Sebastian Burduja azt azonban nem árulta el, hogy konkrétan mely energetikai vállalatokra gondol.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint csak két olyan tagállam van az Európai Unióban, ahol a villanyáram többe kerül, mint Romániában. Ez az elektromos energia piaci árára vonatkozik, nem pedig a hatóságilag szabályozottra, amit a lakosság fizet. Hasonló a helyzet a földgáz tekintetében is, mely elmúlt két évben csak egyetlen tagországban drágult nagyobb mértékben, mint nálunk.

A Hotnews kérdésére, hogy mi ennek az oka, Sebastian Burduja azt válaszolta, hogy „egész Európában, nem csak Romániában, az energetikai cégek hasznot húztak az energia drágulásából.” Az energiaügyi tárcavezető arra nem tért ki, hogy mely cégek srófolták fel mesterségesen az árakat.

Burduja ugyanakkor egy sor más tényezőt is említett a vállalatok profitéhségén kívül. Elmondása szerint az áremelkedéshez hozzájárult, hogy az elmúlt 20 évben nagyon kevés befektetés történt az ágazatban, ezért a termelési technológiák elavultak, a költségek pedig nagyok, s hiányoznak a tárolási kapacitások.

A jelenlegi helyzethez hozzájárulhatott az is, hogy a hatósági árakat és a kompenzációs rendszert a kormány akkor állapította meg, amikor a szabadpiaci árak az egekben jártak, időközben azonban az energia sokkal olcsóbb lett. A hazai árplafon bevezetése óta a földgáz ára 90 százalékkal csökkent a nemzetközi tőzsdéken a 2022-es csúcshoz viszonyítva, a villanyáram pedig már csak harmadába kerül.

A miniszter elmondása szerint a hatósági árak bevezetése óta a kormány hozzávetőleg 12,4 milliárd lejt fizetett ki a villanyáram- és a gázszolgáltatóknak azért, mert a piaci árnál olcsóbban számlázzák az energiát a fogyasztóknak.