Drága a kivételezés: évi 3 milliárd lejnél többe kerül az informatikusok és az építőmunkások adómentessége

Gazdaságilag is megkérdőjelezhető egyes iparágak dolgozóinak az adómentessége. A hatalmas költségvetési hiány ellenére még sincs napirenden ezek eltörlése, aminek politikai okai lehetnek, a kormánypártok félelme a népszerűségvesztéstől.

Meghaladja a 67 ezret azon Romániában dolgozó informatikusok száma, akiknek nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ezt a Pénzügyminisztérium közölte, válaszul Florin Roman Fehér megyei liberális képviselő interpellációjára. Az informatikusok adómentessége havi 75 millió lejes bevételkiesést jelent az államkasszának, egy főre tehát 1 120 lej jut. Mivel a személyi jövedelemadó a bruttó bér 10 százalékát teszi ki, az adómentességet élvező programozók bruttó átlagbére 11 200 lej kell hogy legyen.

11 200 lej bruttóból normál esetben 6 160 lejt kap kézhez az alkalmazott, azonban az informatikusok nettója, az adókedvezmény miatt 7 280 lej. Ez valamivel kevesebb, mint amennyi az informatikusok nettó átlagkeresete az Országos Statisztikai Hivatal szerint, amelyik közel 7 700 lejre taksálja az összeget, ugyanakkor valószínűbb, hogy a Pénzügyminisztérium adatai pontosabbak.

Az összképhez hozzátartozik az is, hogy nem minden informatikus jogosult adómentességre, a kedvezmény csak bizonyos munkakörökre érvényes. Furcsamód a Pénzügyminisztérium által közölt adat jelentősen eltér attól, amit Alexandru Petrescu, az utolsó PSD-kormány kommunikációs minisztere mondott 2019-ben, ő ugyanis 100 ezer kedvezményezettről beszélt.

Kedvezmény a jómódúaknak

Az IT-szektor adómentességét 2004-ben, Adrian Năstase kormánya vezette be, ezzel akarván hozzájárulni az ágazat fejlődéséhez. Ez is be is következett, akkoriban ugyanis az ágazat teljes árbevétele negyedmilliárd euró volt, ami napjainkra 6 milliárdra nőtt, a szoftvergyártók érdekvédelmi szervezete, az ANIS adatai szerint.

Az is biztos azonban, hogy az informatika e kedvezmény nélkül is látványosan fejlődött volna Romániában, amint az más országokban is történt, s hogy az adómentességnek pontosan mekkora volt a hatása, lehetetlen számszerűsíteni. Az is tény, hogy az elmúlt években, az ANIS adatai szerint, óriásit nőtt az ágazat termelékenysége: 2000-ben egy alkalmazott 19 ezer dollárt termelt meg egy év alatt, míg jelenleg 55 ezret.A programozók adómeentessége évi 900 millió lejbe kerül az államnak / Fotó: Agerpres

Az informatikusok jelenleg a legjobban kereső hazai munkavállalók közé tartoznak, a fizetésük több mint duplája a 3 323 lejes országos átlagbérnek. Az, hogy méltánytalan adókedvezményben részesíteni az egyik legmagasabb átlagbért fizető iparágban dolgozókat, sok döntéshozó számára is minden bizonnyal nyilvánvaló.

Ludovic Orban korábbi miniszterelnök több alkalommal kijelentette, hogy szándékában áll eltörölni a programozók adómentességét, s Florin Cîțu, még pénzügyminiszterként, szintén utalt erre. „Nem találom normálisnak, hogy az IT-sek mentesüljenek a személyi jövedelemadó fizetése alól. Minden jövedelmet meg kell adóztatni. Nem hozhatsz létre olyan kedvezményeket, melyek privilégium formáját öltik” – nyilatkozta Orban 2019 nyarán, a PNL elnökeként. Ezt a kijelentését 2020 elején, immár kormányfőként is megismételte.

Bár a jól keresőkkel való adóügyi kivételezés nagyon nincs összhangban a szociáldemokrata elvekkel, a PSD-s Alexandru Petrescu védelmébe vette az intézkedést, az informatikai ágazat rohamos fejlődésével indokolva annak létjogosultságát.

Klaus Iohannis államfő „lényegében igaz”-nak nevezte az egységes adóügyi elbánás elvét, de hangsúlyozta, hogy az IT-ágazat közel 6 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez. Arról, hogy miként hatna az ágazatra az adómentesség eltörlése, mostanáig nem készült hatástanulmány a kormány megbízásából. Valószínű, hogy a közeljövőben nem is fog, főleg mivel az informatikusok, lévén jellemzően viszonylag fiatalok, városiak és magasan képzettek, elsöprő többségben az aktuális kormánypártok szavazói közé tartoznak.

Egy adókedvezmény eltörlése egyértelműen népszerűtlen intézkedés a célcsoport tagjainak körében, ezért a PNL és az USR-Plus minden bizonnyal nem fogja megkockáztatni, hogy több tízezer szavazót elvadítson magától.

Sok, vagy kevés a 3,1 milliárd?

A havi 75 millió lej éves szinten 900 milliót jelent. Figyelembe véve, hogy az idei költségvetési hiányt 84 milliárd lejre becsüli a kormány, a 900 millió nem tűnik egy bődületes összegnek, a deficit 1,1 százalékát teszi ki. Ugyanakkor nem is elhanyagolható tétel, főleg, hogy a gazdasági szakemberek tarthatónak vélik ugyan a 7,16 százalékos költségvetési hiánycélt, annak megvalósíthatósága nagyban függ egy sor, a kormány által nem befolyásolható külső tényezőtől, például a járvány alakulásától.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Ugyanakkor nem csak az informatikusoknak jár adómentesség, hanem az építőipari dolgozóknak is. A Pénzügyminiszter 2019-ben 2,2 milliárd lejre becsülte az összeget, ami a kedvezmény miatt nem folyik be az államkasszába, s nagyságrendileg nem változhatott azóta. Az informatikusok 900 milliójával együtt ez már 3,1 milliárd lejes kiesés a bevételi oldalon, ami az idei költségvetési hiány 3,6 százalékának felel meg. Ez tetemes összeg, azonban fölöttébb valószínűtlen, hogy a kormány el merné törölni az építőiparnak nyújtott fiskális előnyöket, mégpedig politikai megfontolásból: az ágazatban 300 ezernél is többen dolgoznak.

Kapcsolódók

Kimaradt?