Az állampapír-jegyzés rejtett buktatói: tényleg megéri a kormánynak kölcsönözni?
Rejtett költségei is vannak az állampapír-jegyzésnek, melyek igencsak megcsapolják az elméleti hozamot.
Mint az embernek az éltető oxigénre, akkora szüksége van a kormánynak a lakosság pénzére az idén is horribilisnak ígérkező költségvetési hiány finanszírozására. Ezzel magyarázható, hogy áprilisban viszonylag kedvező kamatozású, a középtávon várható inflációnál magasabb hozamot kínáló Fidelis és Tezaur állampapírokat dobott piacra a Pénzügyminisztérium.
Az április 17-ig jegyezhető euróalapú kötvények 1 éves futamidő esetén 4 százalékot, 3 éves futamidő esetén évi 5 százalékot kamatoznak. A Fidelis hozama kedvezőbb, mintha egy banknál kötnénk le a valutánkat, jelenleg ugyanis 1, illetve 3 éves futamidő esetén egyaránt 3,50 százalék a betétek után fizetett legmagasabb kamat. Fontos szempont az is, hogy a bankbetétek kamataiból származó jövedelem után 10 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni, míg az állampapírok kamata adómentes. A 3,50 százalékos banki kamat tehát nettó 3,15 százalékot jelent.
A minimum 5 ezer lej, illetve 1000 euró értékben jegyezhető államkötvényeket négy pénzintézet (Transilvania Bank, BRD, BCR, Alpha Bank) fiókjaiban vásárolhatják meg a kisbefektetők. A bankok a jegyzés során semmifélke illetéket nem számolhatnak fel az ügyfeleknek, olvasható a Pénzügyminisztérium tájékoztatójában.
Mindez szép és jó, ráadásul igaz is, van azonban néhány apró buktató, melyek kellemetlen meglepetéseket okozhatnak a jóhiszemű és nem kellőképen tájékozott befektetőnek. Ha a Fidelis papírt jegyző magánszemélynek nincs számlája a partnerbankok egyikénél sem, akkor kénytelen nyitni egyet. A számlanyitás természetesen ingyenes, azonban a számlakezelés nem az, a négy említett pénzintézet egyikénél havi 15 lej, illetve havi 2 euró.
Ha tehát valaki 2 ezer euró értékben jegyezne állampapírt, 4 százalékos kamattal számolva 80 euró nyereségre számíthat. Ebből azonban a számlavezetés költsége miatt elvész 24 euró, marad tehát 56.
A készpénzfelvétel zsebre megy
Az igazán nagy és fölöttébb kellemetlen meglepetés azonban akkor éri a befektetőt, amikor a futamidő lejártával felveszi majd a pénzét. A szóban forgó bank a készpénzben felvett összeg 1,5 százalékát számolja fel kezelési költségként, ami 2056 euró esetén közel 31 euró. Ez azt jelenti, hogy a valós hozam nem 80 euró, hanem mindössze 20, ami kereken 1 százalékos kamatnak felel meg a remélt 4 százalék helyett.
Természetesen minél nagyobb a jegyzett összeg, annál magasabb százalékosan a nettó hozam, mivel a számlavezetési költség fix érték. 10 ezer eurós befektetés esetén 220 euró a tiszta nyereség, ami már 2,2 százalékos hozamot jelent. Ez még mindig jóval elmarad a legmagasabb banki kamatok mögött, ráadásul több romániai banknál azon a napon, amikor lejár egy bankbetét, ingyenesen vehető fel a lekötött összeg kamatostól.
A szóban forgó, Fidelis kötvényt forgalmazó banknál azonban nincs ilyen kedvezmény, ott a bankbetétek készpénzben történő felvételekor is érvényes az 1,5 százalékos kezelési költség. A kisbefektető ugyanakkor megteheti, hogy kivált egy euróalapú bankkártyát, s külföldi utazása során azzal fizet. Ez esetben természetesen továbbra is felszámolják neki a havi 2 eurós számlakezelési díjat.
A veszteségeit úgy tudja minimalizálni az ember, ha a pénzét átutalja egy másik bankba, ami csupán 2 euróba kerül, ott leköti pár hónapra, majd a kifutás napján költségmentesen felveszi.
Hasonló a helyzet a lejalapú Fidelis kötvényekkel is, azzal a különbséggel, hogy ott az 1 éves lejáratra fizetett 6 százaléknál vannak nagyobb, 6,86, illetve 6,65 százalékos kamatot kínáló betétek. Ezekből a 10 százalékos jövedelamadó levonása után is marad 6,17, illetve 5,99 százalék, arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó bankokból a lejárat napján költségmentesen lehet felvenni a pénzt.
Jobb a helyzet a május második hetéig jegyezhető Tezaur állampapírok esetében. Ezeknek a forgalmazásában nem vesznek részt a bankok, a Román Posta és az Államkincstár kirendeltségein jegyezhetők. Ez utóbbiaknál, bármily meglepő, a bürokrácia sokkal kisebb, mint a bankokban, a jegyzés, beleértve a számlanyitást, legfeljebb 5 percbe telik. Míg egy bankban egész paksamétát íratnak alá az ügyféllel, addig az Államkincstárnál csupán két egyoldalas nyomtatvány alá kell odakanyarítania a nevét.
A Tezaur kötvények lejalapúak, kamatuk egyéves futamidőre 6, háromévesre 6,85 százalék. Ez megegyezik a Fidelis kamatával, azonban nagy különbség, hogy az Államkincstárnál a készpénzfelvételnek semmilyen költsége nincs, a befektető készhez kapja a teljes hozamot. Az aktuális kibocsátás kamata meghaladja a pénzromlás várható mértékét, az idei évre ugyanis a Nemzetközi Valutaalap 6 százalékos átlagos inflációt jósol, jövőre pedig 4 százalékosat.
Egyértelmű tehát, hogy nem jár nagy haszonnal az állampapírok jegyzése, azonban sokkal jobb, mint a matrac alatt vagy folyószámlán tartani a pénzünket.