Az állam a jelenlegi inflációs rátánal alacsonyabb kamatért kölcsönzött pénzt a lakosságtól.

786,2 millió lej értékben vásárolt a lakosság a pénzügyminisztérium által a közelmúltban kibocsátott államkötvényeket. Az állampapírokat június 15. és július 6. között lehetett jegyezni, az államkincstár megyei kirendeltségein és a postahivatalokon keresztül.

Az értékpapírokat 19 702 személy vásárolta meg, átlagban tehát egy ügyfél 34 ezer darabot jegyzett az 1 lejes névértékű kötvényekből. A most kibocsátott állampapírok futamaideje 5 év, éves kamatuk 5 százalék. A pénzügyminisztérium roppant sikeresnek minősítette a kibocsátást, a lakosság érdeklődését pedig élénknek, kilátásba helyezve, hogy az idei év folyamán a magánszemélyeknek lesz még lehetőségük állampapírt vásárolni, a kormány előzetes tervei ugyanis 4 milliárd lejben határozták meg a 2018-ban piacra dobható teljes értéket.

Az akció sikerét illetően a pénzügyesek lelkesedése eltúlzottnak tűnik, figyelembe véve, hogy 2016-ban 20 ezernél is többen vásároltak államkötvényt egy kibocsátás során, 736 millió lej értékben. Ennek ellenére az újabb kibocsátásra jó esély van, az államnak ugyanis nagy szükség van az állampolgárok pénzére, a költségvetési hiány kiegyensúlyozására.  

Biztos befektetésnek számítanak, de…

Az állampapírok a legbiztonságosabb pénzügyi befektetésnek számítanak, ugyanis azon extrém és ritkán előforduló esettől eltekintve, amikor egy állam jogutód nélkül szűnik meg, a befektetők garantáltan megkapják a pénzüket. Bár az államkötvényt vásárló kisbefektetőknek nem kell aggódniuk a pénzük miatt, az már távolról sem egyértelmű, hogy jó befektetést csináltak. Ez annak ellenére igaz, hogy az állampapírok kamatát nem terheli adó, ellentétben a bankbetétekből származó jövedelmekkel, sőt a kezelési költséget is az állam állja.

A 2016-os kibocsátás alkalmával az állam két éves futamidőre évi 2,15 százalékos kamatot kínált a polgárok pénzéért. Ez akkor lényegesen felülmúlta a lej alapú bankbetétek kamatát, az inflációról nem is beszélve, az ugyanis negatív előjelű volt. Tavaly azonban már 3,3 százalékos volt a lej értékvesztése, ami mostanra 5,4 százalékra nőtt.

Összességében tehát azok, akik két évvel ezelőtt állampapírba fektették a pénzüket, lényegében szívességet tettek az államnak, aminek semmi hasznát nem látták, a visszakapott összeg nem ér ugyanis többet, mint amennnyit befektettek. Náluk már azok is jobban jártak, akik valutában és otthon, a fiókban tartották a megtakarításaikat, lévén, hogy a 2016-os jegyzés óta eltelt két év alatt az euró lejhez viszonyított értéke kb. 4,5 százalékkal nőtt.

Tovább csökkenhet a hozam

A kilátások az aktuális kibocsátás esetén sem jobbak, sőt. A befektetők 5 százalékos kamatra számíthatnak, ám ez, ha kevéssel is, de elmarad az infláció értékétől. Ha az infláció egy éves távlatban nem változik, akkor 2019 nyarán a kisbefektetők pénze 0,4 százalékkal kevesebbet ér majd, mint az államkötvények jegyzésének pillanatában.

Megtörténhet, hogy elkövetkező időszakban az infláció leszálló pályára áll, ami az állampapír tulajdonosoknak kedvezne, ám jelenleg ez nem tűnik valószínűnek, mivel a román gazdaság idén az előzetes várakozásnál gyengébben teljesít, s a fokozódó belpolitikai feszültségek sem tesznek jót a pénzügyeknek. Az állampapírok nagy hátránya az is, hogy más befektetési formákkal ellentétben, a tulajdonosok a futamidő lejárta előtt semmiképp nem juthatnak hozzá a pénzükhöz.