessen kiírni.

„Legyünk realisták”

Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza még egyértelműbben fogalmaz: „A költségvetési kényszer oldaláról nézve az egész ügy értelmetlen. Nem hiszem, hogy lehetőség van adócsökkentésre, amikor a költségvetési hiány a GDP 7 százaléka”.

Árnyaltabb véleményt fogalmaz meg Juhász Jácint. „A költségvetésünk problémás, de bizonyos adóreformot végre lehetne hajtani. A legtöbb országban progresszív adórendszer van, minél nagyobb a jövedelem, annál nagyobb az adókulcs, amit a társadalmi méltányosság elve indokol” – nyilatkozta a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa.

A gondot az jelenti, hogy a minimálbérek adómentessége permanens bevételcsökkenéssel járna az állam számára, s kérdés, hogyan lehetne ellensúlyozni. „Lépcsőzetesen talán kivitelezhető lenne” – véli Juhász Jácint, aki szerint indokolt a minimálbéresek támogatása, mert a járvány alatt nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek.

Az üzleti szféra egy része, bár elvben üdvözli, szkeptikus az adómentesség kivitelezhetőségét illetően. „Az üzleti világnak, természetesen jól jönne egy minél nagyobb adócsökkentés, de legyünk realisták. Tekintettel a minimálbéresek nagy számára, nehezen tudom elhinni, hogy a költségvetés elbírná az adómentességet” – nyilatkozta Florin Pogonaru, a Román Üzletemberek Egyesületének (AOAR) az elnöke.

„El tudom képzelni, a munkavállalók számára nagyon jó volna. Nem tudom azonban, hogy jelenleg mennyire bírná ezt el a költségvetés” – nyilatkozta a Maszolnak Kolcsár Károly, Maros megyei képviselő. A parlament költségvetési bizottságának a tagja úgy véli, az intézkedés bevezetése előtt pontos elemzéseket kellene végezni, ezek hiányában elhamarkodott lépés volna. „Nem tudom mennyire egyeztetett erről a gazdasági miniszter a pénzügyminiszterrel, aki jelenleg a kormányfő” – tette még hozzá az RMDSZ szakpolitikusa, aki elvben támogathatónak találja a minimálbér adómentessé tételét.